Szent Petronella

Petronella Szent Péter leánya volt. Nevét, ünnepét a középkori Magyarország misekönyvei számontartják. Keresztnévként is eléggé elterjedt. Pötöle elenyészett Fejér megyei falu templomának hajdani Petronella-titulusáról kapta elmagyarosodott nevét. Még a múlt század elején is állottak Abasár középkori Petronilla templomának romjai.
Az Érdy-kódex szerint– ő színében, személyében felette igen szép volna. Úr Jézus Krisztushoz kedég szeplőtelen életében és buzgó szeretetében annál es szebb és ékesb vala. Köszvény kínozta, de atyja nem gyógyította meg. Az apostolok kérlelésére azt válaszolta, hogy úgy jobb neki. Mégis megparancsolta: Petronella kelj föl, és szolgálj minekünk. Úgy is történt, a lány meggyógyult. Utána azonban Péter mégis visszaparancsolta az ágyba. Petronella szót fogadott, most meg a feje kezdett fájni. Mikor azonban Jézus szeretetében még tökéletesebb lett, teljesen meggyógyult.
Egy Flaccus nevezetű pogány ispán feleségül kérte. Az Érdy-kódex nem említi, de más forrásból tudjuk, hogy kérőjét arra kérte, engedjen neki három napot a mennyegzőre való készülésre. Utána küldjön érte szüzeket, hogy a vőlegény palotájába vezessék. Ő pedig ezalatt imádkozott, böjtölt, virrasztott, megáldozott, hogy az Égi Vőlegény szólítsa magához. Így is történt. A koszorúslányok már csak a temetésére tudták elkísérni. A legenda mintha balladaköltészetünkben élne tovább (Szép Örzsébet, Piros Szép Örzsébet, Fogarasi István húga).
Néphagyományunk egyes vidékeken csak kalendáriumi jeles napként tartja valahol számon: derűs ideje jó kendertermést ígér.

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium (részlet)

Dohánymentes világnap

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) 1986-tól május 31-ét DOHÁNYMENTES VILÁGNAPpá nyilvánította, bízva abban, hogy a dohányzással kapcsolatos halál megelőzhető. Minden nyolcadik percben meghal valahol valaki a világban a dohány ártalmai miatt. Ezt megelőzendő a WHO különböző programokat, kampányokat, felhívásokat indított, s ennek jegyében tartják minden évben a dohánymentes világnapot is.

Bárány Nándor születésnapja – 1899

BÁRÁNY NÁNDOR, (Kisbér, 1899. május 31. – Budapest, 1977. október 6.): gépészmérnök, egyetemi tanár, az alkalmazott optika hazai úttörője. Már 17 éves korában díjat nyert színképelemzéssel foglalkozó pályamunkájával. Érettségi után (1917) katonai szolgálatra hívták be. 1923-ban iratkozott be a budapesti műegyetem gépészmérnöki karára, itt szerezte oklevelét 1928-ban. Utána átvették a honvédség kötelékébe, s mint műszaki tiszt mérnök őrnagyi rangot szerzett; 1945-ig a Süss Nándor-féle Precíziós Mechanikai Intézetben végzett optikai kutatómunkát. 1954-től a budapesti műszaki egyetemen docens, 1956-tól egyetemi tanár, 1957-től a finommechanikai-optikai tanszék tanszékvezető egyetemi tanára volt. 1967-ben ment nyugdíjba. Az optikai-finommechanikai műszerszerkesztés területén számos új, tudományosan megalapozott tervezési metodika fűződik nevéhez. 1974-től társszerkesztője volt a Finommechanika-Mikrotechnika című tudományos folyóiratnak. Tehetséges amatőrfényképész volt, több pályázatot nyert. A Fotóművészet című lapba számos népszerű tudományos cikket írt.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1999. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

Chernel István születésnapja – 1865

A magyarországi madártani kutatások kiváló művelője és a sísport hazai népszerűsítője, CHERNEL ISTVÁN (Kőszeg, 1865. május 31. – Köszeg, 1922. február 21.) szülei kívánságára jogot tanult és a közigazgatásban kezdte pályafutását, de a madártan már középiskolás korában olyannyira érdekelte, hogy kisdiákként kitanulta az állatpreparálást. 1887-es erdélyi tanulmányútján ismerkedett meg Hermann Ottóval és ez a találkozás sorsdöntőnek bizonyult: állását elhagyva végleg az ornitológiának szentelte életét, tudományos kutató lett. 1891-ben Norvégiába utazott, ahol a madártani és földrajzi megfigyelések mellett síelni is megtanult és hazatérte után ennek az ekkor nálunk még nem túl népszerű sportnak a lelkes propagátora lett. 1908-ban megszervezte a szombathelyi múzeum természetrajzi osztályát. 1916-ban, Hermann Ottó halála után őt nevezték ki utódjául a Madártani Intézet igazgatói székébe. Az ornitológia területén főműve a Magyarország madarai című háromkötetes könyv. Írt norvégiai utazásáról is, sőt, kiadta A lábszánkózás kézikönyvét.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1990)

Gothard Jenő születésnapja – 1857

A csillagászati fényképezés magyarországi meghonosítója, GOTHARD JENŐ (Herény, 1857. május 31. – Herény, 1919. május 29.) a bécsi műegyetem gépészeti karán tanult, emellett csillagászati és geodéziai ismereteket is szerzett. Hazatérte után Herényi Műcsarnok elnevezésű laboratóriumában műszerek készítésével foglalkozott. Konkoly Thege Miklós hatására 1881-ben megalapította asztrofizikai obszervatóriumát. Legjelentősebb eredményeit a csillagászati fényképezés terén érte el; nagyban hozzájárult a fényképezésnek a csillagászati kutatásokban való alkalmazásához. Ő mutatta ki először fotográfiai úton a Lyra gyűrűs köd centrális csillagát 1886-ban. Különösen értékesek az üstökösök és színképeik fényképezésében elért eredményei. Jelentős munkát végzett a változó színképű illetve változó fényességű csillagok vizsgálatában. A XIX. század végén nemzetközileg elismert szaktekintélynek számított. Kiváló műszertervező volt. A kétaknás fényképezőgépek alaptípusát ő alkotta meg. Elsőnek ő rögzített színes napszínképet. Ő írt Magyarországon először összefoglaló munkát a fényképezés tudományos és technikai alkalmazásáról.
A csillagászat mellett egyéb jelentős műszaki alkotó tevékenységet is folytatott. 1895-ben az Ikervár mellett létesített első hazai vízierőmű egyik tervezője és műszaki igazgatója volt. Az ő nevéhez fűződik az első magyarországi nagy távolságú, 178 km-es telefon-összeköttetés megteremtése 1881-ben.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)