1894-ben nyitotta meg kapuit a Somossy Orfeum. A mulató sokszínű és izgalmas műsort kínált, a korszakban egyedülálló szórakozási lehetőségekkel. A Budapesti Operettszínház ősbemutatójának sajtótájékoztatóján ebből a századeleji hangulatból ízelítőt is adtak: már a színház bejáratánál zsonglőr- és artistaszámokkal a Fővárosi Nagycirkusz művészei szórakoztatták a megjelenteket.
Az Orfeum Somossy Károly víziójaként valósult meg. Ide jártak mulatni a világ minden pontjáról, azt is mondhatnánk, ami ma Las Vegas, az volt régen Budapesten a vigalmi negyed. Ennek szellemében az esemény sajtótájékoztatóján szólt cigányzene, bemutatkozott Krajl Tiffany, a Fővárosi Nagycirkusz artistája egy rúdprodukcióval, török basának és háremhölgyeknek beöltözött színészek kínáltak harapnivalókat. Nádasi Veronika, az esemény moderátora felhívta a figyelmet arra, hogy a darab premierjén hasonló látványosságokkal készülnek majd.
Homonnay Zsolt nemcsak az operett címszerepét, Somossy Károlyt alakítja, hanem az Orfeumi játékok rendezője is. Ebbéli minőségében hangsúlyozta, a századeleji világot 21. századi módon mutatják be. Az Orfeumi játékok alatt titkos folyosókon vezetik majd végig a közönséget, sok zenével és meglepetéssel, egy igazi mulasháttal készülnek, sőt a Somossy-féle Konstantinápolyi negyedet is megidézik.
Hogy mi a Konstantinápolyi negyed? Somfai Péter, az Operettszínház műszaki igazgatója elmesélte, ez egy tízhektáros szórakozóhely volt a mai Műegyetem helyén. Megelevenedett benne a török bazár hangulata, a díszletek valósághűek voltak, még a Hagia Sophia másolatát is elkészítették. Ha pedig a budapesti úri közönségnek éppen ahhoz volt kedve, tevegelhetett vagy akár elefántra is pattanhatott. A kikötőben hajócsatákat vívtak minden nap, menetrend szerint süllyedtek el és éledtek újra másnap a hajók. És bár a leírások mai szemmel hihetetlennek tűnnek, minden dokumentáltan létezett.
Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója elmondta, hogy a színház centenáriumához kapcsolódva először Somfai Péterrel osztotta meg az ötletét, akiről kiderült, hogy Somossy Károly rajongója és kutatója, színháztörténeti kutatásait az ősbemutatónak is komoly háttéranyagot biztosító, a színház gondozásában megjelent Somossy, a Mágus – Egy színházpalota születése című könyben foglalta össze. Az ötlet innentől már történelem: megszületett, és
hamarosan színpadra kerül az első 21. századi magyar operett.
Hálás, hogy megtalálta azokat az alkotókat, akik életre hívták ezt az előadást. Úgy fogalmazott: Az Orfeum mágusa olyan, mintha már hallottuk volna, és mégsem olyan, mivel minden hangja igaz és eredeti. Kiss-B. szerint, aki könnyedebb szórakozásra vágyik, örömét leli a történetben és a muzsikában, de az is talál magának izgalmas intertextusokat, aki mélyebb tartalmakat keres. Ezzel a kettősséggel, tette hozzá a főigazgató, méltóképpen állíthatnak emléket Somossy Károlynak, akinek a magyar operett otthonát köszönhetik.
Somfai Péter lapunknak elmondta, amikor elkezdte az öt évig tartó kutatást, nem sejtette, hogy ebből valaha darab lesz. Elárulta, a könyv és az előadás tartalma nem egyezik, az előadásban sok a fiktív elem, és kiemelte, a valóság is éppen annyira izgalmas, mint amit a közönség a színpadon láthat.
Orbán János Dénes, a szövegkönyv írója elmondta, bár ez az első ilyen jellegű munkája – lévén az elmúlt évtizedekben nem írtak operettet –, nem volt tőle idegen a feladat. Operettszerető családban nőtt fel, otthonos számára ez a világ. Kiemelte, bízik benne, hogy közelebb hozza az operett világát a fiatalokhoz. Megjegyezte, hogy ugyan a szocialista rendszer „lezüllesztette a műfajt”, itt az ideje, hogy „összeszedje magát”, és újra az arisztokrácia és a polgárság szórakozása legyen.
A szöveg a 21. századi nézőknek szól, tette hozzá Orbán János Dénes, mai magyar nyelven, nem akar archaizálni, ugyanakkor mégis betartja a műfaj szinte minden szabályát.
Pejtsik Péter, az operett zeneszerzője Ferenc pápa látogatásának alkalmából felkérést kapott egy Klezmer mise komponálására, ez a mű keltette fel az Operettszínház vezetőségének figyelmét. Pejtsik úgy fogalmazott, a Klezmer mise komponálása is hajmeresztő feladat volt, de operettet írni még inkább az. Pejtsik elárulta, szülei kapcsolatában nagy szerepet játszott ugyan például a My Fair Lady, ő nem lett a zenés színpadi műfajok ismerője, ennek ellenére mégis „szinte folyóírással talált ilyen dallamokat magában”. Ahogy sokakban, benne is passzív nyelvtudásként létezett az operett nyelvezete – magyarázta –, ebben a feladatban pedig aktívan kellett használnia a nyelvet. „Van egy búvópatak mindannyiunkban, és én rátettem a csónakom” – mondta.
A darab legfiatalabb szereplője Boros Misi, aki Kálmán Imrét játssza. A zongoraművész úgy fogalmazott, hálás, hogy részese lehet ennek a történelmi pillanatnak, és arról is beszélt, hogy neki és kortársainak Kálmán Imre munkássága alapvető. Elárulta, számára a zene mellett a beszéd is fontos, egyenértékű a hangjegy és a szó, ebben a darabban pedig prózai színészként is bemutatkozhat. Úgy vélte, Az Orfeum mágusát saját generációjának is hallania kell, hiszen ugyanolyan fontos operettet hallgatni, mint szépirodalmat olvasni.
Boros Misi a Kultúra.hu-nak elmondta, bízik benne, hogy ezt a csodálatos produkciót száz év múlva is műsorra tűzik. Nemcsak zeneileg, hanem szövegében is nagy kincsnek tartja az operettet, amelynek az üzenete építő jellegű. Bevallotta, hogy ugyan szereti a könnyűzenét, de azt hallgatva ritkán érzi, hogy a zenének szüksége lenne rá. A klasszikus zenének viszont szüksége van a hallgatóra, ahogyan a szépirodalomnak is az olvasóra – tette hozzá a fiatal zongoraművész, aláhúzva, hogy ez az operett is számít a nézők aktív figyelmére. Fantasztikusnak tartja az intertextualitást, a más operettekre tett szövegbeli és zenei utalásokat, azt, hogy megengedi magának a zeneszerző, hogy visszanyúljon egy száz évvel ezelőtti zeneműhöz, és azt idézetként használja. „Sokrétű mű lesz, és nagyon szórakoztató” – ajánlotta Az Orfeum mágusát Boros Misi.
A beszélgetések között az Operettszínház művészei rövid részleteket mutattak be az operettből. Elhangzott többek között Lazarovits Zdénkó belépője Dénes Viktor, Erdős Attila és Laki Péter előadásában, a Primadonna kesergője a három Carola Cecíliától, Bordás Barbarától, Kiss Diánától és Lévai Enikőtől, a Barrison lányok dalát Drahos Evelin, Fekete-Kovács Veronika, Felkai Flóra, Kelemen Fanni, Szente-Laboda Zsanett, a Szerelemkeringőt Fischl Mónika, Kiss Diána, Széles Flóra és Dolhai Attila énekelte, a Szabadság, mámor, szerelem előadói Földes Tamás, Kiss Zoltán és Nagy Lóránt voltak.
Míg Ferenczfy-Kovács Attilát, a darab díszlettervezőjét kérdezték, a háttérben egy werkfilm mutatta meg, hogyan épül fel a díszlet- a színpadon. A tervező megjegyezte, egy korábbi munkájához, a Terror Háza belső teréhez képest ez jóval örömtelibb feladat volt. Két jelentős helyszín elevenedik meg az Operettszínház színpadán: az Orfeum és a Konstantinápolyi negyed. Munkatársaival a maximalizmusra és nagy operetti látványra törekedett, hiszen Somossy megelőzte Las Vegast,
a grandiózusság itt alapkövetelmény.
Berzsenyi Krisztina jelmeztervező korabelinek ható, de mai ruhákat tervezett.
Bozsik Yvette felidézte, hogy az Operettszínházban kezdte a pályáját. A rendező-koreográfus úgy érzi, Somossy Károlynak százhúsz évvel ezelőtt nem adták meg a végtisztességet, ezzel az operettel azonban nyugalomra lelhet. Bozsik beszélt arról, hogy a műnek mélysége van, tükröt tart a nézőknek, és életre kelt egy már letűnt világot. Hinnie kellett abban, hogy létrejön az előadás, mert azokat kell a színpadon megidézni, akik ezek között a falak között éltek és dolgoztak, ezért nemcsak az operett klasszikus szerepköreit akarja megmutatni, hanem az azokat alakító embereket is. Nagy a felelősség rajtuk, húzta alá Bozsik Yvette, mert szakmájuk mágusairól készítenek előadást. A koreográfiáról elmondta, megjelenik benne a keringő, a tangó, a keleti tánc, de még a pincérek is bizonyos koreográfia szerint mozognak.
Az alkotói folyamatot bemutató werkfilm után a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) elnöke, Gyulai Miklós és Takács Boglárka rövidtávfutó beszélt a MASZ és az Operettszínház közti együttműködésről, amelynek keretében a sportolók megtekinthetik a színház előadásait.
Az Orfeum mágusa premierje november 17-én 19 órától lesz a Budapesti Operettszínházban. Bővebb információ a színház honlapján olvasható.
