Debrecen, Győr és Veszprém polgármesterei november 9-én benyújtották városuk pályázatát az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címre az Emberi Erőforrások Minisztériumában. A pályázatokat Krucsainé Herter Anikó helyettes államtitkár vette át a polgármesterektől.
Papp László (Fidesz-KDNP) Debrecen polgármestere az eseményen úgy fogalmazott: az elmúlt három-négy évben gazdasági tekintetben már újraértelmezték a várost és az észak-kelet magyarországi régiót, amelyet a pályázattal szeretnének kulturális tekintetben is megtenni. Hozzátette: a második fordulós debreceni pályázat angol nyelvű szlogenje: Sharing Horizons. A 32 programelemmel fűszerezett pályázatuk címe metaforikusan a város előtt álló új kulturális távlatok szellemiségét tükrözi.
Borkai Zsolt (Fidesz-KDNP), Győr polgármestere azt hangsúlyozta: a városban megvannak azok az értékek, amelyek arra predesztinálják, hogy megvalósuljon a kulturális rendezvénysorozat.
Egyhangúlag fogadta el a közgyűlés Debrecen pályázatát
Elkészült Debrecen Európa Kulturális Fővárosa (EKF) 2023 pályázata, a végeleges dokumentumot november 8-án rendkívüli közgyűlésen, egyhangúlag fogadták el az önkormányzati képviselők ? jelentették be a tanácskozást követő sajtótájékoztatón. A város vezetői és a pártok ? a Fidesz-KDNP, az MSZP, a Jobbik, a DK és az LMP ? képviselői egymás mellett ülve demonstrálták a tájékoztatón azt az egységet, amely végigkísérte az egész pályázati folyamatot. A Sharing Horizons című dokumentumot november 9-én adja át Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester az Emberi Erőforrások Minisztériumában.
A debreceni pályázat angol nyelvű szlogenje: Sharing Horizons. A sharing a tudásmegosztást, tapasztalatcserét, a közös alkotást, a partnerséget hordozza magában, míg a horizon kifejezés a Hortobágyból kiindulva a végtelen, ámde inspiráló térre, a biodiverzitásra, a szabadságra, az új távlatok megnyitására, a léptékváltásra utal. A cím tehát metaforikusan a sokrétű párbeszédet és a város előtt álló új kulturális távlatok szellemiségét tükrözi ? magyarázták a sajtótájékoztatón.
?Egy újabb álom előszobájában vagyunk? ? fogalmazott Papp László, felidézve, hogy az elmúlt években Debrecen gazdasági fejlődése átalakította az egész régiót, szeretnék, ha ez megtörténne a kulturális életben is és a város a térség kulturális centrumává válna. Papp László a részletekről elmondta: pályázatuk 32 programelemet tartalmaz, fontos elemként van jelen mindegyikben az európaiság. A polgármester ?győzelemre esélyes anyagnak? nevezte a dokumentumot, amely ?olyan új szervezeti struktúrákat akar előhívni?, amit akkor is érdemes lesz magvalósítani, ha esetlegesen nem nyerik el a kulturális főváros címet. Papp László emlékeztetett arra, hogy a 2010-es debreceni EKF-pályázat elsősorban a kulturális infrastruktúra-fejlesztésre koncentrált, és bár a címet nem nyerték el, a tervezett beruházások azóta elkészültek.
Ezúttal az emberi erőforrást, a humán kapacitás bővítését, a kulturális közösségek kapcsolatait helyezi előtérbe a pályázat, amelyet egy felmérés szerint a debreceni lakosok mintegy 95 százaléka támogat ? tette hozzá a polgármester. Megjegyezte azt is, hogy 33 európai ország 100 városa szándéknyilatkozatban erősítette meg a programokba való bekapcsolódását, ha 2023-ban Debrecen lesz Európa Kulturális Fővárosa. Méhes Márton, a pályázati programiroda főtanácsadója elmondta: a három magyar város ? Debrecen mellett Győr és Veszprém ? pályázatáról 12 tagú nemzetközi szakmai zsűri dönt majd azt követően, hogy előbb a helyszínen tájékozódnak a pályázati elemekről, december 13-án pedig Budapesten mutatják be a pályázók dokumentációjukat.
?Színes, élhető, kreatív város víziója fogalmazódik meg Veszprém pályázatában?
A 21. századi város és térség alapjait hivatott letenni Veszprém Európa Kulturális Fővárosa 2023 pályázata, melyben egy színes, élhető, kreatív település körvonalazódik ? fogalmazott a város polgármestere november 8-ai sajtótájékoztatóján. Porga Gyula elmondta, hogy egy hároméves munkafolyamat fontos állomásához érkeztek, hiszen elkészült Veszprém pályázata, amelyet november 9-én adnak le az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkárságán. Hozzátette: a 100 oldalas kiadvány majd a december 14-ei eredményhirdetést követően lesz hozzáférhető, egy rövid verziója azonban már pénteken elérhető lesz az interneten. Felidézte: az első fordulós pályázatot tavaly ősszel nyújtották be, Veszprém mellett Győr és Debrecen jutott tovább. Ezt követően a zsűri iránymutatása alapján bővítették és jobban kimunkálták a pályázatot.
Laposa Zsófia borász, Veszprém Európa Kulturális Fővárosa pályázatának nagykövete úgy fogalmazott, hogy a pályázat fontos eleme a régióban való gondolkodás. Szavai szerint Veszprémnek és a Balaton régiónak ?szüksége van egymásra?, összefogásuk erősíti az egyént és a közösséget egyaránt. Zoób Kati divattervező, a pályázat nagykövete interneten keresztül szólt hozzá az eseményhez. Mint mondta: a saját kultúráját Veszprémnek és a régiónak köszönheti, hiszen ?ezer szállal kötődik? a térséghez, ezért tartja feladatának a régió értékeinek megismertetését. Közölte: egy alkotóházat szeretne létrehozni a régióban, ahol a több évtizede gyarapodó textilgyűjteményét kívánja elhelyezni, ahol az érdeklődők a divat ?mesterségbeli? oldalával ismerkedhetnek majd meg.
?Győr már mindenképp nyertese a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa pályázatnak?
Nagyon erős mezőnyből tudott a második fordulóba jutni Veszprém és Debrecen mellett ? hangsúlyozta a győri polgármester még 2018 elején. Borkai Zsolt szerint tavaly az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál sikeres megrendezésével bebizonyította a megyeszékhely, hogy nagyszerű vendéglátója Európának és képes arra, hogy egy nagyszabású programot bonyolítson le. A Modern városok program keretében olyan fejlesztések valósulhatnak meg Győrben, amelyek tovább emelik a kulturális infrastruktúra színvonalát és ezzel a sikeres rendezéshez is hozzájárulhatnak.
Az Európa Kulturális Fővárosa az Európai Unió által indított kezdeményezés, melynek célja Európa népei közös kulturális vonásainak hangsúlyozása, a kulturális sokszínűség megőrzése és a városok a nemzetközi arculatának erősítése a kultúra révén. A kiválasztandó magyar város második alkalommal viselheti majd az Európa Kulturális Fővárosa címet, miután 2010-ben Pécs volt Európa egyik kulturális fővárosa.
Háttér:
Forrás: MTI
Fotó: Csákvári Zsigmond
