Milyen jellegűek a krízishívások, és ki hívja fel a lelkielsősegély-vonalat? Azt is kérdezhetnénk, kik vagyunk mi? Dudás Erika elmondása alapján ugyanis a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége tagszervezeteihez érkező vészjelzések kiválóan feltérképezik mentális állapotunkat és tükrözik a magyar társadalmat legnehezebb kihívások elé állító helyzeteket.
Amikor arról faggatom Erikát, milyen jellegű problémákkal keresték meg az emberek a szövetséget húsz-harminc éve, és mik a legnagyobb kihívásaink ma, határozott válasza így hangzik: „A magány állandó. Nagyon gyakori, hogy a hívónak nincs senki a környezetében, akivel meg tudná beszélni a gondjait. A koronavírus-járvány idején ez hatványozottan jellemző volt, de most is sokan vannak, akiknek a gyermekük külföldre költözött, vagy épp idős koruk miatt barátaik, szeretteik már meghaltak, és emiatt érzik egyedül magukat.”
A hívások anonim jellegéből adódóan a LESZ nem tud statisztikát vezetni arról, hogy területileg honnan érkeznek, de Erika hangsúlyozza, hogy egy tanyán éppúgy érezheti valaki magányosnak magát, mint egy VII. kerületi gangos bérházban, ahol nem ismeri a szomszédjait.
„Speciális helyzet a testi betegségek, a mozgáskorlátozottság miatt is kialakulhat, hisz ilyenkor a hívó nem vagy csak nehezen tud otthonról kimozdulni. Sokszor telefonálnak rokkantnyugdíjasok és hajléktalan emberek is.”
Az IFOTES tapasztalati alapján a magány egyébként minden országban vezető ok a hívások között, nem magyar jellegzetesség. Ha valaki nagyon magányos, de nem érzi magát krízisben, mégis segítene neki, ha beszélgethetne, esetleg ugyanazzal a személlyel több alkalommal is, annak Erika inkább a szintén ingyenesen hívható 06 80 810 600-as telefonszámot ajánlja. Itt is a LESZ önkéntesei fogadják a telefonokat, igaz, csak heti 120 órában. Sőt, most már e-mailben is van lehetőség megfogalmazni a fennakadásainkat a nemvagyegyedul116123@gmail.com címre küldve, és 72 órán belül válaszolnak.
A magány mellett a kapcsolati problémák a legjellemzőbbek világszerte, noha ezeknek a típusa és korosztályi érintettsége országonként specifikus, és időben is sokat változott az elmúlt évtizedekben. Magyarországon sokáig inkább nők telefonáltak, manapság a két nem aránya körülbelül 50–50 százalék, és ami szintén új jelenség, hogy egyre több hívás érkezik huszonöt év alatti fiataloktól. Korábban a húszas éveikben járók szinte csak hecchívók voltak (egy-egy legénybúcsús hívás mostanában is előfordul), de ma már inkább az a jellemző, hogy ők is őszintén mesélnek a dilemmáikról a sokszor évtizedekkel idősebb ügyelőknek. „Nagyon jó beszélgetések szoktak kialakulni, és gyakran elhangzik, hogy ez most olyan volt, mintha a nagymamámmal beszélgettem volna.” Talán nem meglepő, a fiatalok, sokszor még a huszonévesek is leggyakrabban az online térben tapasztalt nehézségekről mesélnek. „Itt nem is elsősorban online bántalmazásról (bullyingról) van szó, hanem arról, hogy nem kapott elég lájkot a fotójára, hogy valaki letiltotta, és ez olyan szintű kudarc számára, és olyan mély érzéseket vált ki, hogy értéktelennek érzi magát tőle.”
„A gyászolóknál nagyon gyakori, hogy nem akarják tovább terhelni a családot, vagy lelkiismeret-furdalásuk van azzal kapcsolatban, aki elment. Nekünk nem kell bemutatkoznia, bármit elmondhat, így könnyebben felszakadnak a fájdalmak, a veszteség, a bűntudat. Mindenszentektől egészen február végéig érezhetően megnövekszik a hívásszám. Korábban ez harminc százalék különbséget is jelentett, egy ideje 10–15 százalékos növekedést jellemző. Már az adventi időszak is nehéz annak, aki a karácsonyt egyedül ünnepli, mert például a családból mindenki külföldön él. Hétvégén mindig többen hívnak, a legerősebb a szombat és a vasárnap este, a tavasz kezdetéig pedig megnövekszik az igazán instabil, szorongásos és depressziós tünetekkel jelentkező hívók száma is.”
A függőségek közül nálunk még mindig az alkohol vezet, ezután jön a gyógyszerfüggőség és a drogproblémák. Sokszor a szülők telefonálnak a gyermekeik érintettsége miatt, ilyenkor a LESZ mindig megpróbálja a továbbirányítást szociális segítőkhöz, a Drog Stop Egyesülethez vagy áldozatsegítőhöz, ha szükséges.
Hogy milyen okok miatt hívják még a lelkisegély-vonalat, hogyan próbálnak még a legelkeseredettebb embereknek is segíteni, az a Magyar Kultúra magazin 2024/11. számából derül ki, amelyben még számos másik, a lélek témáját körüljáró írás olvasható. A magazinról további információk itt.
Fotó: Éberling András / Magyar Kultúra
