Ezek a tudományos műhelyek nyertek akadémiai minősítést idén

Összesen 14 magyarországi tudományos műhelynek és intézménynek adományozta kiemelkedően magas színvonalú tudományos munkája elismeréseként a Kiváló Kutatóhely minősítést a Magyar Tudományos Akadémia.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) épülete. Fotó: Shutterstock /maziarz
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) épülete. Fotó: Shutterstock /maziarz

Az MTA közleménye szerint az erről szóló okleveleket az Akadémia Széchenyi téri székházában adták át ünnepélyes keretek között a minősítést elnyert kutatóhelyek képviselőinek.

Felidézték, hogy az MTA 2021-ben hirdette meg első alkalommal az MTA Kiváló Kutatóhely pályázatot, amelynek elsődleges célja, hogy ne csak az egyes, az MTA doktora címmel elismert kiemelkedő kutatók, hanem a nemzetközi mérce szerint is kiemelkedően magas színvonalú tudományos munkát végző kutatói közösségek – egyetemek, kutatóintézetek, kutatóközpontok, vállalati kutatóhelyek – is nagyobb figyelmet kapjanak.

A 2021-es pályázat nyomán 2022-ben 95 kutatóhely nyerte el az MTA Kiváló Kutatóhely minősítést. A 2023 júniusában meghirdetett második pályázattal a piaci szférában, vállalkozások keretében működő kutatóhelyekre is kiterjesztette az MTA a tudományos kiválóság elismerését. A 2024 májusában lezárult bírálati folyamat végén hét vállalkozás nyerte el a minősítést. Az MTA Kiváló Kutatóhely minősítés öt évig érvényes, és az Akadémia által kiírt kutatástámogatási pályázatok elbírálása során előnyt jelent a minősítés birtoklása.

Az MTA Kiváló Kutatóhely minősítés elnyerésére kiírt pályázatra a beadási határidőig, 2024. szeptember 30-ig, 25 érvényes pályázat érkezett be. A pályamunkák értékelése a tudományos osztályok által javasolt anonim bírálók, az MTA tudományos bizottságai és osztályai, valamint a Kutatóhelyeket Minősítő Tanács (KMT) közreműködésével történt. A kutatóhelyek minősítési rendszerét a KMT dolgozta ki, amelyben valamennyi nagy tudományterület képviseltette magát. A KMT elnöke Hunyady László, az MTA rendes tagja.

Az MTA Kiváló Kutatóhely minősítést 2025-ben elnyert intézmények

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Kar Matematika Intézet

Debreceni Egyetem Informatikai Kar

Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Földtudományi Intézet

Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Matematikai Intézet

HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézet

Miskolci Egyetem Műszaki Föld- és Környezettudományi Kar

Pannon Egyetem Mérnöki Kar

Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar

Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet

Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Pulmonológiai Klinika

Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Orvosi Vegytani Intézet

Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Bolyai Intézet

Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Fizikai Intézet

Ez is érdekelheti

Hírmozaik – november 3.

A Fitos Dezső Társulat fotókiállítása, megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia Jubileumi Tudományünnepe, a marrákesi filmfesztivál versenyében indul a Sirokkó, Vass Imre mozgásművészeti előadása a Light Art Museumban.

Hírmozaik – október 27.

Új földközeli kisbolygót fedezett fel egy magyar amatőr csillagász, Tudományünnep a Magyar Tudományos Akadémián, először lép fel Magyarországon a világhírű Wagner-tenor.

Időutazás az 1956-os forradalom és szabadságharc hét fontos budapesti helyszínén

Idén hetven éve, október 23-án kezdődött Budapesten az 1956-os forradalom és szabadságharc, melynek évfordulóján időutazást teszünk a magyar nép szabadságküzdelmének hét fontos fővárosi helyszínén, felelevenítve mindazokat az eseményeket, amelyek a Bem téren, a Magyar Rádiónál, a Kossuth téren, a Sztálin-szobornál, a Köztársaság téren, a Corvin közben és a Móricz Zsigmond körtéren történtek.

Hitler személyesen adott parancsot Szent-Györgyi Albert likvidálására

Negyven éve, 1986. október 22-én halt meg Szent-Györgyi Albert orvos, biokémikus, a C-vitamin felfedezője, az egyetlen magyar tudós, aki a Nobel-díjat idehaza végzett munkájáért kapta meg. Nevét ma a Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi Kara viseli.