Az ünnepi programon köszöntőt mondott Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere, Markó Béla költő, Brendus Réka, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője, H. Szabó Gyula, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke és Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke. A beszédek után a Kolozsvár Társaság Kolozsvár Büszkesége díjának átadására került sor.
A megnyitó beszédek egyöntetűen az olvasás, a könyv fontosságát hangsúlyozták, az olvasó ember erejét, kíváncsiságát és a könyv hídszerepét korok és térségek között. Markó Béla költő a szabadság gondolatát emelte ki: azt fejtette ki beszédében, miszerint az író szabadulóművész és szabadítóművész, a könyv pedig tankönyv lehet a szabadsághoz, az élethez, halálhoz, a szerelemhez, a bátorsághoz. Erdély fővárosában vagyunk, Kolozsvár könyves város, hangsúlyozta, megidézve Kolozsvárhoz kapcsolódó szerzőket és a jövőt is: a jövőnk dőljön el a könyvtárakban, és győzzön, aki több könyvet tud elolvasni.
A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten közel 60 kiadó és 70 szerző vesz részt idén, és több tízezer nézőt várnak – ezzel pedig a találkozások lehetősége könyv, író és olvasó között kinyílik – mondta el Brendus Réka, kiemelve, minden könyv megérdemli a méltóságot és a tiszteletet, és azt is, hogy a könyvek sajátságos örökléte rajtunk múlik. H. Szabó Gyula, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke Supka Gézát idézte beszédében, a Kolozsváron doktorált író-művészettörténészt, hisz ő volt az, akinek kezdeményezésére 1929-ben megrendezték az első ünnepi könyvhetet. „Az évnek egyik napján az ország minden városában és falujában könyvnap rendeztessék, amely […] az írót és a közönséget közvetlen kontaktusba hozza egymással, hogy ezen a napon, egyszer egy évben a könyvírás és a könyvkiadás művészete is kimenjen az uccára […] Legyen ez a nap a magyar írók, könyvkiadók és könyvkereskedők mesterségbeli tudásának nemes versenyre serkentő vizsganapja is, amelyen a közönség évről-évre megállapíthassa, hogy mit alkotott az ő kedvenc írója, minő uj értékek merültek föl az év során” – hangzott el Supkától 1927. május 19-én, a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesületének éves közgyűlésén. Ezt a megkezdett hagyományt folytatjuk ma, mondta H. Szabó, a könyvhétnek máig az író és az olvasó a főszereplője.
A megnyitó beszédek sorát Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnökének szavai zárták. Beszédében egyaránt megidézi író kortársait, a vásár vendégeit: Kemény Istvánt, Győrffy Ákost, Wirth Imrét, emellett szellemi elődöket, így Benedek Eleket is – a beszéde az ő idézetével indul, miszerint „csak az a valamennyire egész ember, kinek könnyű a toll, s nem nehéz a kasza”. A Platón és a kaszálás című megnyitóban Platón Phaidrosz műve rendre előkerült, így a megszállottak, a múzsák, a mániákusok és a gyászmunka is. „…temetik, temetgetik a könyvet, az irodalmat, a Gutenberg-galaxist, mégis, vannak mániákusok, akik könyveket írnak, benzinkutakon kávéznak, mert el akarnak jutni azon mániákusokhoz, akik könyveket vesznek, és erre az egyik legjobb alkalom az, amit azok a mániákusok biztosítanak számukra, akik könyvvásárokat szerveznek, ezért vagyunk itt” – fogalmazott Demeter. „Kapaszkodjunk továbbra is belé, hogy valakik maradhassunk. Mániákusok vagy kabócák népe, ugyanaz.”
A Petőfi Kulturális Ügynökség a rendezvény támogatójaként hagyományosan irodalmi, zenés programokkal, beszélgetésekkel kapcsolódik a rangos eseményhez. A megnyitó nap eseményei között találkozhattak az érdeklődők az Emlékkövek – az Erdélyi Szépmíves Céh 100 éve kiállítással, bemutatkozott Havas Juli Papírbabák című regénye, Markó Béla Autóbusz Kufsteinba verseskötete, illetve Gaál Ildikó Koltai 80 Filmeskönyve. Az ügynökség vendégeként Halász Ritával beszélgetett Juhász Anna a Mély levegő című, 2020-ban debütált kötetről és a kapcsolódó, friss hírekről: amellett, hogy a kötet jövőre angolul és franciául is olvasható lesz, őszre színházi előadás készül a Mély levegőből – a Jurányi Ház tűzi műsorára a regényből készült monodrámát, Verát, a főhőst Pálos Hanna színművész kelti életre. Halász Rita a beszélgetésben kiemelte, az eltelt idővel a regény egyre „gazdagodik”, örült annak, hogy Juhász a bátorság és a felszabadulás könyveként jellemezte írását, és elmondta, a szöveget belső késztetésből írta, s az írás folyamatában értette meg: a szöveg mindig okosabb az írónál. Első kötetes szerzőként fontos volt számára, hogy „ez a közeg engem befogadott, megtartott és nem eresztett, itt érzem, hogy otthon vagyok”.
Az este Ferenczi György és az 1ső Pesti Rackák nagyon hangulatos Petőfi-koncertjével zárult, ahogy Lackfi János mondta, „itt dübörög az igazi, az irgalmatlan, a megalkuvást nem ismerő, bluesos-rockos, kőkemény Sándor”. A vásár egészen vasárnapig várja az érdeklődőket.
