2300 szoba, állatkert, római fürdők és liftek, 300 ezer négyzetméternyi belső tér, húsz szint. Ez csupán néhány elkápráztató számadat a versailles-i kastély kapcsán. Nekünk is van Versailles-unk, ahol egykor Haydn komponált, és amely 126 szobával, melléképületekkel, 200 hektáros parkkal az ország leghatalmasabb és Európa harmadik legnagyobb kastélyegyüttese. Belépve a fényűzés és pompa eme szentélyébe a lelkünk szinte észrevétlenül megnyílik, ellazul, akár a nap felé forduló virág, hogy beszippantsa, megízlelje, átélje a hajdanvolt pompát. És ha jól hegyezzük a fülünket, talán hallani véljük a Búcsúszimfóniát, ahogyan az Allegro, az Adagio, a Menuetto és végül a Finálé lendületesen, csillogóan cikázik a festői terekben, a több évszázados termekben. Úgy érezhetjük, a múlt dala szól, amikor végigsétálunk az Átváltozások – a magyar Versailles három évszázad tükrében állandó kiállításon.
Hazánk legnagyobb barokk-rokokó műemlékegyüttese a bécsi Schönbrunn és a párizsi Versailles méltó párja volt, erről tanúskodott 650 képből álló képtára – melynek kincsei között szerepelt Raffaello Santi Esterházy Madonnája –, pazar díszterme – melynek falfreskóját Josef Ignaz Mildorfer készítette –, impozáns kovácsoltvas kapuja és háromszáz hektáros franciakertje. A kastély rangját emelte a mögötte elhelyezkedő Operaház, a Muzsikaház, a Bábszínház és a kínai mulatóház is, utóbbit Bagatellként is ismerhetjük: a legenda szerint amikor Mária Terézia a mulatóházat megdicsérte, akkor Esterházy Miklós állítólag csak legyintett és annyit mondott: „bagatell”. Innen a név, és egyszersmind ez a fajta nagystílű modor jellemzi is az impozáns, mind méreteiben, mind történetiségében, mind kialakításában, berendezésében mindig élre törő és élen magasodó kastély összes enteriőrjét, melyek az európai uralkodói udvarokhoz méltó fenséges rezidencia Esterházy „Pompakedvelő” Miklós alatt élt fénykoráról mesélnek.
Kultúránk, történelmünk, kollektív emlékezetünk bástyáit, aktív hírmondóit, káprázatos vagy fontos mérföldköveit jogunk és kötelességünk fenntartani, megőrizni, megújítani, megcsillogtatni, nem csupán széles e világnak, de a magunk számára is. Ezért is örömteli, hogy nemrég uniós forrásból megújultak a fertődi kastély földszinti és első emeleti kiállítóterei, történeti enteriőrjei, szám szerint: 3705 négyzetméteren, 26 kiállítási tér.
Az állandó kiállítás földszinti termeiben megismerhetjük a 18. századot, „Pompakedvelő” Esterházy Miklós korszakát és a 19-20. század fordulóját, a kastély második virágkorát. Az emeleti terekben interaktív kiállítás mutatja be a 18. századtól a 20. század végéig ott élők és vendégeskedők életét – utóbbiak közül talán a leglenyűgözőbb Joseph Haydn idekötődő munkássága és Mária Terézia látogatása. A kastély egyik ékköve a 18. századi falfestésekkel díszített Belvedere kilátópont, melynek attika korlátján túl festői panoráma tárul elénk, rálátással az épület déli oldalán elterülő franciaparkra, a Lés erdőre és a Cziráky Margit Rózsakertre.
A tematikus múzeum állandó kiállítása kastély- és családtörténet, de ennél tágabb aspektust is kínál: az udvari arisztokrácia kultúrtörténeti hátterét mutatja be – jól követhető, változatos eszközökkel, minden korosztályt megszólítva. Az Esterházy család hercegi ágához köthető tárgyi anyag gyűjtésének, valamint a család- és kastélytörténet kutatásának köszönhetően a kurátorok testközelbe hozzák a hercegi ág családtörténetét, Joseph Haydn eszterházai működését, valamint az épületegyüttes szövevényes történetét a kezdetektől napjainkig. A kiállítás a történeti és művelődéstörténeti ismeretanyag hagyományos muzeológiai interpretációjába integrált szemlélettel emeli be a kastély restaurálástörténetét és a legutóbbi felújítások eredményeit. Az infokommunikációs megoldások közül a Falkavadászat-szoba és a Négy évszak-szoba vetítéseit érdemes kiemelni: a falkavadászatot, illetve az évszakokat ábrázoló elpusztult pannókat animált vetítések idézik fel, melyek révén az egykori pannók metszetelőképeit is megismerhetjük.
Az edukatív tónusokkal bátran bánó, ismeretterjesztő filmekkel operáló, applikációval látogatható, négy nyelven kommunikáló Átváltozások – A magyar Versailles három évszázad tükrében című állandó kiállítás köré számos program és aktivitás szerveződött és szerveződik folyamatosan. Rendezvények, oktatási programok, óvodás, iskolás és családi alkalmak, múzeumpedagógiai foglalkozások, kurátori tárlatvezetések, művészettörténeti, muzeológiai, örökségvédelmi, restaurátor, történész és egyéb kapcsolódó szakmákkal történő együttműködések, együtt gondolkodások, kastélytúrák, gyermekfoglalkozások, marionettszínházi előadások és zenei programok a sorvezetői egy hosszú távra, ha nem örökre tervezett küldetéstudatnak: mutassuk meg, amink van, mutassuk fel, mit érünk, mutassunk példát – a magunk számára is!
Forrás: Magyar Múzeumok
