Hazakerült Sárospatakra a Rákóczi-relikvia

Mi, Magyarok

II. Rákóczi György 1659. június 22-én kelt magyar nyelvű levelét a városból küldte anyjának, Lorántffy Zsuzsannának.

II. Rákóczi György lovasportréja, Peter Aubry II. metszete, részlet
II. Rákóczi György lovas portréja, Peter Aubry II. metszete, részlet

„Sárospatakot hagyom a nemes Magyarországnak” – idézik fel a Rákóczi Múzeum honlapján I. Rákóczi György fejedelem feleségének, Lorántffy Zsuzsannának 1659-ben kelt emlegetett végrendeletét. Akarata 1945-ben teljesült: a váregyüttes 80 esztendeje került a Magyar Állam tulajdonába, a múzeumot pedig 75 éve alapították. 1950. július elsején nyílt meg a Rákóczi-vár épületegyüttesében, előbb vármúzeumként működött, majd egy év múlva felvette a Rákóczi nevet. 1963 óta tartozik a szakminisztériumhoz, valamint a Magyar Nemzeti Múzeumhoz. Évente körülbelül 150 ezer látogatót fogad állandó és időszaki kiállításaival, a múzeumpedagógiai foglalkozások száma pedig eléri a százötvenet.

Egy különleges Rákóczi-relikvia

A Rákóczi Múzeum 2024 végén kapta meg a Családbarát emlékhely díjat, 2025 első hónapjában pedig egy különleges relikviával gyarapodott. Mint azt a január 30-i Facebook-bejegyzésben hírül adják, az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum a közelmúltban vásárolta meg II. Rákóczi György erdélyi fejedelem 1659. június 22-én Sárospatakon kelt magyar nyelvű levelét, az értékes és különleges dokumentumot dr. Zsigmond Gábor, az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és Szabados-Jámbor Zsuzsanna, az intézmény főigazgató-helyettese adta át a sárospataki filiálé igazgatójának, dr. Tamás Editnek.

Az általa írt bejegyzésből kiderül, hogy bár II. Rákóczi György a magyar közgondolkodásban kevésbé van jelen, alakja azonban megkerülhetetlen Erdély történetében. Személye iránt azonban növekszik az érdeklődés – húzza alá –, amit a közelmúltban Sárospatakon rendezett, jelenleg Lengyelországban látható lengyel–magyar kiállítás is bizonyít.

Az igazgató ismerteti II. Rákóczi György életútját, aki Lorántffy Zsuzsanna és I. Rákóczi György (1630-tól) erdélyi fejedelem fiaként 1621. január 30-án született Sárospatakon. Fejedelmi utódnak nevelték: 1640-ben Várad kapitánya, már apja életében, 1642-ben Erdély megválasztott fejedelme lett.

II. Rákóczi György levele Lorántffy Zsuzsannának
II. Rákóczi György levele Lorántffy Zsuzsannának

Aláhúzza: I. Rákóczi György halálakor, 1648-ban erős fejedelemséget hagyott fiára. II. Rákóczi György céljai között Lengyelország koronájának megszerzése is szerepelt. Amikor 1655-ben kitört a lengyel–svéd háború, II. Rákóczi György, túlértékelve a lehetőségeket, bekapcsolódott a lengyel trónért folytatott küzdelembe. Hadai először sikereket értek el, szövetségesei azonban hamarosan magára hagyták. Az erdélyi sereg végül vereséget szenvedett. II. Rákóczi Györgynek sikerült ugyan hazatérnie 1657-ben, de a Kemény János vezette erdélyi had krími tatár fogságba került. Ekkor megindult a harc Erdély trónjáért.

Felidézi, a bosszúszomjas törökök Rhédey Ferencet tették meg fejedelemnek, ám 1658 januárjában az erdélyi rendek újra Rákóczit választották fejedelmüknek. Ő felvette a küzdelmet a betörő és Erdélyt pusztító török csapatokkal. Ősszel viszont a török által támogatott Barcsai Ákost választotta az országgyűlés fejedelemnek, a két fejedelem hívei között pedig heves ellentétek robbantak ki.

Ugyan II. Rákóczi György 1659. március 30-án lemondott az erdélyi fejedelemségről, de családi birtokain és Erdélyben is tovább folytatta a fegyverkezést, majd visszavonult Szerencs várába. Innen látogatott el anyjához, Lorántffy Zsuzsannához Sárospatakra. Ekkor íródott a megvásárolt levél.

1659. augusztus végén Rákóczi megütközött Barcsai hadaival, aki ezt követően török területre vonult vissza. Rákóczi fegyveres jelenléte döntött, így 1659. szeptember 24-én a marosvásárhelyi országgyűlés újra elismerte fejedelemségét. 1660. május elején azonban Szejdi Ahmed budai pasa mintegy 25 ezer fővel Erdély ellen vonult. II. Rákóczi György a szászfenesi csatában 1660. május 22-én vereséget szenvedett a törököktől. Sebesülésébe halt bele 1660. június 7-én Nagyváradon. 1661 áprilisában felesége Sárospatakon temettette el.

Mint az a dr. Tamás Edit által írt összefoglalóban olvasható: „II. Rákóczi György története jól mutatja, hogy a fejedelem élete több szálon kapcsolódott Sárospatakhoz, a család birtokközpontjához, mégis felnőtt élete nem ide kötődött. Ezért különleges a most múzeumba került levél, mely azon kevés alkalom egyikén íródott, amikor meglátogatta édesanyját, az özvegy fejedelemasszonyt Sárospatakon.

Történeti forrásként a levél újdonsága, hogy megismerjük belőle, hogy II. Rákóczi György a vármegyéket külön is igyekezett meggyőzni arról, hogy mellé álljanak. Az említett emberek is fontos adalékok, de az mindenképpen, hogy ilyen kiterjedt meggyőző munkát folytatott személyesen Rákóczi.

Az Erdély történetéhez kötődő levéltári anyag sokszor pusztult, minden apró információt hordozó dokumentum különösen fontos a múltunk árnyaltabb megismerése szempontjából. A pusztítás, pusztulás különösen igaz II. Rákóczi György életének utolsó szakaszára, az anarchiába süllyedő Erdély időszakára, hiszen a fejedelem lengyelországi beavatkozása és a megtorló hadjáratok következtében Erdély virágzása az 1650-es évek végén mindörökre leáldozott.”

Ünnepi kiállítássorozat

A 75 éves múzeum egész évben saját gyűjteményi anyagából válogat tárlataihoz. Az évfordulós eseménysorozat január 21-én kezdődött a kastélyszárnyban látható Válogatás a Rákóczi Múzeum iparművészeti és képzőművészeti gyűjteményéből című, június 22-ig látogatható kamaratárlattal.

A bemutatott bútorok mellett helyet kapott a teremben Széchenyi István nagy méretű festménye is, amellyel a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulójára emlékeznek. A kamarakiállításnak helyet adó teremben látható a múzeum legjelentősebb II. Rákóczi Ferencet ábrázoló festménye, László Fülöp, az angol királyi család egykori festőjének az alkotása. A terem meghatározó műtárgya Madarász Viktor A két testvér – Kuruc és labanc című monumentális méretű festménye, amely a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. tulajdona, és 2024-ben került letétként Sárospatakra.

Idén még további hét kamarakiállítást terveznek, a jubileumi tárlat július elsején nyílik, ennek a kuriózuma egy Báthory Zsigmondot ábrázoló festmény lesz.

Reprodukciók: Gombos Levente, Váradi László / MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma