(MTI) - A szaktárca vezetője úgy értékelte: egy fegyelmezett és kemény költségvetési évben a kultúra az év első háromnegyed részében megtartotta, az utolsó negyedévben pedig megerősítette pozícióit. A múzeumügy kapcsán szólt arról, hogy a területen működő programok - például a vidéki múzeumok modernizációját célzó Alfa program - beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Mint mondta, ezeket a programokat sem megszüntetni, sem félbehagyni nem kell.
A miniszter a rendszerváltás utáni időszak legsikeresebb kiállításának nevezte a Vincent van Gogh alkotásait felvonultató tárlatot. Kiemelte, hogy a múzeumi "boom" nemcsak a fővárosra, hanem több vidéki városokra is jellemző volt. Számos olyan kiállítást rendeztek Magyarországon 2007-ben, amit több mint 200 ezren láttak.
A finanszírozási kérdéseket érintve hangsúlyozta: a jövőben is törekedni fog arra, hogy azokkal a kulturális intézményekkel, amelyek nagy mértékben függnek az állami költségvetési támogatástól, hosszú távú szerződést kössön a kiszámíthatóság jegyében.
A Nemzeti Színház kapcsán a miniszter azt mondta: még karácsony előtt dönt a vezetői posztra beérkezett pályázatokról.
A miniszter beszámolója szerint az európai uniós források felhasználásában is erősödtek a magyar kultúra pozíciói, az Új Magyarország Fejlesztési Tervben több kiemelt kulturális projekt is szerepel. A szaktárca vezetője a kulturális politika egyik fontos elemének nevezte a kultúra és az üzleti világ összefogásával létrejövő finanszírozási formát.
A szaktárca költségvetése kapcsán megjegyezte, hogy a költségvetési támogatás 2008-ban csaknem 19 milliárd forinttal haladja majd meg a 2007-es összeget, ez jobb lehetőségeket biztosít a kultúra területén.
A kulturális diplomáciáról szólva úgy értékelte: a több intézet összevonásával 2007-ben létrehozott Balassi Intézet a kulturális diplomácia központi szerveként eredményesen működik. Az eredmények között említette a szakdiplomata hálózat létrehozását is.
A kulturális országkép-formálás tekintetében kiemelkedően sikeres évet zárt a minisztérium 2007-ben, mivel két kulturális évadot is rendeztek külföldön - hangsúlyozta a miniszter, megjegyezve, hogy a szeptember óta zajló kínai Magyar Kulturális Évad eredményessége meghaladja a várakozásokat, és a németországi kulturális évad, az Ungarischer Akzent is pozitívan zárult.
A Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa program kapcsán kiemelte: közös érdek, hogy Magyarország sikeres legyen a programban és ebben senki nem kételkedhet. Mint mondta, a döntési kompetencia a város kezében van, nincs szándékában döntési jogköröket elvonni Pécstől.
A szaktárca vezetője ugyanakkor úgy vélte: a nagy sajtónyilvánosságot kapott személyi változássorozat "mértékében és az eltelt időt tekintve sem tesz jót a programnak".
A kulturális intézmények strukturális átszervezése kapcsán Tellér Gyula (Fidesz), a működés hatékonyságára és a költségmegtakarítás mértékére vonatkozóan tett fel kérdéseket. A miniszter válaszában hatékonynak nevezte a megtett lépéseket, ugyanakkor, mint mondta, egy-másfél év amíg értékelhetik a kulturális intézmények átszervezésének hatásait.
A miniszter a rendszerváltás utáni időszak legsikeresebb kiállításának nevezte a Vincent van Gogh alkotásait felvonultató tárlatot. Kiemelte, hogy a múzeumi "boom" nemcsak a fővárosra, hanem több vidéki városokra is jellemző volt. Számos olyan kiállítást rendeztek Magyarországon 2007-ben, amit több mint 200 ezren láttak.
A finanszírozási kérdéseket érintve hangsúlyozta: a jövőben is törekedni fog arra, hogy azokkal a kulturális intézményekkel, amelyek nagy mértékben függnek az állami költségvetési támogatástól, hosszú távú szerződést kössön a kiszámíthatóság jegyében.
A Nemzeti Színház kapcsán a miniszter azt mondta: még karácsony előtt dönt a vezetői posztra beérkezett pályázatokról.
A miniszter beszámolója szerint az európai uniós források felhasználásában is erősödtek a magyar kultúra pozíciói, az Új Magyarország Fejlesztési Tervben több kiemelt kulturális projekt is szerepel. A szaktárca vezetője a kulturális politika egyik fontos elemének nevezte a kultúra és az üzleti világ összefogásával létrejövő finanszírozási formát.
A szaktárca költségvetése kapcsán megjegyezte, hogy a költségvetési támogatás 2008-ban csaknem 19 milliárd forinttal haladja majd meg a 2007-es összeget, ez jobb lehetőségeket biztosít a kultúra területén.
A kulturális diplomáciáról szólva úgy értékelte: a több intézet összevonásával 2007-ben létrehozott Balassi Intézet a kulturális diplomácia központi szerveként eredményesen működik. Az eredmények között említette a szakdiplomata hálózat létrehozását is.
A kulturális országkép-formálás tekintetében kiemelkedően sikeres évet zárt a minisztérium 2007-ben, mivel két kulturális évadot is rendeztek külföldön - hangsúlyozta a miniszter, megjegyezve, hogy a szeptember óta zajló kínai Magyar Kulturális Évad eredményessége meghaladja a várakozásokat, és a németországi kulturális évad, az Ungarischer Akzent is pozitívan zárult.
A Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa program kapcsán kiemelte: közös érdek, hogy Magyarország sikeres legyen a programban és ebben senki nem kételkedhet. Mint mondta, a döntési kompetencia a város kezében van, nincs szándékában döntési jogköröket elvonni Pécstől.
A szaktárca vezetője ugyanakkor úgy vélte: a nagy sajtónyilvánosságot kapott személyi változássorozat "mértékében és az eltelt időt tekintve sem tesz jót a programnak".
A kulturális intézmények strukturális átszervezése kapcsán Tellér Gyula (Fidesz), a működés hatékonyságára és a költségmegtakarítás mértékére vonatkozóan tett fel kérdéseket. A miniszter válaszában hatékonynak nevezte a megtett lépéseket, ugyanakkor, mint mondta, egy-másfél év amíg értékelhetik a kulturális intézmények átszervezésének hatásait.
A miniszter Kiss Attilának (Fidesz) a 2008-as Reneszánsz évet hirdető bulvárlap kapcsán felvetett kritikai észrevételeire azt mondta: semmi kivetnivalót nem talál abban, hogy a programsorozatot egy sajtótermék előlapján hirdették. Úgy vélte: helyes, hogy ezzel kapcsolatban különböző ízlések ütköznek. Az ellenzéki képviselő az újság belső lapjait a bizottság tagjainak mutatva "rettenetes alpári" dolognak nevezte a reklám e típusát.
A meghallgatáson több ellenzéki képviselő is kritizálta a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) bevételeinek csökkenését. A miniszter válaszában a kulturális szokásváltozásokkal magyarázta az a NKA bevételmódosulásait. Mint mondta, arra törekszenek: úgy alakítsák át a járulékok rendszerét, hogy azok a kulturális fogyasztás változását kövessék.
Gulyás Dénes (Fidesz) a Magyar Állami Operaház (MÁO) és az Erkel Színház sorsa miatti aggodalmát fejezte ki. A miniszter reagálásában úgy vélte, hogy a MÁO helyzete az elmúlt időszak folyamán jobb, megnyugtatóbb lett, ugyanakkor az a folyamat, amelyre vállalkoztak még nem ért véget. Hozzátette: az Erkel Színház sorsával jövőre kormányhatározat tervezetben kíván foglalkozni.
Az operaházban tervezett létszámcsökkentésre vonatkozó kérdésre Hiller István Vass Lajosnak, az Opera igazgatójának levelét idézve azt mondta: az átszervezés létszámcsökkentéssel jár, hat közalkalmazott jogviszonyát egyebek mellett átszervezéssel, míg öt közalkalmazott jogviszonyát nyugdíjaztatással kívánja megszűntetni.
Gyimesi Endre (Fidesz) egyebek mellett megfontolásra ajánlotta a központi kulturális finanszírozás regionális elven történő átrendezését. A folyóiratok finanszírozása kapcsán a támogatási rendszer racionalizálását javasolta.
Az ellenzéki képviselő a színházi törvény koncepcióját kritizálva úgy vélte: az sok helyen kidolgozatlan, pontatlan, néhány része visszalépést jelent. Erre reagálva a miniszter azt hangsúlyozta, hogy hosszú szakmai egyeztetés előzte meg a koncepció kialakítását. Utalt arra: a törvény nem hozhat "megváltást", de szándékaik szerint jól szabályozottá, ugyanakkor nem túlszabályozottá teszi a területet. Hozzátette: esélyt lát arra, hogy 2008-ban parlament elé kerül a törvény.
Az ellenzéki politikusnak a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat felállítását megkérdőjelező kérdésére röviden csak annyit válaszolt Hiller István: jó megoldásnak tartja a szakszolgálat létrehozását.
Cser-Palkovics András (Fidesz) a budai Vár rekonstrukciója kapcsán "átláthatatlan viszonyokról" beszélt. Azt kérdezte: a pályázaton elnyert uniós támogatás nem kerül-e veszélybe a pályázat kiírásának halogatása miatt. A miniszter válaszában azt hangsúlyozta: nem látja veszélyben a budai Vár-projekt megvalósulását és az uniós források felhasználását.
A meghallgatáson több ellenzéki képviselő is kritizálta a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) bevételeinek csökkenését. A miniszter válaszában a kulturális szokásváltozásokkal magyarázta az a NKA bevételmódosulásait. Mint mondta, arra törekszenek: úgy alakítsák át a járulékok rendszerét, hogy azok a kulturális fogyasztás változását kövessék.
Gulyás Dénes (Fidesz) a Magyar Állami Operaház (MÁO) és az Erkel Színház sorsa miatti aggodalmát fejezte ki. A miniszter reagálásában úgy vélte, hogy a MÁO helyzete az elmúlt időszak folyamán jobb, megnyugtatóbb lett, ugyanakkor az a folyamat, amelyre vállalkoztak még nem ért véget. Hozzátette: az Erkel Színház sorsával jövőre kormányhatározat tervezetben kíván foglalkozni.
Az operaházban tervezett létszámcsökkentésre vonatkozó kérdésre Hiller István Vass Lajosnak, az Opera igazgatójának levelét idézve azt mondta: az átszervezés létszámcsökkentéssel jár, hat közalkalmazott jogviszonyát egyebek mellett átszervezéssel, míg öt közalkalmazott jogviszonyát nyugdíjaztatással kívánja megszűntetni.
Gyimesi Endre (Fidesz) egyebek mellett megfontolásra ajánlotta a központi kulturális finanszírozás regionális elven történő átrendezését. A folyóiratok finanszírozása kapcsán a támogatási rendszer racionalizálását javasolta.
Az ellenzéki képviselő a színházi törvény koncepcióját kritizálva úgy vélte: az sok helyen kidolgozatlan, pontatlan, néhány része visszalépést jelent. Erre reagálva a miniszter azt hangsúlyozta, hogy hosszú szakmai egyeztetés előzte meg a koncepció kialakítását. Utalt arra: a törvény nem hozhat "megváltást", de szándékaik szerint jól szabályozottá, ugyanakkor nem túlszabályozottá teszi a területet. Hozzátette: esélyt lát arra, hogy 2008-ban parlament elé kerül a törvény.
Az ellenzéki politikusnak a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat felállítását megkérdőjelező kérdésére röviden csak annyit válaszolt Hiller István: jó megoldásnak tartja a szakszolgálat létrehozását.
Cser-Palkovics András (Fidesz) a budai Vár rekonstrukciója kapcsán "átláthatatlan viszonyokról" beszélt. Azt kérdezte: a pályázaton elnyert uniós támogatás nem kerül-e veszélybe a pályázat kiírásának halogatása miatt. A miniszter válaszában azt hangsúlyozta: nem látja veszélyben a budai Vár-projekt megvalósulását és az uniós források felhasználását.
