Minden, ami Budapest múltja

Mit érdemes tudnunk a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) múltjáról, szervezeti felépítésről?

1967 óta működik itt a Vármúzeum, mint a BTM központja, s azért került a Budavári Palota E épületébe, mert a II. világháború után itt tárták fel a középkori budavári palota romjait. A BTM-hez tartozik a Vármúzeumon kívül az Aquincumi Múzeum és annak kiállítóhelyei, a Kiscelli Múzeum, a Budapest Galéria ? ennek egyik kiállítótere a Bálnában található ? és idén július elsejétől már a Bartók Emlékház is. Ezekből is látszik, hogy a BTM mennyire sokrétű, és szerteágazó profilú múzeumoknak a szervezete.

Mik az oka a múzeumok ilyen koncentráltságának? Mi a BTM feladata?

A mi feladatunk alapvetően Budapest múltjának a feltárása, bemutatása. Ennek része az őskorral foglalkozó régészeti profilú működéstől, - minden régészeti ásatásra mi vagyunk hivatottak Budapest területén ? a középkoron át, egészen a modern korig a műtárgyak összegyűjtése, őrzése, kutatása, láthatóvá tétele. Az egyes egységek így időszakonként meghatározva végzik a feladatukat, a Vármúzeumnak a középkor az államalapítástól 1686-ig terjedő időszak a fő profilja. A megelőző időszakkal az Aquincumi Múzeum, a későbbivel a Kiscelli Múzeum ? Fővárosi Képtár foglalkozik alapvetően.

Mennyire gazdag leletanyagok, műtárgyak tekintetében a múzeum?

Budapest szerencsés ebből a szempontból, azt mondhatom, hogy nagyon sok kiállítási tárggyal rendelkezünk a Budapesti Történeti Múzeum keretein belül. A Vármúzeum második emeletén berendezett Ősi népek, antik kultúrák című állandó kiállításon kívül az őskorból és az ókori római hódításból származó leletanyagokat elsősorban az Aquincumi Múzeumban és további külső helyszíneken láthatjuk. Itt a Vármúzeumban a középkorból származó rengeteg emlékünk van a gyűjteményben, a királyi palota köveitől kezdve az egyéb régészeti emlékekig. Emellett nagyon gazdag az újkori gyűjteményünk is, például a budapesti vonatkozású leggazdagabb fotógyűjteménnyel is mi rendelkezünk a Kiscelli Múzeumban. Kiscellben az Újkori Várostörténeti főosztály és a Fővárosi Képtár gyűjteménye is hallatlanul gazdag. Azáltal, hogy mi végezzük a régészeti ásatásokat Budapest egész területén, napjainkig érkeznek új régészeti leletek a múzeumba. Van néhány hely, ami nagy reményekre jogosít, például itt a Várban a Savoyai-terasz, ahol soha nem végeztek ásatásokat, vagy az egykori Táncsics börtön épületének telke, amit nem régen kapott vissza a Magyar Állam.

Az ásatásokon kívül hogyan gyarapodhat a gyűjtemény?

Kézenfekvő lenne a műtárgyak megvétele, - ez az újkori, modern kori tárgyakat érinti ? ennek a lehetősége azonban meglehetősen beszűkült. Ennek ellenére figyeljük az aukciókat, s ami nagyon fontos tárgy felbukkan, megfizethető áron, azokat igyekszünk megszerezni. Vásárolunk kortárs műalkotásokat is, hiszen több helyszínen is ? a Kiscelli Múzeumban, a Fővárosi Képtárban, és a Budapest Galériában, ? megvalósulnak a kortárs művészeti kiállításaink. Ezekhez a vásárlásokhoz sokszor segítséget kapunk a Nemzeti Kulturális Alaptól, vagy a Fővárostól, bár amíg egy több száz éves muzeális értékű tárgynak már van egy beállt értéke, a maiaknál ez mindig nehezebben meghatározható.

Olyan gazdag a gyűjteményük, hogy minden nem is kerülhet kiállításra.

Igen, de ezt például a Kiscelli Múzeumban úgy oldjuk meg, hogy a bútorokat őrző raktárokat - természetesen vezetéssel ? látványraktárként is működtetjük.

Másik út a digitalizálás, egyre több tárgyunk van fent a neten, így is segítjük a kutathatóságukat. Építészeti gyűjteményünk több tízezer tervlapjának háromnegyede már digitális adathordozóra került és idővel fel fog kerülni a világhálóra. Ugyanezt szeretnénk a fotótárunkkal is megtenni. Ezeket a munkálatokat igyekszünk a lehetőségek szerint minél hamarabb végigvinni.

A harmadik lehetőség az időszaki kiállítások rendezésével adódik, ilyenkor gyűjteményünk egy-egy szeletét teljesebben meg tudjuk mutatni. A tagintézmény múzeumaink maguk találják ki és valósítják meg az időszaki kiállításaikat, ebben lehetőség szerint szabad kezet kapnak. Nagyon sok időszaki kiállításunk van, - a teljes BTM vertikumban ez legalább évi harmincat jelent, - így nincs arról szó, hogy érdekes és fontos műtárgyak évtizedekig pihennek a raktárban anélkül, hogy bárki megnézhetné őket.

A Vármúzeumnak melyek az állandó kiállításai?

A középkori palota bemutatása 1968 óta folyamatos, bár a közelmúltban kezdtük el a kiállítás magját ? több ütemben ? korszerűsíteni, felújítani. A látogatók tapasztalhatják, hogy bár a periférikus részek még nem, de a középső részek már megújultak, illetve egy megkapott EMMI-támogatás, a Kubinyi Ágoston Program keretében majd rövidesen lehetővé teszi a királyi várkápolna altemplomának újfajta bemutatását is.

A középkori királyi palotát bemutató kiállítás az alsó szinteken kezdődik, és tovább folytatódik a főlépcsőházi térben bemutatva a királyi palota újkori történetét az 1945-ös pusztulásáig. A lépcsőházi kiegészítés azt a jogos látogatói igényt szolgálta ki, hogy a II. világháborút követő újjáépítésig megismerhessék a palota múltját.

Az első emeleten van egy nagy kiállításunk, - hisz nekünk alapfeladatunk Budapest történetének bemutatása - mely a Budapest - Fény és árnyék: a főváros 1000 éves története címet viseli. Ez - nevéhez méltóan - egészen a rendszerváltásig kíséri végig Budapest múltját oly módon, hogy a kronológiai bemutatás mellett, egy-egy érdekesebb téma a kiállításon belül önállóan is feldolgozásra került.

1974-ben Zolnay László ásatása során, a palota területén nagy mennyiségben talált szobrokat, ezek a földszinti kiállítótérbe kerültek a Gótikus szobrok a budai királyi palotából című kiállításra.

Ennek a teremnek egy elkülönített részében látható, szintén állandó kiállításként, egy nagyméretű, - a korához képest kitűnő állapotban lévő, - csodával határos módon megmaradt magyar-Anjou címeres selyemkárpit, mely a koronázási palást után, Magyarország egyik legrégebbi textilemléke.

Időszaki kiállítások is várják a látogatókat?

Igen, van két terünk, amit időszaki kiállításoknak tartunk fent, a földszinten van egy nagyobb, és az első emeleten egy kisebb, az úgynevezett metszettári kamaraterem. Általában különbözőek az időszaki kiállításaink, de a mostani, mely a Mátyás-templomot mutatja be, olyan nagy, hogy mindkét teret elfoglalja, sőt a Schulek-féle makettet csak az ún. Barokk csarnokban tudtuk felállítani. Ezt az időszaki kiállítást a budavári Nagyboldogasszony-templom plébániájának egyháztörténeti gyűjteményével közösen valósítottuk meg. A Mátyás-templomban van a kiállítás kisebbik része, az egyházművészeti gyűjtemény műtárgyainak legnagyobb része viszont nálunk került kiállításra.

A múzeum gyűjteménye külföldi kiállítóhelyeken is felbukkan?

2008-ban reneszánsz év volt, és a mi múzeumunknak jutott az a megtiszteltetés, hogy kiállítást állítson össze Mátyás királyról. Nagyon jól sikerült ? 70 ezer ember látta a kiállítást ? és ennek nyomán meghívást kaptunk Firenzébe is, ahol éppen akkor, - 2013-ban - beiktathatták az olaszországi magyar kulturális évad eseményei közé. Jövőre készülünk egy nagyszabású közös kiállításra Buda és Krakkó a középkorban címmel, a Krakkói Várostörténeti Múzeummal. Külföldi kapcsolatrendszerünk nagyon jól működik Béccsel, Zágrábbal, Pozsonnyal, főleg a fővárosok várostörténeti múzeumaival tartunk munkakapcsolatot.

Egy ilyen fontos és kiemelt múzeumi intézmény mit tesz azért, hogy még inkább látogatóbaráttá váljon?

Nagyon sokrétű manapság az a követelményrendszer, aminek egy magát korszerűnek tekintő múzeumban meg kell felelni, és mi igyekszünk lépést tartani az idővel. Az utóbbi időben ebben is sikerült előbbre lépnünk, erre példa az állandó várostörténeti kiállításunk. Itt nem csak tárgyakat láthat a látogató ? bár ez alapvetően nekünk nagyon fontos ? hanem interaktív módon, érintőképernyős monitorokon is keresgélhet, vagy bizonyos helyszíneken játékos formában mélyítheti tudását, például a Duna szerepéről a város életében vagy a dunai átkelés különböző egykori módjairól. A budavári királyi palotát bemutató kiállításunkon 3D-s rekonstrukciók futnak a képernyőkön, filmeket vetítünk, máshol pedig vannak kihelyezett audio állomások is, amelyeken korabeli beszámolókat, és a korszakhoz köthető zenéket is meghallgathatnak a látogatók. Nem lehetünk statikusak, a vizualitáson kívül sok érzékszervre kell hatnunk, egyes műtárgymásolatokat a látogató kézbe vehet, máshol a különböző anyagmintát foghatja az ujjai közé.

Természetesen minden múzeumunkban tartunk múzeumpedagógiai, tudománykommunikációs foglalkozásokat, - a Vármúzeumban is vannak külön erre a célra kialakított állomások a kiállítóterekben - célunk a látogatók minél teljeseb bevonása, hogy ne csak passzív szemlélőként legyenek nálunk, hanem közös élményként éljék meg a múzeumbeli látogatásokat.

A Vármúzeum esetében a látogatók érdekét szolgálja még az az új bejárat is, ami a Királypincénél nyílt, így most már a palotakert, a várfal gyilokjárója és a Várkert Bazár felől érkezők is közvetlenül be tudnak jönni ebből az irányból a múzeumba.

Ami még számunkra előnyös változásként várható a közeljövőben, hogy a Hauszmann-program keretében megvalósul a Szt. István terem rekonstrukciója a Vármúzeum első emeletén. Ez némi építkezéssel jár majd, de reményeink szerint ott be tudjuk majd mutatni a Királyi palota egy teljes korabeli enteriőrjét, ami eddig hiányzott a kínálatunkból és a mai napig keresi sok látogató.

Gyönyörű történelmi helyen vannak, és gazdag a múzeumi gyűjtemény. Ezeket visszaigazolják a látogatószámok is.

A közeljövőben megvalósuló arculat megújulásunk szlogenje, - hiszen az egyik fő profilunk a középkori és az újkori királyi palota bemutatása, - így mutatja majd be a Vármúzeumot: A királyi palota múzeuma.

Szerencsére sok látogatónk van, és nagy számban vannak köztük a külföldről érkezettek, így természetesen a tájékoztató feliratok, fontos információk angolul is olvashatók mindenhol. A nyár folyamán jóval több külföldi látogat el hozzánk, mint magyar, de ez az őszi-téli időszakban kiegyenlítődik.

A kiemelten nagyszámú külföldi látogató azt a feladatot rója ránk, hogy kiállításainkkal reálisan, a lehető legjobb, legteljesebb képet mutassuk meg magunkról a külföldieknek. Ez nem csak a múzeum, de az ország imázsa szempontjából is fontos követelmény. Természetesen a hazai látogatók is fontos célközönségnek számítanak, sőt ezen belül a budapestiek kiemelt helyet foglalnak el, hiszen szeretnénk az ő lokálpatriotizmusukat erősíteni, városuk múltját, tradícióit, és a rengeteg értékét bennük is tudatosítani.

Tölgyesi Tibor