Ezek a tudományos műhelyek nyertek akadémiai minősítést idén

Összesen 14 magyarországi tudományos műhelynek és intézménynek adományozta kiemelkedően magas színvonalú tudományos munkája elismeréseként a Kiváló Kutatóhely minősítést a Magyar Tudományos Akadémia.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) épülete. Fotó: Shutterstock /maziarz
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) épülete. Fotó: Shutterstock /maziarz

Az MTA közleménye szerint az erről szóló okleveleket az Akadémia Széchenyi téri székházában adták át ünnepélyes keretek között a minősítést elnyert kutatóhelyek képviselőinek.

Felidézték, hogy az MTA 2021-ben hirdette meg első alkalommal az MTA Kiváló Kutatóhely pályázatot, amelynek elsődleges célja, hogy ne csak az egyes, az MTA doktora címmel elismert kiemelkedő kutatók, hanem a nemzetközi mérce szerint is kiemelkedően magas színvonalú tudományos munkát végző kutatói közösségek – egyetemek, kutatóintézetek, kutatóközpontok, vállalati kutatóhelyek – is nagyobb figyelmet kapjanak.

A 2021-es pályázat nyomán 2022-ben 95 kutatóhely nyerte el az MTA Kiváló Kutatóhely minősítést. A 2023 júniusában meghirdetett második pályázattal a piaci szférában, vállalkozások keretében működő kutatóhelyekre is kiterjesztette az MTA a tudományos kiválóság elismerését. A 2024 májusában lezárult bírálati folyamat végén hét vállalkozás nyerte el a minősítést. Az MTA Kiváló Kutatóhely minősítés öt évig érvényes, és az Akadémia által kiírt kutatástámogatási pályázatok elbírálása során előnyt jelent a minősítés birtoklása.

Az MTA Kiváló Kutatóhely minősítés elnyerésére kiírt pályázatra a beadási határidőig, 2024. szeptember 30-ig, 25 érvényes pályázat érkezett be. A pályamunkák értékelése a tudományos osztályok által javasolt anonim bírálók, az MTA tudományos bizottságai és osztályai, valamint a Kutatóhelyeket Minősítő Tanács (KMT) közreműködésével történt. A kutatóhelyek minősítési rendszerét a KMT dolgozta ki, amelyben valamennyi nagy tudományterület képviseltette magát. A KMT elnöke Hunyady László, az MTA rendes tagja.

Az MTA Kiváló Kutatóhely minősítést 2025-ben elnyert intézmények

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Kar Matematika Intézet

Debreceni Egyetem Informatikai Kar

Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Földtudományi Intézet

Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Matematikai Intézet

HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézet

Miskolci Egyetem Műszaki Föld- és Környezettudományi Kar

Pannon Egyetem Mérnöki Kar

Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar

Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet

Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Pulmonológiai Klinika

Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Orvosi Vegytani Intézet

Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Bolyai Intézet

Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Fizikai Intézet

Ez is érdekelheti

Meghalt Berend T. Iván történész, aki hat ország tudományos akadémiájának is tagja volt

Az Egyesült Államokban hunyt el Berend T. Iván Kossuth-díjas akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, Magyarország és Európa gazdaságtörténetének neves kutatója. A hírt özvegye jelentette be.

Itália első orvosnője örökre megváltoztatta a gyermeknevelésről alkotott képünket

1870. augusztus 31-én született a modern pedagógia egyik legnagyobb egyénisége, Maria Montessori, akinek a gondolatai mára már evidenciák, de a harmincas években még el kellett menekülnie a fasiszta Olaszországból. Ma már a szülői blogokon is feltűnnek a jól idézhető meglátásai, például hogy a gyermek számára fontosabb a személyiség fejlődése a tananyag bebiflázásánál.

Ötszáz éve szenvedtünk történelmi vereséget a törököktől Mohácsnál

Ötszáz éve, 1526. augusztus 29-én zajlott le a középkori magyar állam bukását hozó mohácsi csata, amely fordulópontot jelentett a magyar történelemben. A két nagyhatalom közé ékelt, meggyengült Magyarország hamarosan két, majd három részre szakadt. Mohács a nemzeti tudatba „nemzeti nagylétünk nagy temetőjeként” vonult be.

A látcső, amellyel Galilei a jövőt is felfedezte

Azt mondta Galilei, hogy a világegyetem nagy könyve előttünk van, de nem érthetjük meg, amíg nem tanuljuk meg a nyelvét. Számára a nagy könyv maga a csillagos ég volt, amit az általa kifejlesztett látcsővel „olvasott el”. Galilei először pillantotta meg a Hold felszínét, 1609 augusztusában a velencei Szent Márk-bazilika harangtornyában mutatta be a dózsénak a távcsövét.