Ezek a tudományos műhelyek nyertek akadémiai minősítést idén

Összesen 14 magyarországi tudományos műhelynek és intézménynek adományozta kiemelkedően magas színvonalú tudományos munkája elismeréseként a Kiváló Kutatóhely minősítést a Magyar Tudományos Akadémia.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) épülete. Fotó: Shutterstock /maziarz
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) épülete. Fotó: Shutterstock /maziarz

Az MTA közleménye szerint az erről szóló okleveleket az Akadémia Széchenyi téri székházában adták át ünnepélyes keretek között a minősítést elnyert kutatóhelyek képviselőinek.

Felidézték, hogy az MTA 2021-ben hirdette meg első alkalommal az MTA Kiváló Kutatóhely pályázatot, amelynek elsődleges célja, hogy ne csak az egyes, az MTA doktora címmel elismert kiemelkedő kutatók, hanem a nemzetközi mérce szerint is kiemelkedően magas színvonalú tudományos munkát végző kutatói közösségek – egyetemek, kutatóintézetek, kutatóközpontok, vállalati kutatóhelyek – is nagyobb figyelmet kapjanak.

A 2021-es pályázat nyomán 2022-ben 95 kutatóhely nyerte el az MTA Kiváló Kutatóhely minősítést. A 2023 júniusában meghirdetett második pályázattal a piaci szférában, vállalkozások keretében működő kutatóhelyekre is kiterjesztette az MTA a tudományos kiválóság elismerését. A 2024 májusában lezárult bírálati folyamat végén hét vállalkozás nyerte el a minősítést. Az MTA Kiváló Kutatóhely minősítés öt évig érvényes, és az Akadémia által kiírt kutatástámogatási pályázatok elbírálása során előnyt jelent a minősítés birtoklása.

Az MTA Kiváló Kutatóhely minősítés elnyerésére kiírt pályázatra a beadási határidőig, 2024. szeptember 30-ig, 25 érvényes pályázat érkezett be. A pályamunkák értékelése a tudományos osztályok által javasolt anonim bírálók, az MTA tudományos bizottságai és osztályai, valamint a Kutatóhelyeket Minősítő Tanács (KMT) közreműködésével történt. A kutatóhelyek minősítési rendszerét a KMT dolgozta ki, amelyben valamennyi nagy tudományterület képviseltette magát. A KMT elnöke Hunyady László, az MTA rendes tagja.

Az MTA Kiváló Kutatóhely minősítést 2025-ben elnyert intézmények

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Kar Matematika Intézet

Debreceni Egyetem Informatikai Kar

Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Földtudományi Intézet

Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Matematikai Intézet

HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézet

Miskolci Egyetem Műszaki Föld- és Környezettudományi Kar

Pannon Egyetem Mérnöki Kar

Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar

Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet

Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Pulmonológiai Klinika

Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Orvosi Vegytani Intézet

Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Bolyai Intézet

Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Fizikai Intézet

Ez is érdekelheti

Zongorista csodagyerekként kezdte pályafutását, de világhírű filozófusként emlékezünk rá

Elhunyt László Ervin professzor, tudományfilozófus, a Római Klub tagja, a Budapest Klub alapító elnöke, az Üzleti Etikai Díj társalapítója – közölte a tudós családja a László Intézet honlapján. A világszerte elismert filozófus és jövőkutató 94 éves volt. A bejelentés szerint a professzor június 29-én hunyt el.

Egerszegi Anna: Már nem ciki elmenni beszédtanárhoz

A beszédtechnika ahhoz ad eszközöket, hogy minden helyzetben tudjuk kontrollálni a hangunkat és a beszédünket – mondja Egerszegi Anna voice coach, azaz beszédtechnikát fejlesztő tanár. Vele beszélgettünk a jól artikulált beszéd fontosságáról.

Folyami uszodák és hidroplánok Budapesten – A Duna egykor a nagyvárosi élet része volt

„A Duna a Fekete-erdőben ered, a Fekete-tengerbe torkollik, hossza 2850 kilométer. Útja során négy európai fővároson folyik keresztül, ezek: Bécs, Pozsony, Budapest és Belgrád” – nagyjából ez az a tankönyvi példamondat, ami mindenkinek a fejében megvan a Dunáról.

Kosztolányi-novella is születhetett volna Hollós László gombászó kalandjaiból

Az Ezüst-tó kincse című Karl May-regény szórakozott rovargyűjtő tudósa, Droll néni rátermettebb, mint azt elsőre kinéznénk belőle. Az 1859. június 18-án született Hollós László gombakutató is afféle bogaras tudós, aki szintén feltalálta magát, de a magyar prérin, a Kecskemét környéki tájakon.