Konteó: a Supertramp megjósolta 9/11-et

Brutális reggeli

Lemezborítós konteók terén a Beatles vezet, tudniillik az Abbey Road és a Sgt. Pepper’s Lonely Hearts Club Band elemeit apró részletességgel „megfejtették” az összeesküvéselmélet-gyártók. De a Pink Floyd The Dark Side of the Moon, a Led Zeppelin IV., az Iron Maiden Number of the Beast, Michael Jackson Dangerous című lemezének a borítója szintén sokakat beindított. A legvadabb mégis a Supertramp Breakfast in America albumáról született, miszerint 1979-ben megjósolták a 9/11-es terrortámadást.

Hogy is megy ez? Mit látunk a képen? Egy repülőgép ablakán pillantunk ki, a háttérben Manhattan ikonikus épületei rajzolódnak ki eszcájgokból, teáscsészékből, fűszertartókból, cukros- és vajasdobozokból. Az ablak túlsó oldalán mosolygós pincérnő kínálja felénk az amerikai reggeli elmaradhatatlan narancslevét. A sárga ruhás, fehér kötényes asszony, másik kezében a „Breakfast In America” feliratú étlappal, lehet a Szabadság-szobor paródiája. A hátsó borítón logóvá formálva szerepel a hölgy, fáklya helyett poharat tartva. Elöl, a dzsúsz mögött a World Trade Center két tornya kockacukros skatulyákból. Előttük a pohár narancslé színe akár a tűzé. Gépünk megkerülni készül a szigetet, hogy leszálljon, vagy éppen a tornyokba csapódjon.

Az sem mellékes, hogy a támadás 8 óra 45-kor történt, azaz reggeliidőben.

Világos beszéd. Ha nem győzte meg önöket, annyi baj legyen.

9/11-jóslatok

Nem kizárólag a Supertramp-borítót tervező Mike Doud bizonyult vátesznek. A Coup hiphopduó Party Music című albumának tasakján eredetileg a két tag éppen felrobbantotta a WTC tornyait, detonátor helyett hangológéppel. A műrobbanás hátborzongatóan hasonlít a valódi kerozintűzre. Boots Riley szövegíró-frontember koncepciója 2001 júniusában valósult meg, az albumot szeptemberben akarták piacra dobni. Novemberig kellett várniuk, amíg elkészült az új grafika, egy pohár Martinivel.

Több film is „megjósolta” a terrortámadást. A Mátrixban (1999), amikor Smith ügynök kihallgatja Neót, annak útlevelében a lejárat dátuma 2001. szeptember 11.

Az egy évvel korábbi Szükségállapot történetét egy New York ellen tervezett iszlám terrortámadás mozgatja, amelynek elhárítására a városban katonai szükségállapotot vezetnek be, s táborba deportálják az arab származású embereket.

A szintén 1998-as Armageddon (szintúgy Bruce Willis főszereplésével) eredeti változatában – ha létezett ilyen – állítólag meteorraj csap le New Yorkra. Annak látványa lehet, hogy hasonlított az ikertornyok elleni támadásra, ám a film éppen arról szól, hogyan mentik meg tökös olajfúrók meteoritbecsapódásoktól a világot.

Az ugyanekkor bemutatott Deep Impactben – a változatosság kedvéért – egy Föld felé száguldó meteort igyekeznek szétrobbantani, ám egy kisebb darabja szökőárat zúdít New Yorkra, a víz pedig elsöpri a WTC-t.

Ilyesféle látvány zárja a Harcosok klubját (1999) is, bár nem víz, meteorit, hanem robbanássorozat rombolja le a Nagy Almát. A Szörnyecskék második részében (1990) a mogwaiok eltérítette repülőgépen a pilóta így szól: „Remélem, nem a New York-i ikertornyok felé tartunk.”

A Simpson család megannyi más (például Trump elnökké választása) mellett hogyan is hagyhatta volna ki jóslatainak sorából 9/11-et, méghozzá 1997-ben, amikor Marge Simpson egy New York-i utazás újsághirdetését mutatja Bartnak, s a busz sziluettje fölött az ár dollárban 9, mögötte a két torony pedig 11-et formáz.

A hazánkban nem sugárzott X-akták-spinoff, a Lone Gunmen egyetlen, 2001-es évadának márciusi pilotepizódjában utasszállító repülőgépet igyekeznek a Világkereskedelmi Központba vezetni.

A Sabotage című Pókember-képregény (1991) kockáin az egyik torony megsemmisült, a másiknak a teteje felrobbant.

Magyarországon nem jelent meg Tom Clancy sorozatának (Vadászat a Vörös Októberre, Férfias játékok, A rettegés arénája, Végveszélyben, Célkeresztben, A kardinális) Debt of Honor című 1994-es regénye, amelyben Raizo Yamata japán iparmágnás bosszút akar állni az Egyesült Államokon, ezért egy öngyilkos pilótát bíz meg azzal, hogy a Capitoliumba csapódjon.

Cáfolt és nem cáfolt elméletek

A popkultúrán kívül kötetnyi (összeesküvés-)elmélet született a WTC katasztrófájáról. Például azzal kapcsolatban, hogy a tornyokban dolgozó ötvenezer ember helyett miért csak tizenötezren tartózkodtak a munkahelyükön közvetlenül munkakezdés előtt (közülük kétezer-kétszázan haltak meg).

Ezt maga az építész több ízben hangsúlyozta. Ennek fényében kapott lábra a konteó, miszerint a tornyokat aláaknázták. Vagy a titkosszolgálatok, hogy az USA megtámadhassa Afganisztánt, majd Irakot, illetve hogy törvényesen megfigyelhessenek és eljárás alá vonhassanak bárkit az Egyesült Államokban. Vagy a WTC-t 2001 júliusa óta működtető cég, a Silverstein Properties, mert le akarta bontatni a tornyokat. A hetes tornyot nem érte támadás, mégis összedőlt. Mi több, a BBC World huszonhárom perccel előbb, élő bejelentkezésben jelentette be, hogy leomlott a Salomon Brothers Building, vagyis a WTC 7, amely a riporter bal válla fölött jól láthatóan még állt akkor.

Gyanút keltett, hogy a terroristák a saját nevükön foglaltak jegyet, papírjaikat megtalálták a roncsok között, márpedig az öngyilkos merénylők álnevet használnak, az iratok pedig elégnek a kerozintűzben. Ha már tűz: a tornyok acélszerkezetének meggyengüléséhez nem volt elégséges a hőmérséklet, hiába égett az egyik ötvenhat, a másik száznégy percig a becsapódást követően.

A Pentagon falán ütött lyuk inkább rakéta méretű, mintsem akkora, amelyet egy Boeing 757-223-as ütött volna, amelynek ráadásul közvetlenül az emberek feje felett kellett volna elszáguldania a becsapódás előtt, ám efféle nem történt. A térfigyelő kamerán semmiféle alacsonyan repülő utasszállító nem látható.

Az eltérített és Pennsylvaniában földbe csapódó Flight 93-as Boeing 757-222 maradványai robbanásra, nem pedig zuhanásra utalnak.

Miért és mire várt George W. Bush az óvodában, amikor értesült a terrortámadásról? Talán nem érte meglepetésként?

Az olvasottak, no meg az eddig is ismert összeesküvés-elméletek, továbbá a titkosítás alól feloldott vizsgálati anyagok alapján döntsön ki-ki maga, vajon mi a valóság, s mi a konteó.