A törvényes öröklés szabályait a Korán teljes részletességgel határozza meg. Itt lényeges kiemelnünk, hogy az öröklés kérdésében milyen nagy hátrányt szenvednek el a nők. Ez az alábbi Korán-részletben is megfigyelhető: "A férfiaknak jár egy rész abból, amit a szülők és a [közeli] rokonok hagynak hátra, és a nőknek is jár egy rész abból, amit a szülők és a [közeli] rokonok hagynak hátra, legyen az kevés vagy sok, törvényileg elrendelt részként.
Ha a [hagyaték] felosztásánál rokonok árvák és szegények vannak jelen, gondoskodjatok róluk abból. Kedves, illendő szavakat mondjatok nekik! S féljenek azok [a végrendelet végrehajtói] úgy, mintha gyenge utódokat hagynának hátra, akiket féltenének. Féljék hát Allahot! S helyén való beszédet mondjanak! Bizony azok, akik bűnös módon elpazarolják az árvák javait, tüzet nyelnek majd. S tűzben fognak égni.
Allah meghagyja nektek a gyermekeitekkel kapcsolatban: A fiú gyermeket annyi illeti meg, mint amennyi két leány része. Ha nők vannak - kettőnél több - akkor őket a hagyaték kétharmada illeti meg. Ha csak egy [nő] van, akkor fele jár neki. A szülők mindegyikének pedig egyhatod jár abból, amit hátrahagyott, ha az örökhagyónak gyermeke van. Ha nincs gyermeke, s a szülei örökölnek utána, akkor az anyjának egyharmad jár. Ha fiútestvérei vannak, akkor az anyjának egyhatod jár, [a végrendelet általi] meghagyás vagy adósság [rendezése] után. Ti nem tudhatjátok, apáitok és gyermekeitek közül melyikül áll közelebb hozzátok hasznosság tekintetében. Allah által rendelt dolog ez! Allah mindent tud, és felettébb bölcs! Nektek annak a fele jár, amit feleségeitek örökül hagytak, ha nem volt nekik gyermekük.
Ha volt gyermekük, akkor nektek a negyede jár annak, amit ők örökül hagytak az általuk megtett kötelező meghagyás és adósság [rendezése] után. És nekik [a feleségeknek] a negyede jár annak, amit ti örökül hagytok, ha nincs gyermeketek. Ha van gyermeketek, akkor nekik a nyolcada jár annak amit ti örökül hagytatok az általatok megtett kötelező meghagyás vagy adósság rendezése után.
Ha egy férfi vagy egy nő halálaként [gyerek és szülő nélkül] hagy örökül, és neki [anyai] fivére vagy [anyai] nővére van, akkor mindegyikőjüknek az egyhatod jár. Ha ennél többen vannak, akkor a harmadban egyenlő társként részesedjenek - a megtett örökhagyás vagy adósság [rendezése] után - nem ártva senkinek. Allah által elrendelt dolog ez. Allah mindent tudó és béketűrő. Ezek Allah vallási törvényei. Aki Allahnak és Ő küldöttének engedelmeskedik, azt olyan kertekbe lépteti be, amelyek alatt folyók folynak. Örökkön ott tartózkodnak majdan. Ez a hatalmas győzelem. (4:7-13)
A saría az alábbi kategóriákat különbözteti meg az örökösök esetében:
1. a férfiági vérrokonok
2. a felszabadított rabszolga és vérrokonai
3. azok a rokonok, akikről az örökhagyó tudhatott
4. az államkincstár
5. egyéb rokonok - azok, akik meghatározott részt kapnak.
A leánygyermek és a nőtestvér a hagyaték felét kapja, ha nincs velük azonos sorban lévő férfirokon. A saría értelmezése szerint "ha több nő van, akkor a leánygyermek és a fiú gyermeke kizárja az örökhagyó nővérét, két vagy több leánygyermek, a fiú leánya, két vagy több nővér összesen kétharmad részt örököl."
A férj felesége halálakor az örökség felét kapja, ha nincs gyermekük. Ha van fiuk, akkor az apának egynegyed rész jár. A feleség férje után egynegyed részt kap, ha nekik nincs gyermekük, és a fiuknak sincs gyermeke. Ha azonban van fiának fia vagy lánya az anya az örökség egynyolcad részéhez juthat hozzá. Ha az elhunyt férjnek több felesége is volt, az egynyolcadrészt annyi felé osztották ahány feleséget tartott el életében.
Az anya részesülhet az örökség egyharmadából, ha a leszármazó már nem él, vagy ha a fiának nincs utóda, ám ha él még az apa, az anya kénytelen egyharmad résszel beérni. Anyai ágú féltestvérek mindegyike egyharmadát veheti igénybe a hagyatéknak. A saría a felsoroltak mellett a következő módon határozza meg a törvényes öröklés reguláit:
"egyhatod rész jár az apának, ha neki vagy fiának van gyermeke."
"egyhatod részt kap a fiú leánya, ha nincs több leánytestvére"
"egyhatod jár az apa női féltestvérének, ha az apának csak egy nővére van, és nincs lányunoka"
"nem örökölhet a rabszolga, a halálraítélt és a nem muszlim."
Mindezekből arra a következtetésre juthatunk, hogy a muszlim nők a törvényes öröklési jog területén több szempontból is kedvezőtlenebb helyzetben vannak, mint férfitársaik. Ezt bizonyítja az is, hogy a fiú kétszer annyit örökölhet, mint a leánygyermek.
Az iszlám tehát az öröklési jog kérdésében igyekszik a nőket teljesen háttérbe szorítani. Ez azonban az igazságszolgáltatás, büntetőjog és más egyéb jogi esetekben is megmutatkozik, mint ahogyan ez az alábbi részletekben is megfigyelhető:
A házasságtörés
Ha házasságtörésről van szó, négy férfi tanúnak teljes egyetértésben azt kell állítania, hogy látták a házasságtörőket. Ezután részletesen el kell mondaniuk, hogy a két vádlott hol és mikor töltötte együtt az éjszakát, nemi szerveik érintkeztek-e, ha igen hogyan, és hogy megtörtént-e a behatolás. Allah szerint senki sem tagadhatja meg a tanúságtételt, ha arra hívják: "És a tanúk pedig ne utasítsák vissza, amikor [tanúvallomásra] hívatnak." (2:282) S a tanúságot eltitkolni sem szabad Allah szerint: "Ne leplezzétek el a tanúságot. S aki elleplezi azt, annak szíve vétkes." (2:283) Ez azt jelenti, hogy aki vétkezett, az megérdemli a büntetést. Az iszlám jogrendszer a házasságtörőkkel szemben a megkövezést alkalmazza.
A hitehagyás
Ebben a kérdésben különböző szabályok vonatkoznak a nőkre és a férfiakra. Az a muszlim férfi, aki letér a helyes útról, vagyis megtagadja vallását halállal bűnhődik. A nők azonban nem végezhetők ki, csak börtönbe zárhatóak, amíg meg nem gondolják magukat.
A paráználkodás
A saría elismeri, ráadásul az élet természetes velejárójának tekinti a szexuális örömszerzést. Ám ennek megvalósítása csak a házasság keretein belül történhet meg, így minden szexuális kicsapongást szigorúan büntet. Mivel az iszlám szerint a család szent és sérthetetlen nem megengedett egyik fél részéről sem a paráznaság, mert ez alapjában teszi tönkre a család intézményét. Allah megveti a hűtlenséget, mint ahogyan e sorok bizonyítják: "És maradjatok távol a paráználkodástól, az bizony utálatos [bűnös] dolog, és milyen rossz út!" (17:32) Az iszlám, hogy a hívő férfiakat és nőket távol tartsa e bűnös dologtól, kötelezővé tette a fejkendő használatát, megtiltotta a bámulást férfi és nő között, továbbá nem engedélyezi, hogy a férfi olyan nővel legyen együtt, aki esetlegesen potenciális feleség a számára.
Aki első házassága előtt szexuális kapcsolatot folytat, 100 korbácsütéssel bűnhődik, mint ahogyan ez a Koránban is le van fektetve: "A [házasság] előtt paráználkodó férfira és nőre, mindkettőjükre száz korbácsütést mérjetek! És ne fogjon el benneteket könyörület velük szemben Allah döntésekor, ha igazán hisztek Allahban és az utolsó napban. És kettejük büntetésénél legyen jelen a hívők egy csoportja. A parázna férfi csak parázna vagy istentársító nőt vehet el, s a parázna nő is csak parázna vagy istentársító férfival házasodhat. Tilos ez a hívők számára." (24:2-3)
A fajtalankodás
Az iszlám jog az egyik legsúlyosabb bűnnek tartja az azonos neműek közti szexuális kapcsolatot. A fajtalankodásért halálbüntetés jár. Ha valakit azonban homoszexuális kapcsolatra kényszerítenek, természetesen nem büntethető. Allah és Mohamed teljes mértékben elítéli a férfiak közti szexuális viszonyt, mint ahogy ezt a Koránban és a szunnában is megfigyelhetjük. A Korán 29. szúrájának 28. és 29. szakasza ír erről: "És [elküldtük] Lótot, [emlékezz arra], amikor azt mondta népének: Bizony olyan förtelmességet cselekedetek, amit előttetek egyetlen teremtmény sem cselekedett. Hát a férfiakkal háltok [közösültök], útonállok vagytok, és tanácskozásaitokon olyasmit vettek föl ami elvetendő?" (29:28-29) "Gyötrelmet küldünk le ennek a városnak a lakóira az égből, mert bűnösök voltak." (29:34)
Mohamed azt mondta: "Akit azon kaptok, hogy azt teszi, amit Lót népe tett, öljétek meg a cselekvőjét, és akivel teszi azt." A fenti Korán-idézet szerint csak a férfiak közötti szexuális kapcsolat büntethető halállal, a nők közötti testi kapcsolatot nem torolták meg.
A hazugság és a hamis tanúzás
Mivel a tanúvallomás nagy szereppel bír az iszlám igazságszolgáltatás bármely területén, ebből következik, hogy az iszlám jog szigorúan bünteti a hamis tanúzást. Allah igazmondásra szólítja a hívőket: "Kerüljétek a bálványok tisztátalanságát és a hamis beszédet. Legyetek igazak a hitben Allahhoz, akik nem tanúsítanak ővele [semmit és senkit]." (22:30-31) Ha valaki akadályozza a bírákat az ítélkezésben, hazugságával vagy hamis vallomásával nyolcvan korbácsütést szabnak ki rá.
Az erényes nők megrágalmazása
A cím egyet jelent azzal, hogy a nő parázna vagy házasságtörő. Ez esetben hamis vádról van szó. Allah óva inti a férfiakat a hívő nők megrágalmazásától: "Akik megrágalmazzák az erényes asszonyokat, kik távol állnak attól, hogy olyasmire gondoljanak, ami az erkölcsi tisztaságukat érintené és igazhivő asszonyok, bizony azok meg vannak átkozva az e világon és a túlvilágon, és hatalmas szenvedés [büntetés] vár rájuk." (24:23) "S azokra, akik tiszta erényes asszonyokat vádolnak meg, majd pedig nem tudnak négy tanút előhívni, mérjetek nyolcvan korbácsütést, s tőlük soha többé ne fogadjatok el tanúságtételt, ők bűnösök." (24:4)
