A tíz legjobb magyar rajzfilm a Kék Pelikantól a Vukig

1892. október 28-án tartották Émile Reynaud Optikai Színházának első nyilvános vetítését, ami az egyik legkorábbi animációs mozgókép vetítése volt. A magyar rajzfilm története nem sokkal később, egész pontosan 1914-ben kezdődött, amikor az akkor 19 éves Kató-Kiszly István grafikus tető alá hozta első trükkfilmjét, a Zsirb Ödönt. A hazai animációsfilm-gyártás a ‘30-as években indult el és a ’60-70-es évektől aztán magasabb fokozatra kapcsolt: egymást érték a nemzetközi fesztiválokon is sikeres, máig idézgetett zseniálisabbnál zseniálisabb animációs mozifilmek. A mérföldkő az 1973-as év volt: Jankovics Marcell János vitéze volt az első egész estés rajzfilm.

A hatalmas kínálatból ezen a toplistán az ilyen produkciókra, vagyis az egy óránál hosszabb filmekre koncentráltunk, így például nem kerülhettek bele olyan gyöngyszemek, mint az Oscar-díjas A légy vagy az Arany Pálma-díjas 27, illetve rengeteg rövidebb klasszikus a Magyar népmesék epizódjaitól Frakkon át egészen a Gusztáv-sorozatig.

10. Műanyag égbolt (2023)

Szabó Sarolta és Bánóczki Tibor filmje úgynevezett rotoszkóp technikával készült: hús-vér színészek játszották el a jeleneteit, majd az alkotók minden képkockán átrajzolták őket. Ilyen módon csinálták például a 2017-es Loving Vincentet is, méghozzá Vincent van Gogh képeinek expresszív stílusában: a Műanyag égboltban minden színész vonása és játéka felismerhető. A Keresztes Tamás és Szamosi Zsófia főszereplésével készült posztapokaliptikus sci-fi olyan jövőben játszódik, ahol a Föld növény- és állatvilágának teljes pusztulása után a tudósok egy hihetetlenül tápláló, az emberi testbe ültetett növényt kísérleteznek ki. Ebben a kegyetlen világban, ahol a túlélésnek súlyos ára van, egy férfi minden szabályt áthág, hogy megmentse a felesége életét. A film az Arany Medvéért és az Európai Filmdíjért is versenyben volt.

9. Nyócker! (2004)

Gauder Áron rendező és Novák Erik producer és a képregények világát idéző film írói remek stílusérzékkel találták el azt a tónust, amely a kétezres évek Józsefvárosához passzolt. A Nyócker! világában összemosódnak a fiktív és a valós szereplők rajzolt alteregói: láthatjuk Szabó Győző és Badár Sándor figuráját, a zenét pedig LL Junior és a Ludditák adja. Ebbe a kifacsart Rómeó és Júlia-sztoriba még belefér a világpolitika is: feltűnik Oszama bin Laden, Putyin, George Bush és a pápa, de utazunk időben és a pszichedelikus térben, miközben színes-szagos és nagyon szórakoztatóan eklektikus képet kapunk az ország kulturális helyzetéről.

8. Kék Pelikan (2024)

Mint írtuk róla, a boldogság kék madarát hozza el egy pelikán képében Csáki László animációs dokumentumfilmje. Az idehaza műfajteremtő vállalkozás a rendszerváltás utáni magyar valóságot mutatja be, közben pedig nosztalgikus morzsákat kínál az egyik, mítoszromboló magyarázatot a másik generációnak. Az érzékenyen megrajzolt kormetszet néhány képben és hangfoszlányban is megragadható: Kispál, Hiperkarma és Bonanza Banzai szól a háttérben (Tövisházi Ambrus és Preiszner Miklós filmzenéjét kiegészítve), légypapír száll a szélben, a bőrönd pedig májkrémmel van tele. Vagy másképp: nincs értelme várni a MÁV-ra, ha okosba’ is elérhetjük, hogy szabadok legyünk. 

7. Hófehér (1984)

Nepp József első egész estés rendezése, a Disney-féle Hófehérke bizarr kifordítása 1983-as bemutatásakor a magyar animáció egyik legdurvábban elutasított mozija volt. A kritikusok gyűlölték, néhol kifejezetten fájdalmas humorát lesajnálták vagy éppen nem tudták követni – pedig a filmet forgatókönyvíróként is jegyző Nepp segítségére nem más sietett a kitalálásukkor, mint a „rímhányó” Romhányi József, és az alkotók bevallottan merítettek a Monty Python Gyalog galoppjából is, aminek humorára azért valljuk be, rá kell hangolódni! Gyerekként ijesztő, felnőttként fárasztó, ám ha valaki értékeli a szatírát és a nyelvi humorban való boldog tapicskolást, annak kötelező darab a Hófehér.

6. Fehérlófia (1981)

Ha magyar rajzfilmről beszélünk, akkor nem maradhat ki Jankovics Marcell a diskurzusból. Lényegében csak az ő filmjeiből össze tudtunk volna állítani egy listát: rajta lenne Az ember tragédiája, amelyen évtizedekig dolgozott, a János vitéz, az Ének a csodaszarvasról és a 2022-es Toldi, a Fehérlófia esetében viszont a magyar filmtörténet egyik legfontosabb és legjobb animációs filmjéről beszélünk. Annak idején az alkotó „a szkíta, hun, avar és a többi pusztai nép emlékének” ajánlotta az Arany László elbeszélése alapján készült, metaforákkal és utalásokkal telerakott filmet, amelyben ma már leginkább a magyar népmesék archetípusait látjuk.

5. Habfürdő (1980)

Kovásznai György 1980-ban bemutatott animációja bátor vállalkozásnak tűnt, ugyanis a hetvenes években a közönség főként a gyerekeknek szóló irodalmi feldolgozásokhoz (Lúdas Matyi, János vitéz) szokott. Erre jött a Habfürdő expresszív vizuális világa, némi erotikus felhanggal: a sztori Rákospalotán játszódik, méghozzá egy szerelmi háromszöget követ. Zsolt, a középkorú kirakatrendező és dekoratőr bepánikol az aznap esedékes esküvője előtt, és elmenekül menyasszonya kolléganőjéhez. Mit sem sejtő menyasszonya alig várja a feleséglétet: minimum 15 évre háztartásbeli akar lenni, miközben kolléganője karrierről álmodik és orvos szeretne lenni.

4.  Szaffi (1985)

A nemesi származású Botsinkay Jónás és az utolsó temesvári pasa lánya, Szófia, azaz Szaffi szerelmi történetét Jókai Mór A cigánybáró című kisregényéből adaptálta Dargay Attila. Az eredeti műből szerencsére elhagyták az olyan kevésbé romantikus részleteket, mint például a Szaffit felnevelő jóságos Cafrinka boszorkányság okán máglyán való megégetése – ahogy a brutális Grimm-mesékkel is hasonlóan jártak el legtöbbször. A Szaffi így egy varázslatos, kedves mese lett árvaként felnövő, végül mégis kincset találó főhősökkel, karikatúraszerű gonosztevőkkel és idealizált vándorcigányélettel. A Hófehérhez hasonlóan itt is a társ-forgatókönyvíróként közreműködő Nepp Józsefnek és Romhányi Józsefnek, valamint a legendás szinkroncsapatnak köszönhetjük a felejthetetlen sorokat.

3. Ruben Brandt, a gyűjtő (2018)

Milorad Krstić festő, díszlettervező első egész estés animációja egyfajta kultfilmmé vált megjelenése után: senki nem látta jönni ezt a vizuálisan remekbe szabott, ezernyi művészettörténeti és kulturális utalással teletömött, piszkosul eredeti krimit. A Ruben Brandt egyszerre fordulatos heist film és gyorsan pörgő képzőművészeti alkotás, valóságos easter egg vadászat, amellyel a néző letesztelheti műveltségét: vajon beugranak azok a zenék,  filmek és egyéb mesterművek, amelyekre utal? Igazi tisztelgés az emberi kreativitás és a vizuális művészetek előtt.

2.  Vuk (1981)

Ha Pogány Judit amúgy nem lenne csodálatos színésznő, már azért megérte volna a színészi pályát választania, amit a Vukban alakít: „Egyedül vagyok, kicsi vagyok, éhes vagyok!” Ez a film egy időkapszula a gyerekkorunkhoz. Mindenki olvasta Fekete István 1940-es ifjúsági regényét, amely ugyan kicsit gyerekbarátabb változatban lett elmesélve a filmvásznon a Szaffit és a Lúdas Matyit jegyző Dargay Attila által, ám a legkisebbek is kapnak némi ízelítőt az árva kis róka meséjén keresztül az emberi kegyetlenségről és a természet farkastörvényeiről. Sokan a Vuk által találkoztunk először az elmúlással, és azt is megtanulhattuk belőle, hogy felnőni bizony nem könnyű feladat.

1. Macskafogó (1986)

Grabowski harca a macskaszindikátussal, avagy Ternovszky Béla filmje máig az egyik legnépszerűbb és talán legtöbbet idézett magyar rajzfilm. Időtlen humorára és zsenialitására jellemző, hogy népszerűsége generációfüggetlen: a fiktív macska-egér világba helyezett akcióvígjáték figurái, Teufel, Safranek, Von Schwarz, Lusta Dick vagy a négy gengszter patkány a populáris kultúra szerves részeivé váltak. No és a szövegei! „– Mehet, Safranek, és üdvözlöm a kedves feleségét! – Köszönöm, uram, de már egy éve önnel él.” vagy: „Amigo mio, ma is konzervvért iszunk!” esetleg: „És most csend, vagy mehettek vissza a balettbe ugrálni.” A Macskafogó állandó hivatkozási alap, 2007-ben sajnos készült egy folytatás, ám meg sem közelítette az eredeti színvonalát. Ezt a filmet nem lehet megismételni, holott Ternovszky szerint a premier után a kritika nem tudta eldönteni, hogy szereti-e.