A hírmagazin kiadója, a Bertelsmann és a nemzeti levéltár hétfői közös közleménye szerint a hamisított naplók a történeti értékük miatt tartósan a levéltár gyűjteményébe kerülnek és kutathatóvá válnak.
A Bertelsmann már tíz éve, 2013-ban, a német sajtótörténet egyik legnagyobb botrányához vezető publikáció után harminc évvel ígéretet tett arra, hogy a gyűjteményt átadja a levéltárnak. A közleményben nem adtak magyarázatot a késlekedésre. Thomas Rabe, a kiadóvállalat vezérigazgatója csupán azt emelte ki, hogy az álnaplók átadása az archívumnak újabb lépés a Stern történetének átlátható, tudományos és független feldolgozása felé, amelyre tavaly kérték fel a müncheni jelenkortörténeti intézetet (IfZ).
Michael Hollmann, a Bundesarchiv elnöke kiemelte, hogy a dokumentumok a korszak német történelmének különleges forrásai, és jó kezekben lesznek a levéltárnál. A hamis naplók az arra irányuló igyekezetet testesítik meg, hogy „emberi vonásokkal ruházzák fel a nemzetiszocializmus brutális bűneit”, és a nyolcvanas évek német társadalmában „visszhangra talált” ez a próbálkozás – fejtette ki a történész-levéltáros.
A Stern 1983. április 25-én jelentetett meg kivonatokat a világraszóló szenzációnak vélt dokumentumokból, amelyek újraközlési jogát több külföldi lapnak is értékesítette. A naplókról a Bundesarchiv és a Német Bűnügyi Hivatal (BKA) állapította meg, hogy hamisak.
A BKA májusban jelentette be, hogy a szövegek egész biztosan a második világháború után gyártott papírra íródtak.
A hírmagazin riportere, Gerd Heidemann egy Konrad Kujau nevű hamisító kelepcéjébe esett. A bűnöző több mint hatvan dokumentumot tukmált rá az újságíróra azt állítva, hogy azok Hitler eredeti naplói. A Bertelsmann csoporthoz tartozó Gruner + Jahr kiadó és a Stern szerkesztősége 9,3 millió márkát fizetett a dokumentumokért. A botrány révén az újságíró és a hamisító is börtönbe került.
Nyitókép: A hamis Hitler-napló egy 2018-as kiállításon a Stern hamburgi szerkesztőségében. Fotó: Markus Scholz/dpa
