„A rendezvényszervezők és a közreműködők számára kiemelten fontos, hogy az újranyitás tervezhetően történjen. Ha a szakma nem lát előre, augusztusig várhatóan újabb 40 ezer zenei rendezvény marad el, amelyből akár húszezer megmenthető lenne” − mondta el a Music Hungary Szövetség szóvívője. Mint írták, a döntéshozóknak fel kell ismerni: a kultúrát meg kell menteni ahhoz, hogy a társadalom egyben maradjon. A Music Hungary Szövetség munkacsoportot alakított, és együttműködik a kormányzati szervekkel, hogy hatékony és biztonságos zenei-kulturális újranyitási tervet dolgozzanak ki.

„Ehhez három alapvető dologra van szükség: tervezhetőségre, azonnali és hatékony állami segítségre és az 5 százalékos kulturális áfa bevezetésére” − mondta el Weyer Balázs, a szövetség elnöke.

A zenészek, alkotók, előadók, koncert- és fesztiválszervezők, zenei menedzserek és rendezvénytechnikai szakemberek érdekvédelmi szervezeteként működő Music Hungary Szövetség arra kéri a kormányt, hogy hozzon nyilvánosságra egy tervezhető menetrendet a rendezvények számára. A közlemény kitér arra, hogy az áfacsökkentés kérdésében megnyerték maguknak Demeter Szilárdot. A javaslatot magyar könnyűzene megújításáért felelős miniszteri biztos is támogatja, annak alapját az a hatástanulmány biztosítja, amelyet novemberben publikáltak és részletesen olvasható honlapjukon.

„A zene a nemzeti kultúra alappillére, minden magyar életének szerves része. Támaszt ad a nehéz időszakokban, és segíteni fog a kilábalás során is. Ha nem őrizzük, védjük meg az alkotókat, nem támogatjuk azokat, akik létrehozzák, elérhetővé teszik, színpadra állítják, az beláthatatlan, hosszú távon is fájdalmas morális és anyagi károkat fog okozni Magyarországon” − hangsúlyozta a szövetség.

A kormány pénteki bejelentése szerint addig nem várható a korlátozások enyhítése, amíg be nem adtak legalább 2,5 millió oltást, ami jelen állás szerint április második felére prognosztizálható.

Az elmaradó koncertek egyszerre sújtják az otthonába zárt, közösségi élményre sóvárgó közönséget, a színpadra vágyó, egzisztenciális problémákkal küzdő zenészeket és azokat, akik a háttérben várják, hogy dolgozhassanak: menedzsereket, roadokat, fény- és hangtechnikai szakembereket, koncert- és fesztiválszervezőket, színpadépítőket és másokat.

Tavaly a szokásos átlag hatvanezer zenei rendezvényből csupán csak nyolcezer tudott megvalósulni az év első három hónapjában, illetve a nyári, ötszáz fősre korlátozott formában, ami 87 százalékos visszaesés az előző évhez képest. 2020 márciusa óta 52 ezer zenei rendezvény maradt el, nyárig várhatóan további negyvenezer zenei esemény nem fog megvalósulni.

Kiemelt kép: Unsplash