_DSC2890_1971x1306Sághi Attila augusztus 18-ával váltotta Cselovszki Zoltánt a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ élén. Az új elnök az MTI-nek adott interjújában úgy fogalmazott: nem akar forradalmat csinálni, csupán munkamódszere különbözik az előző elnököktől. Tervszerűbb gondolkodást, hatékonyabb együttműködést szeretne kialakítani a szerteágazó szakterületek között a Forster Központban és országos szinten az egész örökségvédelemben, hogy jobb előkészítéssel és célmegfogalmazással, több szempont figyelembevételével tudjanak tenni a szakmai szempontok megvalósulásáért és a hitelességért, valamint a pénzügyi keretek, a határidők, a megállapodások és a nemzetközi kötelezettségek jobb betartásáért, ezáltal pedig az örökségvédelmi értékek létrehozásáért.

Felidézte, hogy egy kormányhatározat új feladatokat jelölt ki a Forster Központnak. “Olyan intézkedés ez, amellyel a kormány összegyűjti az egy helyre tartozó feladatokat, és azzal bízza meg az intézet vezetőjét, hogy tekintse át, szűrje ki a párhuzamosságokat és működtesse még hatékonyabban a rendszert” – fogalmazott.

Mint mondta, eddig a Lechner Lajos Tudásközpontból most a Forster Központhoz került a régészeti és műemléki nyilvántartás hatósági feladata. A közhiteles nyilvántartásból bárki megtudhatja, hogy egy adott terület, épület védett-e. Nemcsak ez a közhiteles adatnyilvántartás, de a védési eljárások előkészítése vagy a védettség megszüntetése is a Forster Központ szakmai feladata lett.

Kifejtette, hogy a kormányhatározat előzetesen említést tesz arról is, hogy a központ a régészettel összefüggésben további szakmai feladatokat kap a jövőben. Ez megelőlegezi azt a nemsokára várható döntést, hogy a Nemzeti Örökségvédelmi Központ (NÖK) feladatainak egy része is átkerül a Forster Központhoz. “Ennek előkészítése terv szerint halad, és azt gondolom, hogy szeptember végére ebből olyan szakmai javaslat lesz, amelyben az érintett felek, egyebek közt a Nemzeti Múzeum, a Miniszterelnökség és a Forster Központ is teljes körűen egyetértenek.”

Arra a kérdésre, hogy miként értékeli az elmúlt időszakot, Sághi Attila elmondta: véleménye szerint nem szabad gyakran szerkezeti átalakításokat végezni. “Minden fórumon azt képviselem, hogy hajtsuk végre az integrációt, és utána – személytől függetlenül – hosszabb ideig hagyjuk így ezt az intézményrendszert, és teszteljük. Minden, menedzsmentben jártas ember tudja, hogy ha csinálunk valamit, azt le kell ellenőrizni, és ha kell is módosítani, akkor is csak finomhangolásról lehet szó, hiszen ha egy szervezetet túl gyakran alakítanak át, az nem tud igazán hatékonyan működni.”

Ezen felül úgy vélte, gond volt, hogy több más európai uniós forrást használó szervezethez hasonlóan az intézmény pályázati lehetőségekhez keresett feladatokat, és nem a céljaihoz keresett forrást. “Ez nagy hiba, mert mindig fordítva kellene csinálni: egy gazdálkodó szervezet először a céljait kell, hogy megfogalmazza, és ezekhez a célokhoz kell forrást teremteni” – hangoztatta, hozzátéve, hogy sokszor hajlamosak az emberek lelkesedésből vagy kapkodásból a forrás megszerzése miatt olyan célokért is áldozni, amelyek hosszú távon nem szolgálják elég hatékonyan egy intézmény vagy akár az ország érdekeit.

Elmondta, hogy a működő örökségvédelemnek az a záloga, hogy az elkészült létesítmények folyamatosan üzemeljenek, bevételt termeljenek, önfenntartóvá váljanak. Hosszú távon nem lehet cél, hogy a kiemelten fontos helyszíneken felül a turisztikai céllal megvalósuló intézményeket is az államnak kelljen fenntartania.

A központ jelenleg 38 helyszín vagyonkezelője, amelyekből 14-et tartanak alkalmasnak arra, hogy újabb, uniós projektekbe bevonják, ezek hálózatba szervezése folyamatban van. Emellett elkészült egy lista azokról az ingatlanokról is, amelyek a Forster Központ hálózatába bevonhatók lennének, de jelenleg az MNV Zrt. vagyonkezelése alá tartoznak. “A Forster ezeket a helyszíneket csak inkubátorként szeretné segíteni a tudományos előkészítésben vagy projektmegvalósításban, a végső cél, hogy üzemeltetésre beilleszthetők legyenek egy olyan hálózatba, ahol oktatási, kulturális, turisztikai célok folyamatosan meg tudnak valósulni – akár állami feladatként, akár üzemeltető partnerekkel.”

Az elnök az eddig uniós pénzeket nyert, de meg nem valósult fejlesztéseket egy rossz műszaki állapotban lévő buszhoz hasonlította, amelynek el kell jutnia a következő megállóig. “Ezt meg fogom csinálni” – mondta, bár elismerte, hogy ezeken a projekteken még van mit javítani, de a cél egyértelmű: minden magyar polgár érdeke, hogy uniós pénzt ne veszítsen el az ország.

“Végrehajtjuk azokat a szükséges változtatásokat ezeknél a projekteknél, amelyektől megfelelők és megvalósulhatók lesznek. Egy ilyen jellegű, már régóta húzódó ügyben az első szerződést múlt csütörtökön írtuk alá Somogyváron, ezen kívül Dégen és Dobán is megkaptuk már az irányító hatóság pozitív döntését, valamint úgy tűnik, hogy Ozora esetében is kedvezőre fordul a történet” – fogalmazott.

(Forrás: MTI)

(Fotó: Csákvári Zsigmond)