A veszprémi kanonoki sor egy másik épülete, a Simon-ház a 20. századi történelemben játszott fontos szerepet: 1945-ben hónapokat töltött itt a nyilasok fogságából frissen szabadult Mindszenty József veszprémi püspök, későbbi esztergomi érsek.
„Május végén a szovjet hadsereg lefoglalta a püspöki palotát hadikórháznak. A püspök és kancelláriája a Simon-féle nagypréposti házba költözött. Az első pillanattól kezdve őrt állítottak a palota bejáratához, nem volt szabad semmit sem kivinni a palotából, sem oda bevinni. Az őrt Borisznak hívták, Kijevből származó, bajuszos obsitos volt” – emlékszik vissza 1945 mozgalmas tavaszára és egy kényszerű költözködés részleteire Mészáros Tibor katolikus pap, aki éveken át volt Mindszenty József titkára.
Nyolcvan évvel ezelőtt, 1944 márciusában szentelték veszprémi püspökké Mindszentyt, akit a legtöbben elsősorban esztergomi érsekként, bíborosként, Magyarország utolsó – a rettegett Andrássy út 60. pincebörtönét is megjárt – hercegprímásaként ismernek. Valóban kevés ideje volt főpásztori feladatainak ellátására Veszprémben, püspökké szentelése után ugyanis nem sokkal a nyilasok célkeresztjébe került, akik 1944 decemberében a sopronkőhidai fegyházba hurcolták Mindszentyt 26 pappal és kispappal együtt. Veszprémbe csak 1945 áprilisában térhetett vissza, ám mivel a szovjetek elfoglalták a püspöki palotát, székhelye átmenetileg a Simon-ház lett.
A Simon-ház a veszprémi várnegyed kanonoki épületei közé tartozik – ezekben éltek a püspök tanácsadó testületéhez, a káptalanhoz tartozó magasabb rangú katolikus papok, a kanonokok. A veszprémi várnegyed 2025-ig tartó megújítása részeként ezt az épületet is felújítják, a műemléki feltárások során pedig kiderült: a házban valaha gazdagon festett helyiségek voltak, a festett felületek egy részét restaurálni is tudják.
De nemcsak a Simon-ház, hanem a kanonoki sor több épülete is megújul. A szomszédos kanonoki ház emeletének több helyiségében is találtak mennyezeti kifestéseket. „A restaurátori vizsgálatok során vált egyértelművé, hogy az 1800-as évek végén egy gazdagon, historizáló, részben neoreneszánsz stílusban festett, négy helyiségből álló szalonsort alakítottak ki itt” – mondja Vavra Áron műemléki projektvezető.
Szintén a kanonoki soron található a késő barokk stílusú, 1770-ben készült Kisszeminárium, amely ugyancsak tartogatott meglepetéseket a szakembereknek. A kor egyik legkiválóbb mestere, Fellner Jakab által tervezett épület egyik helyiségében egy befalazott fülke rejtőzött, a hátsó falon egy 1797-es felirat olvasható, az akkori mester kézjegyével.
A szakemberek számára a feltárt festések alapján vált egyértelművé, hogy a helyiség az 1700-as évek végén, az 1800-as évek elején az épület kápolnájaként funkcionált, erről eddig írott források nem kerültek elő. A nemrég megtalált falfülke egy korábban kialakított oltár része lehetett, amelyet később befalaztak. „Csak a 2022-2023-as kutatások során bizonyosodott be, hogy ez egy kifejezetten gazdagon festett kápolnahelyiség volt, amely 2025-re visszanyeri majd az eredeti pompáját” – magyarázza Vavra Áron.
A Kisszeminárium eredetileg szegénysorból érkező növendékeknek adott otthont, ám a 19. században már papok kórháza néven szerepelt a térképeken. 1956-ban került ki az egyház tulajdonából, és egészen 2007-ig különböző oktatási intézmények működtek az U alakú épületben, amelyet felszentelésekor Pál apostol oltalmába ajánlottak.
