002_1444935.jpg

Kísérjük el Aretha Franklint egy buszos utazásra!

1960 októberében volt Aretha Franklin nagy bemutatkozása a New York-i Village Vanguardban, ezután már állandóan úton volt, de mivel félt a repüléstől, közúton utazott egyik koncerthelyről a másikra. Részint erről szól az Eight Days On The Road, amelyben arról énekel, hogy elfáradt, mert már nyolc napja úton van. A dal visszatérő motívuma a nyolcas szám, ezért most összeállítottunk nyolc olyan pillanatot az életéből, amelyek mérföldkőnek számítottak ezen a hosszú úton.

Aretha Franklin volt az első nő, aki tagja lett a Rock and Roll Hall of Fame-nek 1987-ben, a rocktörténet intézményes kánonja akkor még férfiközpontú volt. Pervis Spann chicagói rádiós DJ nevezte el Queen of Soulnak, ami aztán összeforrott a nevével. Pályafutása során 44-szer jelölték Grammyre, és 18-at meg is nyert.

1. Ki korán kel

Bár a TikTok-korában már nem tűnik olyan nagy dolognak, ha valaki egészen fiatalon zenél vagy énekel, de az igenis szenzációs volt, amikor Aretha Franklin a detroiti New Bethel Baptist Churchben – ahol apja, C. L. Franklin volt a lelkész – kilencéves korában szólóban énekelt. A templom volt számára a zeneiskola, nem járt „igazi” zongora- vagy énekiskolába. Zongorázni is hallás után tanult meg, ami különösnek hat annak fényében, hogy nemcsak remek énekesnek tartották, de csodálták zongorajátékát is. 1956-ban, 14 éves korában készült az a templomi felvétel, amelyből később a Songs of Faith lett. A felvételen a még gyerek Aretha zongorázik és énekel, de olyan érett hanggal, ami ma is zavarba ejtő.

2. Nagy találkozások

Az apja afféle prédikátorsztár volt, és a kamasz Aretha sokszor utazott vele, hogy gospeleket énekeljen. A fellépések során személyesen találkozhatott a korszak nagy alakjaival, Mahalia Jacksonnal, Clara Warddal, így nem énektanároktól és tankönyvekből tanult, hanem közvetlenül a gospel nagy idoljaitól. De nemcsak a karizmatikus énekesek mellett állhatott, hanem a polgárjogi mozgalom olyan nagy alakjai mellett is, mint amilyen Martin Luther King volt, de jelen volt King számos politikai előadásán is. 1968-ban Aretha Franklin bekerült a nagybetűs történelembe, amikor King temetésén elénekelte a Precious Lord, Take My Hand című dalt.

3. Zongorázni lehet a különbséget

A Respect sikere előtt Aretha még nem volt országosan ismert sztár, de aztán 1961 januárjában a Columbia kiadta Franklin első világi albumát Aretha: With The Ray Bryant Combo címmel, és az albumon található Rock-a-Bye Your Baby with a Dixie Melody merész átiratának köszönhetően összejött az első top 40-es helyezése is. Ugyanakkor a Columbia Records által támogatott jazzy-popos vonal sem hozta meg számára az igazi nagy áttörést. Később leszerződött a másik nagy kiadóhoz, az Atlantichez.

4. Ne szállj velem…

1982-ben Aretha Franklin egy kétmotoros kisgéppel utazott Atlantából Detroit felé, amikor a repülő turbulenciába került. Az esemény valósággal sokkolta, és ettől fogva már csak busszal járta Amerikát, és kevesebb fellépést is tudott vállalni, ami befolyásolta a nemzetközi karrierjét is. Megpróbálta kezelni az úgynevezett aerofóbiáját, még egy fearless flyers kurzuson is részt vett, de ez sem segített. A félelme csak fokozódott, így amikor 1987-ben beiktatták a Rock and Roll Hall of Fame-be, nem utazott el a clevelandi ceremóniára, de nem vállalta el azt sem, hogy Angliában énekeljen a királynőnek. Újra és újra megpróbált szembenézni a félelmével, és felült egy repülőgépre, de volt, amikor a kifutón megkérte a pilótát, hogy inkább álljon meg, ne szálljon fel.

5. Veszi a kalapját

Barack Obama 2009-es elnöki beiktatásán egy nagy Swarovski-kristályos kalapban elénekelte az America (My Country ’Tis of Thee) című dalt, ami afféle mémmé vált a közösségi médiában. A kalapot készítő detroiti kalaposmester, Luke Song szerint Aretha azt szerette volna, hogy a fejfedő Barack Obama elnöki könyvtárába kerüljön. És így is lett, az Obama Presidential Library hivatalos gyűjteményi adatbázisában jelenleg is szerepel Aretha Franklin beiktatási kalapja. Ugyanakkor készült belőle egy másik, az eredetivel megegyező kalap is, ami a Rock & Roll Hall of Fame gyűjteményében látható. Luke Song fejfedője valóságos divatot teremtett, a díszes kalap nem kerülhette el a sorsát, tömeggyártásba került. A beiktatási ceremónián egy gyémántokkal díszített, levélforma brosst is Obamának ajándékozott, ami szintén az Obama Presidential Library gyűjteményében van.

6. A saját templomát soha nem felejtette el

Amikor Aretha Franklin már nemzetközi sztár volt, akkor sem felejtette el második otthonát, a detroiti New Bethel Baptist Churchöt. A templomnak jelentős összegeket adományozott, de nemcsak az egyházának segített, hanem a rászoruló családoknak is. Ha kellett, pénzügyi segítséget nyújtott, de finanszírozott egyházi étkezéseket, zenei eseményeket is. A 2016-os flinti vízkrízis idején – amikor a michigani Flint városa spórolás miatt lekapcsolódott a detroiti vízrendszerről, és a szennyezett, ólommal teli Flint folyóból biztosította az ivóvizet a lakosság számára – szállodai szobákat, ételt és italokat ajánlott fel a bajba jutott családoknak. A New Bethel lelkipásztorának visszaemlékezése szerint Aretha számtalanszor adott komolyabb pénzadományokat a templomnak, de élelmiszercsomagokkal is támogatta a közösséget.

7. Elnöki ügy

Aretha Franklin három demokrata elnök beiktatási ünnepségén is fellépett három különböző korszakban, tehát nemcsak Barack Obama ceremóniáján énekelt, hanem Bill Clinton és Jimmy Carter eskütételén is. 1977-ben Jimmy Carter beiktatásán a God Bless America című Irving Berlin-dalt interpretálta, a beszámolók szerint a páholyban még táncra is perdült. 1993-ban, Bill Clinton beiktatási gáláján már valóságos sztárparádé részeként lépett színpadra: a Lincoln-emlékműnél a Respect és a Someday Weʼll All Be Free hangzott el tőle, később pedig az I Dreamed a Dream című dalt énekelte el a Presidential Galán. És ahogyan már említettük, 2009-ben Barack Obama beiktatásán a My Country, ’Tis of Thee előadásával emelte – ahogy mondani szokták – az ünnep fényét.

8. Magyar szálak

Aretha Magyarországon filmeken volt jelen, és lemezeken volt hallható, szerepelt például a nálunk is bemutatott 1980-as Blues Brothersben, amelyben előadta a Think című dalt. Az 1972-es Amazing Grace című filmen, amelyet a Los Angeles-i New Temple Missionary Baptist Churchben vettek fel, csak évtizedekkel később jutott el a mozivászonra. Magyarországon 2019-ben mutatták be a koncertfilmet Amazing Grace – A szeretet hangja címmel. A magyar sajtóban Cserháti Zsuzsát többször hasonlították Aretha Franklinhez, és Cserháti is többször beszélt arról, hogy hiába akart volna Aretha Franklint, illetve saját souldalokat énekelni, erre akkoriban kevés lehetősége volt, így kénytelen volt táncdalokkal előállni. Az 1965-ös Ki mit tud?-on elénekelt néhány Aretha Franklin-dalt, de nem jutott el velük az úgynevezett televíziós szakaszba, azaz idő előtt kiesett a produkciója, mégis Aretha neve és zenéje már akkor eljutott Magyarországra. Fenyves György Csak fiataloknak III. című, a Zeneműkiadónál 1970-ben megjelent könyvének Kedvencekről röviden fejezetében olvasható egy Aretha Franklinről szóló szócikk.  


Címlapfotó: Aretha Louise Franklin tizennyolcszoros Grammy-díjas amerikai énekesnő-dalszerző Párizsban 1977-ben. Fotó: Christian Rose/Roger-Viollet via AFP

Ez is érdekelheti

Augusztus 16-án történt

„Észrevettem, hogy az élet különböző ciklusokból áll, és a múltbéliek vissza-visszatérnek. Nemrég az egyik korábbi, letűntnek hitt életszakaszomba csöppentem vissza. Ez széles érzelmi spektrumon történő, nehéz önismereti megélés – olyan, mint amikor csiszolódik az ember, vagy mint amikor a kilövés előtt visszahúzzák az íjat. Nem kényelmes folyamat, de már tapasztalatból tudom, hogy ha feltöltöm magam és fókuszálok, akkor a frusztráció után gyönyörű repülés következik” – mondta egy interjúban a ma 44. születésnapját ünneplő Bocskor Bíborka énekesnő.

Március 25-én történt

„A népzene a természet tüneménye. Ez az alkotás ugyanazzal a szerves szabadsággal fejlődött, mint a természet egyéb élő szervezetei, a virágok, az állatok. Éppen ezért olyan gyönyörű, olyan tökéletes a népzene. Ezek a dallamok a művészi tökéletesség megtestesítői. Példái annak, miként lehet legkisebb formában, legszerényebb eszközökkel valamilyen zenei gondolatot legtökéletesebben kifejezni” – fogalmazta az 1881. március 25-én született – és 1945-ben elhunyt – posztumusz Kossuth-díjas zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, Bartók Béla.