Javában zajlik az idei Berlini Nemzetközi Filmfesztivál, azaz a Berlinale. A nemzetközi szcéna egyik legfontosabb A-kategóriás seregszemléjét idén február 15. és 25. között tartják – ennek alkalmából felidézünk néhány magyar sikert a fesztivál életéből.
Magyar Medvék
A Berlinale számos díjat oszt ki a versenyprogramjában szerepelő filmeknek, illetve azok alkotóinak; a legrangosabb elismerések kétségkívül a „medvék”, melyeket az adott év legjobb mozijai érdemelnek ki. Első magyarként Mészáros Mártának sikerült elnyernie az Arany Medvét az Örökbefogadásért 1975-ben. A rendező kedvelt és gyakori témái a női sorsok, a csonka családok, valamint a szülő-gyerek kapcsolatok. Díjazott filmjének cselekménye is ebben a mátrixban mozog: egy gyermekre vágyó munkásnő (Berek Kati) és egy nevelőintézetből megszökött fiatal lány (Vígh Göngyvér) kapcsolatát mutatja be. Találkozásuk lassan ráébreszti a nőt saját önállóságára, így elvezeti őt addig, hogy szembe tudjon szállni saját gyermekre nem vágyó, nős partnerével (Fried Péter), és az örökbefogadás mellett döntsön.
A rendezőnő két másik filmjét is elismerte a fesztivál: az 1976-os Kilenc hónap (az ózdi téglagyári munkást alakító Monori Lili a kamerák előtt szülte meg gyermekét), illetve az 1987-es Napló szerelmeimnek szintén kapott díjat.
Mészáros mellett Szabó István is nyert „medvét”, mégpedig ezüstöt – először Bizalom című filmjéért 1980-ban. Kevésbé ismert, ám rendkívül érzékeny és intim rendezése átmeneti darab a nagyobb alkotói korszakok között. Noha kissé kilóg a pályaívből, egyértelműen megragadja Szabó kedvelt témáját, a kisember saját biztonságáért vívott küzdelmét. A nyilas vészkorszakban játszódó történet főszereplői a baloldali férjétől elszakított, rejtőzködni kényszerülő Kata (Bánsági Ildikó), valamint a szintén álnéven bujkáló János (Andorai Péter). Az eleinte csupán védelmet nyújtó látszatházasságból lassan valódi kötődés alakul ki – a szokatlan szerelmi történet hátterében pedig a második világháború borzalma húzódik meg.
A Bizalmat az Édes Emma, drága Böbe és újabb Ezüst Medve követte 1992-ben – a fesztivál ökumenikus zsűrijének különdíjával kiegészülve, mely az evangéliumi értékeket díjazza a versenyfilmekben. A rendszerváltás körüli zűrzavart és bizonytalanságot bemutató közérzetfilm már Szabó nemzetközi koprodukciói (például az Oscar-díjas Mephisto) után készült. Főszereplői a korabeli magyar valóság tipikus figurái: orosztanárok, akik a megváltozó helyzethez alkalmazkodva kénytelenek átképezni magukat angoltanárrá. A mozi továbbviszi a rendező kedvelt eszközét: azt, hogy filmjeiben markánsan képviseli a saját olvasatát, véleményét. Jelen filmben a jelenetközi inzertek, valamint a karakterek párbeszédes vagy monologikus önelemzései töltik be ezt a szerepet.
A következő magyar fődíjas Enyedi Ildikó Testről és lélekről című mozija volt 2017-ben, amely az Arany Medve mellett egy Oscar-jelölést is bezsebelt. Szokatlanul szép szerelmi történet egy vágóhídon, mely a gazdasági igazgató (Borbély Alexandra) és az új minőségellenőr (Morcsányi Géza) között szövődik. Mindkettejük számára kényelmetlenek a társas interakciók, de ez nem akadály, a szavakon ugyanis túlmutat kapcsolatuk. Éjszakánként közös álmukban találkoznak szarvaspárként. A film nemcsak a fődíjat, de az ökumenikus zsűri, a világ filmkritikusait tömörítő szervezet, a FIPRESCI, illetve a Berliner Morgenpost elismerését is elhozta.
Meghívás meghívás hátán
Egy A-kategóriás fesztivál esetében már az is jelentős szakmai elismerés, ha meghívnak egy alkotást. Meg kell hát említeni Koltai Lajos Sortstalanságát, Goda Krisztina Szabadság, szerelem című moziját, illetve a Hajdu Szabolcs jegyezte Bibliothéque Pascalt. Bogdán Árpád Boldog új élete 2007-ben a Panoráma szekcióban mutatkozott be, amely aktuális kérdésekkel foglalkozó, független művészfilmeket fogad be. Az alkotás egy nevelőotthonban felnőtt roma fiú útkeresését követi végig, akinek szembe kell néznie saját múltjával, mielőtt önálló felnőtt életet alakíthatna ki.
2023-ban az animációk taroltak, de volt régi klasszikus is
A tavalyi év egyik legnagyobb filmes „robbanása” minden bizonnyal a Műanyag égbolt volt. A Bánóczki Tibor–Szabó Sarolta szerzőpáros egész estés animációs filmjének egyik különlegessége a valós képekre alapozó rotoszkópos technika. A másik pedig maga a cselekmény, amely műfajilag valahol a szerelmes film, a sci-fi és a road movie között helyezkedik el, és egy olyan alternatív jövőben játszódik, ahol az állat- és növényvilág kihalt. A megoldást egy, az emberi szervezetben élő és annak húsával táplálkozó növény kikísérletezése jelentheti. A mozi a fesztivál kísérletező jellegű alkotásokat gyűjtő Encounters szekciójában mutatkozott be. Ugyanebben az évben egy másik magyar animáció is sikert aratott a német fővárosban: a MOME-n végzett Erhardt Domonkos diplomamunkáját, a Szemem sarkát a Generation 14+ program fogadta be, sőt az ifjúsági zsűri döntése alapján elismerő oklevelet is kapott.
Az idei év
Idén nincs magyar versenyfilm, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne képviseltetné magát Berlinben hazánk. A Nemzeti Filmintézet 7 elkészült és 8 utómunka alatt álló alkotást visz a mustrával párhuzamosan futó Európai Filmpiacra (például a Mesterjátszmát, az Elfogy a levegőt és a Valami madarakat), emellett 4 hazai filmes is meghívást kapott a Berlinale Talents tehetséggondozó programba: Bernáth Szilárd rendező, Rudas Marianna vágó, Felszeghy Ádám producer és Méder Tamás Apor operatőr, akiket majdnem négyezer jelentkező közül választottak ki. A Külön falka rendezője, Kis Hajni filmtervét pedig a fesztivál Co-Production Market programjába válogatták be, mely lehetőséget nyújt az alkotóknak a bemutatkozásra és lehetséges finanszírozási partnereik megtalálására. Az Ich bin Marika főtémája az idősgondozás lenne, de Európa nyugati és keleti pólusának találkozására is reflektálna a film.
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link
másolása
