A kisebbségek helyzetéről beszélgetnek határainkon túl bukaresti magyar rendezőkkel filmjeik megtekintése után (az Origó Szalonban, 11-én) és előtt (a Kantabárban, 18-án). Körbejárják a megértés esélyét szórványban, kisebbségben, határhelyzetben. Megkérdezik az érintetteket, Gátai Zoltánt, Dobó Attilát, Wolosz Róbertet, Klein Ágnest, Eiler Ferencet: milyen a mai Magyarországon nemzetiséginek vagy külföldinek lenni, alkotókat, kritikusokat, politikusokat: milyen kortárs művészet és közönsége viszonya, fővárosiakat és vidékieket: milyen fővárosé és vidéké ? nálunk és más nemzeteknél.
Igyekeznek kitapintani, hol húzódnak a magyar kultúra törésvonalai, s keresik, miként lehetne a széttartó oldalakat összeforrasztani. Kipróbálják: tudunk-e sok nyelven együtt beszélni Pálfalvi Lajos polonistával (Budapest), Benyovszky Krisztiánnal, a szlovák, cseh, magyar irodalom kutatójával, krimiteoretikussal (Nyitra) és másokkal.
Akusztikus alternatív zenét játszó fiatal zenészek és befutott írók (Horváth Viktor, k.kabai lóránt) mellett pécsi költők, többnyire egyetemisták hívják fel magukra mindkét helyszínen a figyelmet, végül táncmulatsággal zárnak.
Párhuzamosan képzőművészeti játszóház zajlik gyerekeknek Pongrácz Éva művésztanár vezetésével: színes képfolyamot állítanak össze a világ különböző kultúráinak és vallásainak gazdag tartalmi-képi világából, és Csille Márti textilművésszel, aki nemezel a Kantabár kertjében.
Közben a pécsi játszóházakból már jól ismert Fanyuszi zenél, Papp Zoltán PTE 1-s gyakorlós gyermekszínjátszó csoportja pedig az Origó új padlásszínházában előadja a tavasszal a városban néhányszor már teltházzal játszott Pad című musicalt.
