Szerdáról csütörtökre virradó éjjel látványos csillaghullás figyelhető meg az égen, amikor megérkezik a Geminidák meteorraj. Kedvező időjárás esetén óránként akár százötven hullócsillagot is megszámlálhatunk.

Évente számos meteorzáport lehet megfigyelni a Földről,
amelyek közül három emelkedik ki: a Perseidák augusztusban, a Kvadrantidák
januárban, míg a Geminidák meteorraj decemberben okoz látványos csillaghullást.

A Geminidák a nevüket onnan kapták, hogy a hullócsillagok mintha a Gemini, vagyis az Ikrek csillagkép irányából futnának végig az égen.

A különleges égi jelenséget szerdán, az esti órákban lehet majd megfigyelni. Ehhez érdemes olyan helyet keresni, amely távol esik a városi fényektől. Budapesten erre alkalmas helyszín lehet például a Hármashatár-hegy. A meteorok keleti irányba állva, magasan az égen látszanak majd.

A hullócsillagok vagy meteorok olyan porszemcsékből és kődarabokból származnak, amelyek kozmikus sebességgel, akár egy űrhajó sebességének többszörösével száguldanak az űrben.

A Földdel találkozva a felső légkörben ionizálják a részecskéket, és hosszú, fényesen világító ioncsatornát hoznak létre. Ezt látjuk mi hullócsillagként. Bár szórványos meteorok mindig láthatók, az év egyes napjain azonban a Föld üstökösök pályáján kipöfékelt porfelhőkkel találkozik, amelyek látványos meteorrajokat, csillaghullást okoznak. A legismertebb, de nem a leggazdagabb közülük augusztusban a Perseidák.

A Geminidák ilyen szempontból igazi kakukktojás, mert a meteorraj hullócsillagai nem üstökösből, hanem egy földsúroló kisbolygóból származnak. A meteorraj szülőobjektuma az 1983-ban megtalált (3200) Phaethon, amely egy öt és fél kilométer átmérőjű földsúroló aszteroida. Különlegessége, hogy kisbolygó létére üstökösszerű tulajdonságokat is mutat. Pályáján a Naphoz közeledve erősen felfényesedik és csóvát ereszt, közben mintegy „kipöfögi” magából a Geminidák-meteorrajt.

A kutatók feltételezése szerint amint a (3200) Phaethon
megközelíti a Napot, heve szélsőségesen felhevíti a felszínét, ami a földi
kiszáradt tómedrek sárrepedéseihez hasonló jelenséggel jár. Ilyenkor a
felrepedt kőzetdarabok és por elhagyhatják a felszínt, csóvát alkothatnak, és
táplálhatják a Geminidák rajt.

A jelenségről és megfigyeléséről részletes ismertető olvasható a Svábhegyi Csillagvizsgáló honlapján.

A képen a Geminidák Japánban 2021 decemberében. Fotó: Yomiuri/AFP/Ken Satomi