történész
Kamaszként került egyetemre a nemzetközi jog atyja
Háromszáznyolcvan éve, 1645. augusztus 28-án halt meg a „Hollandia csodájaként” emlegetett Hugo Grotius kalandos életű jogtudós, filozófus, teológus, diplomata, történész, a modern természetjogi felfogás és az ezen alapuló nemzetközi jog alapjainak lefektetője.
A horvát–magyar kapcsolatokról tartottak kerekasztal-beszélgetést a Zágrábi Egyetemen
November 14-én, csütörtökön a Zágrábi Egyetem Filozófiai Karán történész-kerekasztal-beszélgetést tartottak magyar és horvát szakemberek részvételével. A programot az Interliber Nemzetközi Könyvvásárhoz kapcsolódóan szervezték meg. A csütörtök délutáni program részeként két magyar szerző a horvát–magyar kapcsolatokkal foglalkozó könyvét is bemutatták.
Anne Applebaum kapja a német könyvszakma Békedíját
Anne Applebaum lengyel-amerikai újságírónak és történésznek ítélték oda a Német Könyvkereskedők idei Békedíját – jelentette be június 25-én a díjról döntő kuratórium. A Békedíjat Applebaum, az amerikai The Atlantic magazin munkatársa október 20-án, a Frankfurti Könyvvásáron veheti át.
Magyarország az anyám, Amerika a feleségem
Száz éve, 1924. január 31-én született Budapesten Lukács János Albert, vagy ahogy világszerte ismerték: John Adalbert Lukacs Széchenyi-nagydíjas magyar-amerikai történész, író, a Corvin-lánc kitüntetettje.
Ligeti Dávid történész kapta az idei Bezerédj-díjat
Ligeti Dávid, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos főmunkatársa kapta az idei Bezerédj-díjat.
Regénybe zárt sorsok
Miként keverednek a történelmi alkotásokban a fikciós és a valós elemek? Hogyan nézett ki valójában Báthory Anna vagy Lorántffy Zsuzsanna? A róluk készült portrékat mennyire befolyásolta az utókor? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ Ugron Zsolna író és Várkonyi Gábor történész a Regénybe zárt sorsok | Erdélyi protestáns nagyasszonyok című beszélgetésen, melyet november 4-én tartottak a Magyar Nemzeti Múzeumban.
A könnyűzenei cenzúráról
Nekem írod a dalt címmel jelent meg Csatári Bence történész, újságíró legújabb könyve a Kádár-rendszer könnyűzenei életéről. A könyvben megszólal többek között Bródy János, az Illés, a Fonográf, Koncz Zsuzsa, valamint Hajnal Gábor, a Kádár-korszak egyik első rockmenedzsere is. „Elsősorban arra voltam kíváncsi, mekkora mozgástere volt a slágerek zeneszerzőinek és szövegíróinak a Kádár-rendszer könnyűzenei intézményeinek hálózatában.”
Elveszett örökség
Molnos Péter történész Elveszett örökség – Magyar műgyűjtők a 20. században című kötetét mutatták be november 8-án a Kieselbach Galériában, ahol a műgyűjtéssel kapcsolatban kiállítás is nyílt. A tárlaton Hatvany Ferenc festményeit és gyűjteményét mutatják be, melyről Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: egyszerre van benne a művészet és a minőség.
Egy titkos társaság
Hogyan születik meg egy diktatúra? Vajon a benne élők sejtik már, milyen túlkapásokkal fog élni a későbbi rendszer? Felkészülnek és titkos társaságokba szerveződnek? Vajon a Magyar Testvéri Közösség ellen lefolytatott ’47-es pernek milyen valóságalapja volt, és miért jött létre a szervezet már a ’20-as évek elején? Utóbbiakra kereste Szekér Nóra történész a választ Titkos Társaság című munkájában.
Elsöprő kisebbség
Gerő András tanulmánykötete 1988-ban jelent meg. Bár már jóval korábban készen állt a kiadásra, nem tartották kellően rendszerhűnek, így a publikálásról szó sem lehetett. A most megjelent második, bővített kiadás a magyar népképviselettel foglalkozik a Monarchia idején és olyan meglepő következtetéseket von le, melyek még a mai politikai viselkedéskultúrára is kihatnak.