A nyár beköszöntével adja magát a kérdés: milyen könyveket vinnénk el magunkkal szívesen egy hosszabb utazásra? Kérdésünkre Csorba Lóránt, a Lóci Játszik frontembere, Bánki Beni fiatal költő, slammer, dalszövegíró, Juhász Anna irodalmár, Fuchs Benjamin (Filo), a magyar underground zenei szcéna kiemelkedő előadója és a már világsztárrá vált Arató András válaszolt.
Csorba Lóránt (Lóci)
Be kell vallanom, hogy a legtöbbet A fejek forradalma című Ian Macdonald kötetet forgattam, amiben a Beatles története van leírva dalról dalra. Végül is, ha úgy vesszük, a kedvenc népmesém a liverpooli négyes története, így bármikor szívesen újraolvasom akár elejétől a végéig. A legizgalmasabb könyvélményem viszont az volt, amikor Szerb Antaltól az Utas és holdvilágot „olvastam” újra hangoskönyv formájában. A méltán kiváló Kulka-féle verziót hallgattam úgy órákon keresztül, hogy közben fel és alá mászkáltam a városban, sétáltam vagy kocogtam egy 300 méteres pályán körbe-körbe. A mai napig abszolút megvan bennem az íze ennek az élménynek, és szívesen összekötném legközelebb is egy utazásomat hangoskönyvvel ebben a formában.
Arató András
Időnként megkérdezik tőlem, hogy melyek a kedvenc könyvélményeim, vagy hogy milyen könyvet vinnék magammal egy lakatlan szigetre. A legutóbb egy ilyen kérdésre kapásból azt vágtam rá, hogy Cervantes Don Quijotéjával tudnék leginkább azonosulni. De egy lakatlan szigetre mégsem ezt vinném, mert túl vékony, mindenképp egy hosszabbat választanék. Például Solohov Csendes Donját szívesen újraolvasnám, jobban szeretem a hozzám közelebb álló kelet-európai történeteket, mint az amerikai bestsellereket. Egyébként jelenleg Szinetár Miklós önéletrajzi könyvének második kötetét olvasom.
Bánki Beni
A nyár eleje mindig a lelkes tervezésé: kicsöngettek, levizsgáztam, a balatoni nyaraló nyugalma vár, végre mindent elolvashatok. Aztán jön a felismerés, hogy ez a három hónap sem tart örökké, és a fesztiválszezon nem a fókuszált figyelem időszaka: így kellett letennem korábban az Emlékiratok könyvét. Most viszont alig várom, hogy nekiessek Kemény Lili Nem című önéletrajzi regényének, de a biztonság kedvéért vékonyabb könyvekkel is készülök. Rubin Szilárd Csirkejátékát tavaly félbehagytam, idén ezt az adósságomat törleszteném, illetve Murakami Harukitól a Miről beszélek, amikor futásról beszélek? is érdekel, ebben a melegben gyakran van rajtam futócipő, ilyenkor nagyobb a mozgásigényem. Földényi F. László műveivel már szemezek pár éve, olvasni szeretnék festményekről és filmekről a sok szakirodalmi anyag után. Verseskötet pedig mindenképpen kerül az utazós táskámba, figyelem az új megjelenéseket, gyűjtöm a szövegeket egy ősszel készülő előadáshoz.
Fuchs Benjámin (Filo)
Azt hiszem, az eddigi legmeghatározóbb az Egerek és emberek című könyv volt számomra. A két főhős a maga egyszerűségével, egyszerű motivációjával és tragédiájával nagy empátiát tudott kiváltani belőlem. Emellett pedig még a Harry Pottert mondanám, számtalanszor olvastam az összes kötetet és bármikor beleolvasok újra szívesen.
Juhász Anna
Sok elmaradásom van, ilyenkor nyáron jön a „szabad olvasás”, nemzetközi regények, az év alatt felgyülemlett recenziós példányok és az új előadások szövegkönyvei. Alig várom, hogy nekifogjak a friss könyveknek a Balaton-felvidéken, a cirkuszi kocsinknál, ahol a béke szigetén lehetek. Csönd van, víz, nyugalom, könyvek – ez pedig a legtöbb, amire most vágyom.
