A lázadás múzeumát rendezik be a volt kormányfő palotájában
„A Gonobhaban-palota a fasizmus, egy autokrata rezsim jelképe” – idézte az AFP francia hírügynökség Moszfikur Rahman Johan dokumentarista fotóst, emberi jogi harcost, aki azok között volt, akik 2024. augusztus 5-én rohammal bevették Vazed Haszina luxusrezidenciáját.
A dakkai palotát a tüntetők néhány óra alatt foglalták el, miután hetekig tartó heves tüntetések után Vazed Haszina helikopterrel Indiába menekült. A fotográfus szerint a múzeum révén láthatóvá tehetők az elviselt traumák és szenvedések, valamint az ellenállás.
Vazed Haszina uralma (2009–2024) alatt számos jogsértést követtek el, így önkényesen tartottak fogva és végeztek ki bírósági eljárás nélkül ellenzéki politikusokat. Az ENSZ szerint legalább 1400 embert öltek meg a biztonsági erők és a tüntetők közötti tavaly nyári erőszakos összecsapásokban. A kormányfő uralmának az vetett véget, hogy Haszina újra bevezette azt a 2018-ban eltörölt kvótarendszert, amelyik az állami állások 30 százalékát az 1971-es bangladesi függetlenségi háború veteránjainak családtagjai számára biztosította. Az indiai száműzetésben élő politikus ellen egy bangladesi bíróság távollétében folytat eljárást a diáktüntetések véres megtorlása miatt.
Tavaly augusztus 5-én több ezer kormányellenes tüntető vette be rohammal a palotát, bútorokat forgattak fel, üvegajtókat törtek be, mások Haszina medencéjében úszkáltak. A megfakult padlón most törmelékek és üvegcserepek hevernek. A falakon többek között Diktátor, Haszina egy gyilkos graffitik olvashatók.
Muhammad Junusz Nobel-békedíjas közgazdász és bankár, az ideiglenes kormány feje szerint
A rezidenciát Vazed Haszina apja, az országot 1971 és 1975 között irányító Mudzsibur Rahman sejk építtette. Lánya ezt tette hivatalos rezidenciájává tizenöt éves uralma alatt.
Tanzim Vahab, a létrehozandó múzeum kurátora elmondta, hogy a megölt tüntetők tárgyai is szerepelnek a kiállításon. Életüket filmek és fotók segítségével mutatják be. A Haszina uralma alatt a biztonsági erők áldozatául esettek nevét táblákra vésik. A látogatókat animációk és interaktív installációk is fogadják majd, valamint dokumentumok a szűk cellákról, amelyekben az ellenzéki foglyokat őrizték. „Azt szeretnénk, hogy a fiatalok (…) fórumot találjanak a demokratikus eszmék, új gondolatok megvitatásához és egy új Banglades felépítéséhez” – mondta a kurátor.
A múzeum ötlete Muhammad Junusz miniszterelnök elgondolását célozza, aki a demokráciát szeretné erősíteni és 2026 áprilisában általános választásokat tartani. Ember jogi szervezetek szerint azonban bőven akad még tennivaló, az ideiglenes kormány a régi, megreformálatlan biztonsági erők, időnként erőszakos vallási szélsőségesek és inkább a Haszina híveit megbosszulni, mintsem a bangladesiek jogait védelmezni akaró politikai pártok között egyensúlyoz.
