Gábor arkangyal
„Üdvözlégy, Mária!”
Gábriel (Gábor) arkangyal, Isten küldönce a „jó hírt”, az evangéliumot hozza a gyermektelen asszonyoknak. Nemcsak a keresztényeknél, hanem már a zsidóknál és később a muzulmánoknál is nagy becsben állt. Ő jelentette meg Keresztelő János és Szűz Mária születését. Az utóbbiról az Arany legenda tudósít apokrif újszövetségi iratok nyomán. Azt az angyalt, aki megjelent Sámson anyjának, hogy hírt adjon a hős születéséről, a zsidó hagyomány Gábriellel azonosítja. Gábrielnek tartják a keresztények azt az égi hírnököt, aki Jézus születését meghirdeti a pásztoroknak, és Jézus üres sírjánál az odaérkező asszonyoknak bejelenti Isten fiának föltámadását. Gábriel azonban leginkább arról nevezetes, hogy ő közölte Máriával a hírt, mely szerint a Szentlélek által a Messiás anyja lesz. Ebben az epizódban Gábriel név szerint is szerepel (Lk 1,26–38).
Az angyal látogatása a keresztény művészet egyik legkedveltebb témája (Angyali üdvözlet). A nyugati művészetben Gábrielt többnyire úgy ábrázolják, amint kezében liliomszállal, vagy Anjou-liliomos pálcával fél térdre ereszkedve köszönti Máriát, és a pálcáról az Ave Maria („Üdvözlégy, Mária!”) köszöntés kezdőszavaival teleírt szalag tekeredik le. A képről rendszerint nem hiányzik a galamb sem, a Szüzet megtermékenyítő Szentlélek képmása. Vagy az égből (Istentől) tűző fénysugáron repül Mária felé, vagy a főangyal jelvényéről látszik felröppenni. (Vö. Szent József galambos, virágos botjával.)
A tuberkulózis világnapja
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) döntése értelmében március 24-e a TUBERKULÓZIS VILÁGNAPJA. Ezen a napon világszerte felhívják a figyelmet az egyik legnagyobb népbetegség további terjedésének veszélyeire. A baktériumok az utazások és a migráció nyomán hatalmas erővel támadnak a gazdag országokban is, minden társadalmi rétegben. Tbc-ben évente kétmillió ember hal meg a világon. Az 1998-ban alapított „Megálljt a tbc-nek!” nevű nemzetközi társaság becslése szerint közel 10 millió dollárra van szükség ahhoz, hogy öt év alatt teljesen felszámolják ezt a betegséget a világon. 2001. október 24-én a Világbank és az Egészségügyi Világszervezet Washingtonban útjára indította a tuberkulózis elleni „világprogramját”.
Bél Mátyás születésnapja – 1684
A XVIII. század magyar tudományos életének polihisztora, hazánk földrajztudományának megteremtője, BÉL MÁTYÁS (Ocsova, 1684. március 24. – Pozsony, 1749. augusztus 29.) a pozsonyi evangélikus líceumben és a pápai református főiskolán végezte tanulmányait, majd a hallei egyetemen hallgatott teológiát, orvostudományt és természetismeretet. 1714-ben kezdett tanítani Pozsonyban, ahol hamarosan a város első lelkészévé választották; ezt a tisztet 30 évig töltötte be.
Korának kiemelkedő, rendkívül sok területen maradandót alkotó tudósa volt. Mint pedagógus, a reáliák, a természettudományok tanításának fontosságát hangsúlyozta, a szemléltető, kísérletező oktatás bevezetése az ő nevéhez fűződik. Módszerei nagy hatásúak voltak, az egész országban elterjedtek. Mint filológus, tanulmányozta a magyar rovásírást, német nyelvtana a hazai germanisztika alapjait teremtette meg. A Károli-féle Biblia-fordítást az eredeti források felhasználásával javította stilisztikailag és nyelvtanilag; közérthetőbbé, könnyebben olvashatóvá tette. Több évszázadon át például szolgált a nyelvtankönyv írók számára Magyar grammatika vagy-is a’ hazai nyelvnek gyökeres megtanulására való intézet című műve.
Legmaradandóbbat a történelem- és földrajztudomány területén alkotott. Fő műve, a Notitia Hungariae Novae Historico Geographica köteteiben vármegyénként adott részletes ismertetést az országról a történelmi és földrajzi szemlélet sajátos ötvözésével. A könyvsorozat megírását hatalmas, közel két évtizedes adatgyűjtő munka előzte meg. A műhöz Mikoviny Sámuel készített térképeket, egyben – a 3. kötethez csatolva – értékes tanulmányt is írt a csillagászati helymeghatározásra támaszkodó térképkészítés korszerű módjairól. Bél Mátyás haláláig a Notitia anyagának mindössze harmada jelent meg nyomtatásban – de ez is közel 2700 oldalt tett ki.
1718-ban Bél Mátyás vetette fel elsőként egy hazai tudós társaság alakításának gondolatát. Az ő kezdeményezésére született az 1721 tavaszától megjelenő első hazai hetilap, a Nova Posoniensia is. Élete utolsó évtizedében laboratóriumot rendezett be, vegytani kísérleteket végzett. A XVIII. századi magyar szellemi élet legsokoldalúbb tudósa volt.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)
Hevenesi Gábor születésnapja – 1656
Magyarország első atlaszának készítője, HEVENESI GÁBOR (Vásárosmiske, 1656. március 24. – Bécs, 1715. március 11.) mindössze 15 éves volt, amikor belépett a jezsuita rendbe. Grazban és Bécsben tanult, 1686-ban avatták a hittudomány és a filozófia doktorává. Retorikát, filozófiát és teológiát tanított, majd a bécsi Pázmáneum rektorává, valamint az osztrák és magyar jezsuita rendház elöljárójává nevezték ki. Kollonich Lipót esztergomi érsek gyóntatója és bizalmasa lett; az ő támogatásával kezdte meg 1695-ben az egyház- és általános történeti források felkutatását, lemásolását. A másolatokat – melyek jó részének eredetije azóta már elveszett és csak ebben a formában tanulmányozható – 133 kötetbe rendezte. Ezek többségét ma az Egyetemi Könyvtárban őrzik.
Hevenesi Gábor főként a közigazgatás török uralom alóli felszabadulás utáni újjászervezésének eszközeként kezdett térképkészítéssel foglalkozni, pártfogója, Kollonich felkérésére. A Parvus Atlas Hungariae, azaz Magyarország kisatlasza, 40 táblára osztott földrajzi leírása 1689-ben, Bécsben jelent meg. A zsebformátumú könyv térképtani ismertetést, rövid országleírást, két áttekintő térképet és 38 részletes térképlapot tartalmazott. Világviszonylatban is újdonságnak számított, hogy a helységnév felsorolásnál a települések földrajzi koordinátái is szerepeltek.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)
