'Mindent megtanulhatunk tudományosan, amit csak akarunk, de az ember holdra küldése csak egy attrakció, s nem éri meg azt a sok milliárd dollárt' ? mondta a demokrata elnök James Webbnek, a NASA elnökének 1963. szeptember 18-án, két hónappal a dallasi merénylet előtt.
A kazettát szerdán, a kongresszus előtt elmondott Kennedy-beszéd ötvenedik évfordulóján tették közzé; ebben JFK arról értekezik, hogy szerinte a holdraszállásnak egy évtizeden belül meg kell valósulnia. Az 1961. május 25-i beszéd az után hangzott el, hogy Alan Shepard Jr. május 5-én első amerikaiként az űrben járt.
Az űrverseny kapcsán fellobbanó patrióta szenvedély 1963-ban köddé vált, legalábbis Kennedy lelkében, az elnök ugyanis a hatalmas pénzügyi ráfordítást politikai értelemben negatívumként értékelte. A Webb-bel való párbeszéd hangfelvételét a John F. Kennedy Elnöki Könyvtár adta közzé, amelynek szövege teljes terjedelemben elérhető a honlapon.
Néhány történész úgy gondolja, hogy Kennedy kiutat keresett, mivel vészesen közeledett az 1964-es elnökválasztási kampány, amelyben nagy súllyal esett latba a költségvetés, a haladás megtorpanásának ódiuma pedig Damoklész kardjaként lógott az elnök feje felett. A beszélgetésből kirajzolódnak Kennedy aggályai, de az is, hogy JFK végül kiállt a program mellett, amelyet teljesen más megvilágításba helyezett, védelmi, vagy nemzetbiztonsági kérdésként próbálta beállítani.
Webb előrelátónak bizonyult, megfontoltan érvelt a tudományos és intellektuális előnyök mellett. Ugyanakkor leszögezte, hogy csak Kennedy második elnöki terminusának végén realizálható a holdraszállás, amivel láthatóan kiábrándította az elnököt. Neil Armstrong végül 1969. július 20-án lépett a holdra. JFK mérgelődött, hogy úgy kell megvédenie az űrprogramot az elkövetkező elnökválasztási kampány során, hogy 'másfél évig semmi eredményünk nem lesz', de a végén egyre pragmatikusabb hangot ütött meg, és úgy tűnt, kevésbé izgatja a program 'hasznossága'.
