bz_slide_01
Balog Zoltán miniszterelnöki biztos
Fotó forrása: balogzoltan.hu

Június 13-án a MANK Galériában az Emlék?Álom?Kutya?Világ című, roma festőművésznők munkáit bemutató kiállítást Ön nyitja meg. Miért tartotta fontosnak, hogy eleget tegyen a felkérésnek?

Mindig is fontos volt számomra a magyarországi cigányság integrációja, felemelkedése. Fontos felismerés ? és úgy tűnik, ez nekünk, magyaroknak könnyebben megy Európában ?, hogy kultúra nélkül nincs felzárkózás. Beszélhetünk szociális projektekről, munkahelyteremtésről, oktatásjavításról, de ugyanilyen fontos, hogy megmutassuk a cigányságnak azt, amire büszkék lehetnek, tehát a saját kultúrájukat. A cigányság, ha nem is egy széles kultúrával, de a magyar és az európai kultúra részének tekintett értékekkel rendelkezik. Ha valaki értékek felmutatására képes, érdemes tenni azért, hogy fölzárkózzon. Ez egyrészt a cigány közösségeknek is öntudatot ad, büszkén elmondhatják, hogy lám, nekünk ilyen komoly értékeink vannak, másrészt a többségi társadalom részéről is elismerésben részesül. Ezért is fontos mind számomra, mind pedig Magyarországnak, hogy szem előtt tartsuk a cigány kultúra érdemeit.

emlek-alom_1
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond

A kultúrán keresztül történő felzárkóztatás magyar sajátosság, máshol nem nagyon akad rá példa?

Többfelé vannak hasonló kezdeményezések, például Madridban is található a cigány kultúra ügyével foglalkozó központ, de ennyire átfogó munkát csak itthon végeznek. Amikor 2011-ben az Európai Roma Stratégiát Magyarország is elfogadta, akkor mi ragaszkodtunk hozzá, hogy külön szerepeljen benne a kultúra. Ha van kultúra, akkor nem csak problémát látunk a magyarországi cigányságban, hanem lehetőséget és gazdagságot is.

Emlek-alom-kutya-vilag_MTI_Monus_Marton_3
Balog Zoltán a kiállítás megnyitóján
Fotó: MTI/Mónus Márton

Hogy látja, a cigányság értékei hol helyezkednek el Európa kulturális térképén?

A cigányság kultúrája része az európai kultúrának, bár olyan, hogy európai kultúra, önmagában nem létezik, kultúrák egymás mellett éléséről beszélhetünk. Hihetetlenül izgalmas, ahogy egymásra hatnak a nemzeti, regionális gyökerű kultúrák. Ez például a legszebben a magyar cigányzenében köszön vissza. Az autentikus cigány zene esetében jól kimutatható, hogyan hatott Liszt Ferencre vagy Brahmsra. Annak idején Liszt Ferenc egészen odáig ment, hogy azt hangoztatta, a magyarországi cigányok zenéjéből nőtt ki a magyar klasszikus zene. A kultúrák találkozása, egymásra hatása teszi az európai kultúrát sajátossá és értékessé.

emlek-alom_3
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond

 

Megéreznénk, ha hirtelen eltűnne a cigány kultúra?

Aki nem ismeri átfogóan, annak sajnos nem tűnne fel. Személy szerint én és azok a roma fiatalok biztos észlelnék a hiányt, akik büszkék erre a kultúrára, és alig várják, hogy maguk is hozzátehessenek valamit.

 

A kiállítás címében megkülönböztető jelleggel szerepel, hogy roma. Ez az értelmezést mennyire segíti, nem viszi el más irányba a befogadást?

Természetesen nem csak azért szeretjük, mert roma. Ezek a festmények önmagukban, a származás feltüntetése nélkül is értékesek. Megütik a nem roma festők alkotásainak művészi értéket. Viszont azok számára többletet jelent, akik eddig azt gondolták, hogy a cigányság amolyan elmaradott népcsoport. Egyértelműsíteni kell, hogy nem problémák a romák, hanem értékekkel rendelkező, a közös kincseinkhez hozzátenni képes népcsoport.

emlek-alom_2
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond

 

Sok negatív álláspontot képviselő véleménnyel találkozik?

Sajnos igen, ámbár hozzátenném, azoknak a tábora, akik azt, hogy roma ügyben érdemes aktívnak és pozitívnak lenni, értékelni az erőfeszítéseket, a művészetet, ma jóval szélesebb, mint akár tíz vagy húsz évvel ezelőtt.

 

A nagyközönség a cigány kultúra hallatán főleg a zenére gondol, pedig ott van a többi művészeti ág is, az irodalomtól a képzőművészetig. Hogyan lehetne ezeket a területeket is jobban megismertetni a nyilvánossággal?

Épp ez a nagy vállalkozásunk, hogy legyen egy európai szintű, roma művészeti és oktatási központ, ahol mindez jól bemutatható. A felépülő Cziffra Művészeti Központban lesz színház, kiállítások, irodalmi események, és az, hogy a vezetője Balázs János Liszt- és Kossuth-díjas zongoraművész, önmagában garantálja a minőséget.

Balog_Zoltan_alapkoletetel
Balog Zoltán és Balázs János 2018 márciusában tette le a Cziffra Központ alapkövét
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond

Mostanáig egyik európai ország sem alapított rajtunk kívül hasonló intézményt. Ha valaki a miénknél jobbat csinál, majd akkor oktasson ki bennünket. Különben rég megszoktuk, hogy Európában kioktatnak, ellenben nekünk a saját utunkat kell járnunk. A legfontosabb az, hogy a romák érezzék, kaptak valamit a magyar államtól, és adhatnak is azzal, hogy bemutatják a művészetüket.

 

Ayhan Gökhan