Múmiák hazai közgyűjteményekben

A 2018-ban indult, Nephthys istennőről, Ízisz testvéréről elnevezett projekt célja az MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeum és a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményében felelhető egyiptomi mumifikált maradványok multidiszciplináris, archeometriai vizsgálatsorozata. A kutatási módszerek között fizikai-kémiai vizsgálatok, képalkotó eljárások egyaránt szerepelnek. A projekt célja új roncsolásmentes megoldások kialakítása, és lehetőség szerint olyan minimális mintamennyiséget igénylő eljárások alkalmazása, amely kevés csont/lágyszövet/bandázsanyag eltávolítását igényli. 

A vizsgálatok első lépésében a biológiai antropológia módszereivel megállapíthatóvá vált az elhalálozott neme és életkora. Amennyiben a csontokon patológiás elváltozások (például trauma, tumor, anyagcsere-megbetegedések, a vérképzőszervek betegségei okozta elváltozások) nyomai fedezhetők fel, azokat lehetőség szerint azonosították. A modern technika segítségével képet kaphatunk az egykor élt emberek táplálkozási szokásairól és az őket ért környezeti hatásokról.

Az előzetes mérések szerint a kutatásba eddig bevont múmiák nagy része Egyiptom késői korszakaiból (Harmadik átmeneti és Ptolemaiosz-korszak) származnak. Az ipari CT-vel elvégzett vizsgálatok végére a bandázsolt, bitumennel borított csontok 3D-modellben jelentek meg, és több irányból, több szeletben paleopatológiai szempontból is vizsgálhatóvá váltak. Elvégezték a mumifikáláshoz használt anyagok szerves anyag analízisét, ezzel a kutatók szűkítették a korszakot és a lelőhely területét, a testeket borító bandázsszöveteken észlelt pollenmaradványok segítségével – remények szerint – a temetés időpontja (évszak) és a múmiák pontos származási helye is azonosíthatóvá válik.

A Nephthys Projekt számos magyar és külföldi intézmény közreműködésével a nemzetközi múmiakutatások fontos részévé vált az elmúlt években.

Fotók: Nephthys Projekt