Magyarország szinte a kezdetek óta részt vesz a nemzetközi kiállításon, ahol idén is képviselteti magát mind az Országok és Régiók, mind a Diákszekció, mind pedig a Fragmentumok II kiállításaiban. A Prágai Quadriennálé témája ezúttal a „ritka” (rare) hívószó köré épül, amely a pandémia utáni megváltozott életünk különös pillanataira utal, másrészt a művészetnek az emberek közötti kapcsolatok újrateremtésében betöltött szerepére kérdez rá. Ahogyan a művészeti program kiírása fogalmaz: „A válság ráébresztett bennünket emberi kiszolgáltatottságunkra, a távolság – a hozzánk közeli és távoli dolgok újragondolásának jelentőségére, a közvetlen környezetünkhöz és a világhoz fűződő viszonyunk minőségére, valamint saját mobilitásunk lehetőségeinek vizsgálatára. Az emberi, személyes és bensőséges szinten való közvetlen találkozás ritkává és egyedivé vált. Ezen a szinten születik meg a művészet.”
Az Országok és régiók szekció installációja Devich Botond látványtervező és Tarnóczi Jakab rendező közös alkotása, amely az Örkény István Színházban futó előadás, a Winterreise produkciójának díszlete alapján készült. Az alkotók megfogalmazása szerint a Borsi-Balogh Máté főszereplésével és Kákonyi Árpád zongorakíséretével játszódó zenés monológ Franz Schubert Téli utazás dalciklusán keresztül mutatja be az Y generáció magányát és a négy fal közötti emberi létezés maradványait. A winterreise.box nézője tizenkét részből álló videó-installáción keresztül követheti végig a főhős magányos és mozdulatlan utazásának állomásait.
Kentaur (Erkel László) nemzetközileg is elismert multimédia-művész, látvány- és jelmeztervező, festő és zenész, aki az 1990-es évek óta számos műfajban alkot mind a magyar, mind pedig a nemzetközi színházi közegben. A Prágai Quadriennálé Fragments II. kiállításán bemutatott makettjét Alain Boublil és Claude-Michel Schönberg darabjához, A nyomorultak című musicalhez tervezte, amelyet elsőként 2015-ben a Szegedi Szabadtéri Játékokon, 2016-ban pedig a Madách Színházban mutattak be. Kentaur monumentális díszlete olyan vizuális keretet teremt, amely realisztikusan idézi meg Victor Hugo művének történeti korát, miközben a darab karakterjegyeihez is illeszkedik. A látvány filmszerű megoldásokkal vezeti végig a néző tekintetét a gyorsan váltakozó eseményeken és helyszíneken, miközben olyan szimultán játékteret teremt, amely a történetet egészében igyekszik láttatni.
Erkel László Kentaurral nemrég készített nagyinterúnkban szó esik a Madame Tussauds Budapest általa tervezett látványvilágáról, a londoni We Will Rock You musicalhez kapcsolódó feladatairól, aktuális kiállításairól, színházi, képzőművészeti és zenei projektjeiről, valamint a látványtervezők szerzői jogairól is.
A Diákszekcióban a Magyar Képzőművészeti Egyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Intézete és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem közös, Az ember tragédiájához kapcsolódó projektje látható, mivel 2023-ban ünnepeljük Madách Imre születésének 200. évfordulóját. A diákok installációjában egy, a hagyományostól eltérő, középpont nélküli labirintus szimbolizálja Ádámnak az emberiség meghatározó történelmi korszakain keresztüli bolyongását. A főszereplő egy állandó mozgásban levő útvesztőben bolyong, ahol olyan élettapasztalat-fragmentumokkal találkozik, amelyek mindig csak az út egy részét, töredékét mutatják meg számára. Ezeket a mozgástöredékeket a kívülálló is láthatja a kamerák által felvett és a külső panelekre kivetített képeken.
Nyitókép: A Prágai Quadriennálé Fragmentumok szekciójában látható A nyomorultak című előadás egy jelenete. A fotók forrása: OSZMI
