_D0A0899_Copy

A Portré Plusz című programsorozat minden hónapban érdekesebbnél érdekesebb személyeket mutat be, akikkel az est állandó házigazdája, Kondor Katalin különböző szociális, politikai vagy közéleti témákról, valamint a meghívott személy életről beszélget. A Klebelsberg Kultúrkúria januári estjének fővendége dr. Hóvári János történész, turkológus volt, akit az est háziasszonya sokszínű pályájáról és annak indulásáról kérdezett. Ennek kapcsán Hóvári János felidézte: másodikos korában hallott először Kőrösi-Csoma Sándor tevékenységéről és szinte azonnal megfogalmazódott benne, hogy orientalista szeretne lenni, aki bejárja a Keletet. Kőrösi-Csoma Sándor mellett az Egri csillagok volt meghatározó az életében, amely a turkológia irányába vitte, de saját elmondása szerint még fiatal kutató korában sem gondolta volna, hogy egyszer belép a külügy világába. Az élete végül mégis ebbe az irányba mozdult el, és 1992-ben külügyi szolgálatba lépett. Diplomataként kezdetben az volt a feladata, hogy közép-ázsiai diplomáciai kapcsolatot alakítson ki, így az egyik első diplomata volt, aki járt Kirgizisztánban és Kazakisztánban is. Első külföldi állomáshelye Tel-Aviv volt, ahol 1997-ben és 1998-ban tanácsosként, 2000 és 2004 között pedig nagykövetként szolgált. Elmondása szerint ekkor bizonyosan akadt egy-két irigye, ugyanis elég fiatalon, alig negyvenöt évesen került ebbe a pozícióba, abban az időben pedig ritkán lett valaki nagykövet ennyi idősen.

_D0A0869_Copy

?Az izraeli társadalom rendkívül megosztott, főként a gyökerek miatt, és egy rendkívüli magyar világ is van ott, hiszen Izraelben kb. 200 ezer magyar zsidó él, akiknek a többsége határon túli magyarként született? ? emlékezett vissza Hóvári János izraeli nagykövetségének idejére. Izrael megalakulása óta tűzfészek: vajon változik ez valamikor? ? tette fel a kérdést Kondor Katalin. Hóvári János ennek kapcsán elmondta: ?az emberek a nyugati világból úgy gondolják, a Közel-Keleten egy tiszta, rendezett világot kell teremteni, de a Közel-Kelet arról szól, hogy bár nincsenek rendezett viszonyok, ők mégis évszázadok, de lehet, hogy évezredek óta ebben a rendszerben képesek boldogulni?. Majd felhívta a figyelmet arra is: ő volt az a diplomata, aki kezdeményezte, hogy Magyarország Palesztinában is létesítsen érdekképviseleti irodát, azaz állandó missziót. Ehhez persze az izraeli külügyminisztérium engedélyére is szükség volt, ezt ? élete egyik legérdekesebb tárgyalássorozatával ? sikerült megszereznie. Majd hozzátette: a legnagyobb élmény számára a Szentföld volt, és az, hogy Jézus Krisztus világában élhetett. Hetente járta végig a szent helyeket és zarándoklatokat szervezett, így nemcsak a történeti, de a spirituális világát is megélhette a Szentföldnek. Ennek jegyében lett, pápai jóváhagyással, a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend főtisztje.

Kondor Katalin Izrael kapcsán felidézte az amerikai elnök, Donald Trump kijelentését is (miszerint Jeruzsálem Izrael fővárosa), amelyről a volt diplomata elmondta: ez érdekes washingtoni döntés volt, de Trump ezt a döntést nem csupán az amerikai zsidóság lobbizása miatt hozta meg, hanem az úgynevezett cionista keresztények miatt, akik az elnöknek határozott támogatói.

_D0A0920_Copy

Az Izraellel kapcsolatos kérdéseket követően Kondor Katalin felidézte Hóvári János kuvaiti és bahreini nagyköveti idejét is, ahol az egykori ? még a ?60-as, ?80-as évekbeli ? gazdasági kapcsolatokat kellett volna helyreállítania ott, ahol egyébként akkoriban öt-hatszáz magyar is élt. ?Mindig igyekeztem megérteni a körülöttem lévő világot, és rendkívül érdekes volt megtapasztalni, hogy mennyire más a kuvaiti törzsi világ, és mennyire mások a kereskedők, akik a kuvaiti értelmiséget is adják.? A beszélgetés ezt követően a mai migrációs helyzetre terelődött, és Kondor Katalin feltette a kérdést: miért akarnak az arabok, a keleti népek eljönni a saját közösségükből? ?Az arabok nagy része valójában nem akar eljönni, ők a saját hazájukban szeretnének élni? ? mondta, majd hozzátette: a gazdag arab országokban ? így Kuvaitban is ? a jólét, az olaj odaköti az ott élőket. A probléma azzal a réteggel van, amelyik már iskolázott és tudja, hogy milyen körülményekre számíthat külföldön. ?Afganisztánban még a hegyekben is tudnak angolul és ők azért indulnak el, mert tudják, hogy még ha utcát sepernek is külföldön, jobb életük lesz, mint otthon. Bangladesben a túlnépesedés miatt indulnak el az emberek, Irakban már más a helyzet, hiszen onnan a keresztények jöttek el, nemcsak azért mert háború van, hanem mert elég kapcsolati tőkével rendelkeztek. A kurdok és a turkománok is bonyolult helyzetben vannak, akik ugyanúgy Európába indultak, de a legnagyobb menekültáradat Szíriából jön a háború miatt. Észak-Afrikából, Tunéziából is sokan érkeznek, az ottani középréteg, az értelmiség ugyanis kiválóan beszél olaszul és franciául, akik a kilátástalan jövő miatt indulnak el? ? mondta el Hóvári János, hogy ő miként látja a helyzetet. Ha a helyzet a szegény arabok világában javul, a migráció is csökken.

_D0A0927_Copy

Ezt követően az Ankarában eltöltött évekről, az ottani nagykövetségről mesélt és arról: miért kedvelik annyira a törökök a magyarokat ? többek között a nyelvrokonság és az első világháborús szövetség miatt. Majd szó esett a MANK-ban betöltött főigazgatói pozíciójáról és az intézmény művészetvilágban betöltött szerepéről, melynek kapcsán elmondta: ?a magyar kultúrpolitika szolgálatában állunk és tulajdonképpen eszköz vagyunk, körülbelül négy-ötezer művész érdekeit képviseljük, mindenkivel igyekszünk megtalálni a közös hangot és azt a közös nevezőt, amelyben együtt tudnak működni.?

A következő Portré Plusz vendége dr. Bagdy Emőke pszichológus lesz, akivel február 18-án beszélget Kondor Katalin.

Kultúra.hu

Fotó: Csákvári Zsigmond