836bc2a2-0fc4-4a30-9d52-3c5b35876bf8.jpg

Zongorista csodagyerekként kezdte pályafutását, de világhírű filozófusként emlékezünk rá

Elhunyt László Ervin professzor, tudományfilozófus, a Római Klub tagja, a Budapest Klub alapító elnöke, az Üzleti Etikai Díj társalapítója – közölte a tudós családja a László Intézet honlapján. A világszerte elismert filozófus és jövőkutató 94 éves volt. A bejelentés szerint a professzor június 29-én hunyt el.

László Ervin zongoraművészként, filozófusként és jövőkutatóként egyaránt nagy elismertségnek örvendett világszerte. 1932-ben született Budapesten, pályáját zongorista csodagyerekként kezdte. Tizenöt évesen szerzett művészdiplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, és megnyerte a Genfi Zongoraverseny nagydíját. Ettől kezdve mintegy 20 éven át a világ egyik legismertebb zongoraművészeként koncertezett Európa- és Amerika-szerte.

1966-ban pályát módosított, és a tudománynak szentelte életét: 1970-ben megkapta a párizsi Sorbonne Egyetem legmagasabb tudományos fokozatát. Filozófia, tudományos rendszerelmélet és jövőkutatás témákban adott elő és kutatott az Egyesült Államok vezető egyetemein – például a Yale-en és a Princeton Egyetemen –, valamint Európa és a Távol-Kelet számos egyetemén.

Hét évig az ENSZ Továbbképzési és Kutatási Intézetének programvezetője volt. 1977-ben elkészítette az emberiség céljaival foglalkozó, Goals For Mankind című jelentést a Római Klub számára. Meg volt győződve arról, hogy az emberiség előtt álló óriási kihívásokkal csak összefogással és a globális tudat fejlesztésével lehet megbirkózni. Ezen elv mentén alapította meg 1993-ban a Budapest Klubot, amelynek haláláig elnöke volt.

László Ervin 106 könyv szerzője vagy társszerzője, műveit legalább huszonöt nyelvre fordították le. További harminc kötetet szerkesztett, köztük egy négykötetes enciklopédiát. Cikkek és tudományos közlemények százai tartoznak tudományos munkásságához.

Írásait rendszerelméleti, interdiszciplináris, jövőorientált szemlélet, globális gondolkodás, a társadalomtudományok és a természettudományok egységes szemléletben való vizsgálata jellemzi. Számos díjjal tüntették ki, négy egyetem választotta díszdoktorává (az Egyesült Államokban, Kanadában, Finnországban és Magyarországon), 2001-ben megkapta a japán békedíjat (Goi-díj), 2004-ben és 2005-ben Nobel-békedíjra jelölték. 2010-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta.

Az általa alapított Budapest Klub 2023-ban ünnepelte megalakulásának harmincadik évfordulóját. Célja és küldetése, hogy párbeszédet kezdeményezzen a különböző világnézeteket, kulturális, politikai és kereskedelmi érdekeket képviselő csoportok között annak érdekében, hogy elősegítse egy fenntartható, együttműködő, harmonikus világ megvalósítását.

Címlapfotó: László Ervin 2004. december 18-án. Fotó: MTI/Földi Imre

Ez is érdekelheti

Rakovszky Zsuzsa és Ráckevei Anna kapja a Szabó Magda-díjat

Az elismerést Debrecenben, a Csokonai Nemzeti Színházban, a MagdaFeszten adják át október 5-én, az írónő születésnapján.

Hét év után jelentkezik új kötettel Bartis Attila

A József Attila-díjas író utoljára megjelent kötete Az eltűnt idő nyoma című, fotográfiáról szóló naplójegyzetekből, rövid esszékből álló könyv volt, amelyet 2019-ben adtak ki. Eddigi legutolsó regénye, A vége 2015-ben jelent meg.

Gyllenhaal szerint kevés a női rendező, Clooney a mesterséges intelligenciától félti a filmipart

Maggie Gyllenhaal a 83. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál zsűrijének elnökeként beszélt a nők helyzetéről a filmiparban, George Clooney az idei fesztivál egyik életműdíjasaként pedig a mesterséges intelligenciáról értekezett a filmszemle nyitónapján.

Magyar filmek premiereznek Velencében, idén a dokumentumfilmek kerülnek fókuszba

Danny Boyle Ink című, Rupert Murdoch médiamágnás korai éveiről szóló drámájának vetítésével nyílik meg szerdán este a 83. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál, amelynek több versenyprogramjában is lesznek magyar alkotások.