KOLOZSVARI_UNNEPI_KONYVHET -33.jpg

Markó Béla az első magyar, aki megkapta Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetségétől

Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.

Markó Béla a 2026-os év egyik havi díjazottjaként került a tizenkét döntős közé. Költői munkásságáért, illetve a román–magyar irodalmi kapcsolatok ápolásáért tüntette ki a zsűri – írta Facebook-oldalán a kiadó. A díjat pénteken este adták át Jászvásáron (Iaşi), az Év Írója Gálán. A kitüntetés tízéves történetében Markó Béla az első magyar alkotó, aki részesült az elismerésben.

A Romániai Írók Szövetsége marosvásárhelyi fiókjának honlapján közzétett beszámoló szerint Markó Béla munkásságát Irina Petraş irodalomkritikus, az írószövetség kolozsvári szervezetének elnöke és Varujan Vosganian író, az írószövetség elnöke méltatta. Irina Petraş szerint Markó költészetét az őszinteség és a szókimondás jellemzi. Életrajzi fogantatású versei nem csupán önreflexiók, mindig az általános emberit keresik. Varujan Vosganian kiemelte, hogy Markó Béla politikai szerepvállalása idején is értelmiségi maradt, a párbeszédet és a különböző kultúrák közeledését szolgálta.

Életút

Markó Béla József Attila-díjas költő, műfordító, politikus 1951. szeptember 8-án született Kézdivásárhelyen. 1974-ben a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem magyar–francia szakán szerzett diplomát. 1976-tól az Igaz Szó belső munkatársa, 1990-től a Látó címmel újjáalakult folyóirat főszerkesztője volt 2005-ig. A romániai rendszerváltás után, 1990-től a román parlament Maros megyei szenátora, 2004-től – miután a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a kormánykoalíció tagja lett – 2007-ig miniszterelnök-helyettes, majd 2009–2012-ig ismét miniszterelnök-helyettes volt. 1993-tól az RMDSZ elnöki tisztét töltötte be, 2011-ben nem indult újabb elnöki mandátumért, de kormánytisztségét 2012-ig, parlamenti mandátumát 2016-ig megtartotta.

Jelenleg is a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tiszteleti tagja, a Romániai Írók Szövetsége marosvásárhelyi fiókjának elnöke. Tagja a Magyar Írószövetségnek és a Szépírók Társaságának. Költőként kedvelt versformája a szonett, szívesen ír gyermekverseket is. Számos verses és esszékötet szerzője, de rövidprózája, tanulmányai és kritikái is megjelentek kötetben. Beszédei, előadásai és interjúi szintén nyomda alá kerültek. Szépirodalmi műveit több nyelvre lefordították. Legújabb kötete idén jelent meg a csíkszeredai Bookart Kiadónál A szeretet pokla. Hetvenöt szonett címmel.

Díjak

1994-ben József Attila-díjat, 1996-ban Bethlen Gábor-díjat kapott, 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét vehette át. 2019-ben Artisjus Irodalmi Díjban részesült, 2021-ben a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Aranytoll díjjal tüntette ki, valamint a Románia Csillaga érdemrend tiszti fokozatát vehette át. 2022-ben Baumgarten-emlékdíjban részesült.

Címlapfotó: Markó Béla költő a 13. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét megnyitóján. Fotó: Csákvári Zsigmond

Ez is érdekelheti

„Az irodalom életminta”

Kéthetente jelentkező, diákoknak szóló kulturális sorozat indult irodalmárok részvételével Alter-tanterv címmel. Az első részben Markó Béla költő és Tompa Gábor színházigazgató beszélgetett az irodalom mibenlétéről, korábbi századokban keletkezett alkotásokról. A beszélgetések online is elérhetőek.

Csaknem húsz román író és költő is eljön az idei nemzetközi könyvfesztiválra

Farkas Jenő irodalomtörténésszel a fordításirodalom múltjáról, a román és a magyar kultúra találkozásairól és a közös irodalmi jövő esélyeiről beszélgettünk.

A fordítás mindig veszteség, nem megy át minden

A 30. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégországa Románia. A román és magyar irodalom kapcsolatáról Vida Gábor erdélyi szerzőt kérdeztük.

A fordítónak kutya kötelessége a lehető legpontosabban visszaadni az eredeti szöveget

A 30. Budapesti nemzeti könyvfesztiválon Alexandru Vakulovski román íróval is találkozhatunk, akinek több szövegét is lefordították már magyar nyelvre.