(mti) A tárcavezető elmondta: az új, élethosszig tartó szerződés szerint az írók műveinek felhasználási jogáért fizetendő díjat beépítik a költségvetésbe.
Az írók, költők műveit az interneten elérhetővé tevő, 1998-ban kormányzati kezdeményezésre létrejött DIA korábbi működéséről szólva Hiller István kiemelte, hogy sem a felhasználási díjak kifizetése, sem a virtuális intézmény helye nem volt tökéletes.
Az idén január 1-jétől érvényes változtatás "kiszámíthatóbb, tervezhetőbb alkotói létet" biztosít a DIA tagjai, a magyar irodalom legjelesebb képviselői számára - mondta.
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) így nem évről évre más forrásból származó, különböző összegű juttatást fizet, hanem havonta a mindenkori minimálbér négyszeresét kapja kézhez a DIA 36 élő tagja.
A felhasználási jog az írók, költők halála után 70 évig érvényes, így a már elhunyt 14 alkotó, illetve a 16 posztumusz tag jogutódjainak egyszeri, egyéves összeget folyósít a minisztérium.
Az új típusú szerződést a 36 élő tag közül utolsóként Szakonyi Károly író látta el kézjegyével, a miniszter és Csorba Csilla, a DIA-t működtető Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója jelenlétében.
Az alkotó elmondta: az új szerződésnek köszönhetően új művek születhetnek, a már meglévők pedig megőrződnek.
A miniszter a magyar irodalom házának nevezte a Petőfi Irodalmi Múzeumot (PIM), amely mintegy fél éve a DIA befogadó intézménye.
Ötven év múlva az irodalomtörténet úgy fog visszatekinteni a jelenlegi évtizedre, mint a "magyar irodalom jeles, fényes korszakára" - vélekedett Hiller István.
Leszögezte: jelentős különbséget lát az írószervezetek tényleges működése és egyes írók tevékenysége között.
"Egyértelmű számomra, hogy írói teljesítmény és írószervezetek teljesítménye nem függ össze, a jelen Magyarországán nem" - fogalmazott.
A Kossuth-díjas, illetve Babérkoszorús alkotókat tömörítő, évente egy íróval, költővel bővülő DIA tagjai közül a rendezvényen részt vett mások mellett Konrád György, Parti Nagy Lajos és Bodor Ádám is.
