DKCSZ20250414019.jpg

Már lehet jelentkezni a Minősített Könyvtár címre és a Könyvtári Minőségi Díjra

Hétfőtől nevezhetnek a könyvtárak a Minősített Könyvtár címre és a Könyvtári Minőségi Díjra – jelentette be a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára hétfőn, a könyvtárosok világnapján a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) – Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK).

Vincze Máté emlékeztetett arra, hogy a pályázati felhívások Réthelyi Miklós egykori nemzetierőforrás-miniszter kezdeményezésére jelentek meg először 2010-ben, azóta 78 Minősített Könyvtár címet és 11 Könyvtári Minőségi Díjat ítéltek oda 63 különböző intézménynek.

A helyettes államtitkár szerint a könyvtárrendszernek aktív és felvállaló intézménynek kell lennie, e célból született meg a két pályázat.  Ismertetése szerint a Minősített Könyvtár címmel az aktív olvasásnépszerűsítést és közösségszervezést példaszerűen működtető intézményeket ismerik el, míg a Könyvtári Minőségi Díjat az az érvényes Minősített Könyvtár címmel rendelkező intézmény nyerheti el, amely szakmai munkája során modellértékű szolgáltatásokat fejleszt és működtet.

A helyettes államtitkár példaként említette a bababarát Bács-Kiskun megyei Katona József Könyvtárat, valamint a gyöngyösi Könyvtári hírmondó című kezdeményezést, amelynek keretében rapeléssel népszerűsítik az olvasást. Békéscsabán digitális labor jött létre a könyvtárban, ahol a robotikával és a programozással ismerkedhetnek meg a gyerekek, Szekszárdon pedig a Zöldkönyvtári hálózat mozgalommá nőtte ki magát a fenntarthatóságot helyezve a középpontba. Emellett 2021-től rendszeres konferenciákon számolnak be a jó gyakorlatokról a könyvtári szakemberek.

A közösségépítésben és az olvasásnépszerűsítésben a magyar kormány a díjakon kívül a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer folyamatos megújításán dolgozik a kis könyvtárak esetében is. A Könyvtári kihívás programnak köszönhetően egyre többen olvasnak és egyre több dokumentumot, könyvet kölcsönöznek ki, emellett nőtt a beiratkozók száma is, van, ahol különösen sok 14 éven aluli gyermek iratkozott be. A Könyvtári kihívásnak köszönhetően a magyarországi bibliotékák a határon túli könyvtárak felé is nyitottak.

Rózsa Dávid, az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója elmondta, hogy április 14-én ünnepeljük a könyvtárosok világnapját. A főigazgató szerint Magyarország olvasó, a könyveit és könyvkultúráját szerető nemzet. Kiemelte, hogy Magyarországon a könyvek iránti érdeklődés a könyvtári adatok szerint az elmúlt években folyamatosan emelkedett: hazánkban 1,5 millióan látogatják több-kevesebb rendszereséggel a könyvtárakat, és nagyjából 1,5 millió azoknak a száma is, akik könyvet vásárolnak.

Bajnok Tamara, a Könyvtári Intézet osztályvezetője elmondta: a könyvtárosok világnapjának célja, hogy felhívja a figyelmet a könyvtárosok munkájára és a könyvtárak értékeire. Ismertetése szerint a Minősített Könyvtár címet az a nyilvános könyvtár kaphatja meg, amely magas színvonalú szakmai munkáját a könyvtárhasználati jog érvényesülését, valamint a könyvtárhasználói elégedettség eredményeit figyelembe véve szervezi. A cím öt évig érvényes, új pályázat beadásával többször elnyerhető, az elnyerhető díj összege ötszázezer forint.

A Könyvtári Minőségi Díjat érvényes Minősített Könyvtár címmel rendelkező könyvtár nyerheti el, amely a szakmai munkája során modellértékű szolgáltatásokat fejleszt és működtet. A díjra a Minősített Könyvtár cím érvényességi ideje alatt egy alkalommal lehet pályázni. Az elismerés nem évül el, és megújított címmel, új szolgáltatásokkal többször elnyerhető. A díj megszerzéséhez két innovációt kell bemutatni, az elnyerhető díj összege kétmillió forint.

A pályázati adatlap feltöltési határideje: április 30. 12.00 óra, míg a szakmai beszámoló és az önértékelés benyújtásának határideje május 30. 12.00 óra.

Ez is érdekelheti

Október 14-én történt

„Csak az örök témák érdekelnek: a születés, a halál – és ami e kettő között van” – fogalmazta az 1981. október 14-én elhunyt Balázs Béla- és posztumusz Kossuth-díjas filmrendező, Huszárik Zoltán, aki különleges képi világú filmjeiben az idő múlása, az emlékezés és az emberi lét kérdéseit vizsgálta. Legismertebb alkotása a Krúdy Gyula írásainak világát megidéző Szindbád, Latinovits Zoltán és Dayka Margit főszereplésével, míg a másik jelentős nagyjátékfilmjével, a Csontváryval a hallhatatlan festőzseninek, Csontváry Kosztka Tivadarnak állított emléket.

Október 13-án történt

„Nincs elkeserítőbb, mint az olyan munka, amelynek semmi látszata sincs. Az ember gürcöl, agyonstrapálja magát, és az eredmény nulla. Kifolyik az egész, mint ujjunk közül a homok, és elfújja a szél” – fogalmazta az 1921. október 13-án született – és 1991-ben elhunyt – francia sanzonénekes és filmszínész, Yves Montand, akit olyan emlékezetes filmekben láthattunk, mint A félelem bére, A vörös kör, az I, mint Ikarusz, a Salemi boszorkányok, A bűn árnyékában, A fegyverek választása, a Police Python 357 és a Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája.

Október 12-én történt

1979. október 12-én hunyt el Marton Endre kétszeres Kossuth-díjas színész, rendező. Pályáját a Madách Színház Stúdiójában kezdte, majd 1945-ben a Vígszínházhoz került, ahol rövidesen főrendező lett. A Nemzeti Színházhoz 1949-ben szerződött: előbb a teátrum rendezője, főrendezője, majd az igazgatója volt. Mindemellett tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, illetve filmeket, tévéjátékokat is rendezett. Legismertebb alkotása az 1961-es Katonazene volt, de az Uborkafa, A hamis Néró és a Már nem olyan időket élünk című filmek is nevéhez fűződnek.

Október 11-én történt

„Ismergetjük, tanuljuk egész életünkben anyanyelvünket is, ezt a sokszínű, sokarcú csodát. S minél jobban megismerjük, annál szebbnek, gazdagabbnak, csillogóbbnak látjuk” – fogalmazta az 1993. október 11-én elhunyt Lőrincze Lajos állami díjas nyelvész, a névtudomány, a nyelvjárások és a nyelvművelés kutatója, a szép magyar beszéd ápolója, a Magyar Rádió Édes anyanyelvünk és a Magyar Televízió Tessék kérdezni – a nyelvész válaszol című nyelvművelő műsorának vezetője, a Nyelv és élet, a Nyelvőrségen és az Emberközpontú nyelvművelés című kötetek szerzője.