Fodor Miklós elmondta: november 9-én nyitják meg a várostörténeti kiállítást, amelyhez október 15-ig várják a személyes, családi, baráti relikviákat, mivel a kiállítást a salgótarjániaktól összegyűjtött anyagra szeretnék építeni. Hozzátette: bíznak a nógrádi megyeszékhelyen élők aktivitásában, de természetesen a múzeum meglévő gyűjteményéből is kiállítható lenne egy megfelelő anyag.
Örülnének, ha felbukkannának olyan tárgyi, írásos emlékek, amelyekkel még nem találkoztak, és amelyek a tulajdonosuknak talán nem is fontosak, de hiánypótló kortörténeti dokumentumok lehetnek - mondta a történész muzeológus.
A Salgótarján várossá válásában meghatározó szerepet játszott nagy ipari üzemek és bányavállalatok anyagát, a bányászok, gyári munkások, pedagógusok, orvosok, tisztviselők, kisiparosok, kiskereskedők relikviáit, a város politikai és egyesületi életének tárgyi, fotó és dokumentációs emlékeit, illetve a város történelmi eseményeit, magát a városképet, jellegzetes épületeket megörökítő fényképeket, képzőművészeti alkotásokat szeretnék beépíteni a várostörténeti kiállítás anyagába.
Salgótarjánt 1922-ben nyilvánították várossá. Neve a honfoglalás korához köthető, a "salgó" jelentése fényes, a "Tarján" az ötödik honfoglaló törzs neve, de a település számottevő múltja csak mintegy 150 évre nyúlik vissza. Átlagos jobbágyfalu volt a középkorban, az 1674-ben készült, első fennmaradt Canonica Visitatio adatai szerint 247 lakosa volt.
Salgótarján mai története a barnaszén 1850 körüli felfedezésével kezdődött, a város kiépítése az 1950-es megyeszékhellyé válástól indult meg.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma)
