Sotheby's_Buddha.jpg

Aukciósházban bukkantak fel Buddha ékkövei, India visszakapja őket

Százhuszonhét év után visszatér Indiába több száz, Buddhával kapcsolatos gemma, azaz ékkő.

Narendra Modi indiai miniszterelnök szerdán üdvözölte a „történelmi Buddha piprahvai ékköveiként" ismert gyűjtemény visszatérését. Az 1,3 millió dollárra (megközelítőleg 450 millió forint) becsült, vésett drágaköveket eredetileg májusban akarták Hongkongban a Sotheby’snél árverésre bocsátani, de az eladást elnapolták, miután az indiai kormány perrel fenyegetett, és az ékkövek visszaszolgáltatását követelte.

A Sotheby’s végül a Gonrej Industrie Group indiai trösztöt nevezte meg vásárlónak, és olyan vásárlási feltételeket szabott, amelyek révén a több mint háromszáz, az időszámítás előtti 240–200 tájáról, a Maurja Birodalom korából származó ékkövek visszatérhetnek Indiába, ahol kiállításon mutatják be őket. A Sotheby’s örömét fejezte ki, hogy hozzájárult a piprahvai ékkövek visszatéréséhez Indiába – közölte szerda este az aukciósház közleményében.

Az ékkövek sokáig hatalmas spirituális értékkel bírtak a buddhista közösség számára, melyekre 1898-ban bukkant a Piprahva nevű falu ősi sztupájánál végzett ásatás közben William Claxton Peppé angol mérnök. Peppé egy nagy homokkő szarkofágot talált, feltehetően temetkezési helyet, amelyben öt edény volt, mintegy 1800 ékkővel, nemesfémekkel, csontdarabokkal és hamuval.

Az egyik urna felirata szerint a maradványok Buddháé voltak, akinek a hamvait nyolc különböző helyen temették el időszámításunk előtt 480 táján. Peppé birdpuri birtoka mintegy húsz kilométerre fekszik az ókori bölcs születési helyétől, a jelenleg Nepálban található Lumbinitől. Peppé akkor engedélyt kapott, hogy több mint háromszáz példány a birtokában maradhasson, amelyet a családja örökölt.

Egyik örököse szerint őse a talált ékköveket az indiai kormánynak adományozta, és csak „kis részét” tartotta meg magának, amelyet később a leszármazottai örököltek. Ők akarták árverésre bocsátani a leletet Hongkongban. Az indiai kulturális minisztérium, amely követelte, hogy a Sotheby’s mondja le az árverést, kérjen bocsánatot és hozza nyilvánosságra a kincsre vonatkozó valamennyi eredetiségi okmányt, India történelme egyik legfontosabb régészeti felfedezésének nevezte a leletet.

A tárca szerint a műkincs – benne ametisztek, gyöngyök, karneolok, kagylók és dombornyomásos aranylemezek – visszatérése a példaértékű állami és magánpartnerségnek, valamint a miniszterelnök India ősi örökségének világszerte történő népszerűsítésére és visszaszerzésére irányuló szélesebb kezdeményezésének köszönhető.

Ez is érdekelheti

Brando, Elvis és Camus: 1956 különös kapcsolódásai a művészettel

Az 1956-os forradalom első hete, az október 23-tól október 30-ig tartó időszak egy reményekkel és drámai fordulatokkal teli ív. A hét nap igézetében kiválasztottunk hét különös tényt, amelyek a forradalom és a kultúra világát kötik össze.

Időutazás az 1956-os forradalom és szabadságharc hét fontos budapesti helyszínén

Idén hetven éve, október 23-án kezdődött Budapesten az 1956-os forradalom és szabadságharc, melynek évfordulóján időutazást teszünk a magyar nép szabadságküzdelmének hét fontos fővárosi helyszínén, felelevenítve mindazokat az eseményeket, amelyek a Bem téren, a Magyar Rádiónál, a Kossuth téren, a Sztálin-szobornál, a Köztársaság téren, a Corvin közben és a Móricz Zsigmond körtéren történtek.

Hírmozaik – október 21.

Táncművészeti performansszal zárul a szentendrei Művésztelep 100, novemberben érkeznek az új Kajla-útlevelek, új pályázatokat ír ki az NKA.

Alapjaiban írhatja felül a Jagellókról alkotott képünket a Nemzeti Múzeum kiállítása

A 2026. november 24. és 2027. április 4. között látogatható Fény/Törés – A Jagellók Mohácsig (1490–1526) című időszaki kiállítás egy gazdaságilag gyarapodó, kulturálisan virágzó és az európai vérkeringésbe szorosan integrált Magyarországot mutat be 53 különböző külföldi és hazai intézménytől kölcsönzött 330 tárgyon keresztül.