DBowie16 9.jpg

Közönség elé kerül David Bowie titkos terve

David Bowie életművét lezáró nagylemeze, a Blackstar (2016) mellett utolsó hónapjaiban új projektbe fogott, egy XVIII. századi musicalbe. A Spectator című színházi munka terveiről legközelebbi munkatársai sem tudtak.

A Spectatorhoz írt jegyzetekre Bowie elzárt dolgozószobájában bukkantak ‒ adta hírül a BBC. E jegyzeteket a muzsikus archívumának többi tárgyaival együtt a Victoria&A Múzeumnak adományozták. A rajongók és a kutatók számára szeptember 13-tól lesz elérhető a David Bowie Központ 90 ezer emléktárgya közül kétszáz, és köztük lesznek a musical tervei is.

Bowie Spectatorhoz írt jegyzeteit a levéltárosok úgy találták, ahogy hagyta őket, New York-i irodájának falára tűzve. Ehhez a szobához az alkotón kívül kizárólag személyi asszisztensének volt kulcsa.

A jegyzetek zöme az 1711. március 1. és 1712. december 6. közt megjelenő, 555 számot megélt Spectator napilappal foglalkozik. A lap nem keverendő össze az azonos című, 1828-ban alapított és mai napig létező politikai és kulturális hírmagazinnal. A XVIII. századi újságban, vasárnap kivételével napról napra egyetlen esszé jelent meg, ami olyan témákkal foglalkozott, mint a társadalmi viselkedés, a művészetek, a divat, az irodalom és a mindennapi élet apróbb részletei. Az írások gyakran humoros hangvételűek voltak és kitalált olvasói leveleket is tartalmaztak. A lap elbeszélője fiktív karakter, Mr. Spectator, egy londoni gentleman, aki nézőként (spectator) figyeli kora társadalmi életét.

Ezeket az esszéket pontozta egytől tízig Bowie, akit különösen lenyűgözött a bűn és a büntetés. Egyik feljegyzésében például egy nyilvános akasztás utóhatásait képzelte el, ahogy sebészek veszekednek a holttestek felett. Azt is fontolóra vette, hogy Jack Sheppardot, a piti tolvajt, aki elnyerte a közönség szeretetét, tegye meg főszereplővé. Megemlíti Jonathan Wild „tolvajfogó tábornokot” is, az igazságosztót, aki Sheppard letartóztatásában és kivégzésében játszott fontos szerepet. De elgondolkodott másik cselekményszálon is, ami a Mohock banda körül bonyolódott volna. A Mohock jelenség 1712-ben jelent meg, lényege, hogy magas társadalmi rangú fiatalemberek berúgtak, majd éjszaka megtámadták az embereket London utcáin.

Ez is érdekelheti

Gyermekszínészként kezdte a pályát az operett és a musical nagyasszonya – Lehoczky Zsuzsa 90

Július 18-án ünnepli kilencvenedik születésnapját Lehoczky Zsuzsa Kossuth-díjas operett-énekesnő, aki többek között A mosoly országa, a Csárdáskirálynő, a Bál a Savoyban, a Marica grófnő és a Mágnás Miska című operettekben, illetve a My Fair Lady című musicalben nyújtott emlékezetes alakítást.

Rókatánc, musicalkoncert, sétahétvége és a pesti tőzsde világa – Programajánló

Zenés utazás a West Endtől a Broadwayig, sétahétvége Budapesten, Rókatánc a Hagyományok Házában, kiállítás a pesti tőzsde világáról, Boggie-lemezbemutató, születésnapi Európa Kiadó-koncert – további részletek és egyéb izgalmas tippek heti programajánlónkban.

Hírmozaik – április 14.

Múzeumszakmai díjakat adtak át, Miyawaki-minierdő-konferenciát tartanak Budapesten, musical-ősbemutató lesz a Margitszigeten, és Ferenczy Károly műveiből rendeznek nagyszabású kiállítást Párizsban.

Renault-logó, Pompidou-portré, Bowie-lemez-borító – 120 éve született Victor Vasarely

Százhúsz éve, 1906. április 9-én született Victor Vasarely magyar származású francia festő, az op-art irányzat legnagyobb hatású képviselője.