Koszta József festőművész eddig ismeretlen alkotásának a muzeológusok adtak címet
A festménynek, amely az 1940-es évek elején készült és tartós letétként került a festőművész nevét viselő múzeumba, címe sem volt.
Irsai Farkas László muzeológus, az intézmény igazgatója az MTI-nek elmondta, a közelmúltban egy magánszemély kereste meg a közgyűjteményt azzal, hogy családi hagyatékként egy festményt örökölt, melyet feltehetően Koszta József festett. A nyári alföldi tájban egy nőalakot és egy borjút ábrázoló festménynek címe sem volt, a múzeum munkatársai adták neki a Borjúitatás címet.
A képet művészettörténész és restaurátor szakértők vizsgálták meg, és megállapították, hogy minden valószínűség szerint Koszta József alkotása, a festék vizsgálata alapján valamikor 1942 és 1946 között készülhetett. Jellemző volt Koszta Józsefre, hogy egy-egy témát többször is feldolgozott, ám a Borjúitatáshoz hasonló képe nem ismert, az alkotás katalógusokban, adatbázisokban nem szerepel – közölte Irsai Farkas László.
A festmény megtisztítását követően megállapodás született a tulajdonos és a múzeum között, hogy a kép tartós letétként egy évre a közgyűjteménybe kerül. A tervek szerint ezt a megállapodást évente meghosszabbítják – tette hozzá a muzeológus.
A székely és csángó szülők gyermekeként 1861-ben Brassóban született Koszta József festészeti tanulmányait 1885 és 1888 között a Mintarajziskolában kezdte, majd a Müncheni Akadémia hallgatója lett. Hazatérte után neves festők irányítása alatt képezte magát, Lotz Károly és Székely Bertalan voltak a tanárai. Tanulmányutakat tett Párizsban, Rómában és Hollandiában. Visszahúzódó természetének legjobban a tanyasi élet magánya felelt meg. Az alföldi festők egyik legjelentősebb képviselőjének tartott művész csaknem harminc évig egy Szentes melletti tanyán élt és dolgozott. 1949-es halála előtt úgy rendelkezett, hogy képeit a szentesi múzeumra hagyja, a közgyűjteményben jelenleg mintegy harminc alkotását őrzik.
