Egy fővárosi lakóház tűzfalára került Karikó Katalin és Krausz Ferenc óriásportréja.jpg

Köztereken mutatnák be hazánk tudományos eredményeit

A Magyar Tudomány Évéhez kapcsolódó ideiglenes köztéri installáció tervezésére és megvalósítására ír ki pályázatot a Nemzeti Innovációs Ügynökség. A pályázat célja, hogy kreatív módon irányítsa a figyelmet a magyar tudományos közösségre és annak eredményeire.

Kíváncsiság, kritikus gondolkodás, felfedezésvágy – vajon miből is áll össze a tudomány? Merre tartunk, hova juthatunk el a napjainkban folyó kutatások segítségével száz év múlva? Hogyan lehetne megmutatni a magyar tudományt vagy annak egyes területeit? A Nemzeti Innovációs Ügynökség országos felhívásában többek között ezekre a kérdésekre vár választ a pályázóktól – a jelentkezők lehetnek gyakorló képző- és építőművészek, ezen szakok hallgatói egyénileg vagy akár csoportosan.

Az installációnak a nyilvános tér lehetőségeit innovatív módon kihasználó attrakciónak kell lennie. Az ügynökség olyan, még be nem mutatott köztéri installációk megvalósítására vár terveket, amelyekkel a Magyar Tudomány Évének közönsége, a laikusok és a szakemberek egyaránt interakcióba léphetnek, amelyek elgondolkodtatnak és felhívják a figyelmet hazánk tudományos eredményeire. A kiírás összdíjazása bruttó hárommillió forint.

Az installáció Budapest V. kerületében az Eötvös téren, a Vigadó téren vagy a Petőfi téren egy éven át lesz látható. A pályázatot a palyazat@niu.hu e-mail-címre kell benyújtani április 28-ig, eredményhirdetés május 9-én várható.

Ez is érdekelheti

Könyves Kálmán megszilárdította és Kelet-Közép-Európa meghatározó hatalmává tette a magyar államot

Kilencszáztíz éve, 1116. február 3-án halt meg Székesfehérváron Könyves Kálmán Árpád-házi magyar király, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a keresztény magyar állam megszilárdításában, és akit életében Európa legműveltebb uralkodójaként tartottak számon.

PREMIER: megérkezett a Kék Cetli második évadának első epizódja

Hogyan határoznak meg minket az emlékek, amelyeket mélyen elraktározunk magunkban? Többek között erre a kérdésre is válaszolnak dr. Farkas Levente András vendégei a Kék Cetli második évadának első epizódjában.

A reálpolitikus, akit „a haza bölcsének” és a „nemzet prókátorának” is neveztek

„Kockáztathatunk mindent a hazáért, de a hazát kockáztatnunk nem szabad” – vallotta a százötven éve, 1876. január 28-án elhunyt Deák Ferenc, a 19. század egyik legnagyobb magyar politikusa, az osztrák–magyar kiegyezés egyik létrehozója, „a haza bölcse”.

Dr. Egyed Balázs: Amit ma magyarságnak nevezünk, az egy évszázadok alatt formálódó genetikai kompozíció

Génhibák, betegségekre való hajlamok és a magyarság története: a biológust és igazságügyi genetikus szakértőt kérdeztük a DNS-ünkben kódolt titkokról.