A Budapest Bábszínház fennállásának 75. évfordulóján, május 25-én egész napos programsorozat várta a családokat: délelőtt a Ponttól pontig. előadással, délutántól a Pagony Kiadóval közösen szervezett Pagony Feszttel. A kiadónál megjelent mesékből több előadás látható jelenleg is a bábszínház repertoárján, íróik épp ezért együtt ünnepeltek a társulattal ezen a napon. Marék Veronikával, Kiss Judit Ágnessel, Gimesi Dórával, Dániel Andrással és Tasnádi Istvánnal, valamint a Budapest Bábszínház művészeivel találkozhatott a közönség a felolvasásokon, könyvbemutatón, kézműves- és interaktív foglalkozásokon.
A 2025/2026-os évad ősbemutatóval kezdődik. Fábián Péter állítja színpadra saját adaptációjában Arjun P. Anand fantasyíró ifjúsági regénytrilógiájának első részét A sárkányfutó átka címmel. A regényfolyam a Sakk Univerzumában játszódik, és a világon először a Budapest Bábszínházban kerül színpadra. A 10 éven felülieknek szóló nagyszínpadi előadás főhőse egy kamaszlány, Szofi, aki szülei válása után egy sakkverseny döntőjére készül, ám egy váratlan lépés egy sorsfordító játszma kellős közepébe repíti. A sakkjáték szabályrendszerét az indiai mitológiával és a fantasy világával ötvöző izgalmas kalandtörténetben Szofinak kell vezetnie a világos király seregét egy reménytelennek tűnő csatában, amelyben nem csupán a két királyság, de Szofi családjának sorsa is eldől. A kalandok közben a nézők betekintést nyernek abba is, hogy mennyi mindent tanulhatunk a sakkjátékból az élet legkülönbözőbb kihívásait illetően.
Az évad második bemutatója az Orlai Produkciós Irodával koprodukcióban készülő Akik már nem leszünk sosem. Krusovszky Dénes regényéből Barna Zsombor bábművész készít felnőtteknek szóló, egyszemélyes tárgyjátékos előadást, amelyet a Kemény Henrik Teremben mutat be a bábszínház 2025 őszén. A produkció rendezője Dékány Barnabás, a színpadi adaptációt Macsuka Patrik írta.
Februárban különleges premierre kerül sor: a 2013 óta hatalmas sikerrel játszott Semmi megújult formában költözik át az Ország Lili Stúdióból a Nagyszínpadra. Az elmúlt 12 évben Hoffer Károly rendezésén középiskolások generációi nőttek fel. „A minket körülvevő világ azóta sokat változott, Janne Teller regénye azonban semmit sem vesztett aktualitásából az évek során. Színházunk új, fiatal szereposztással és a kortárs könnyűzenei szcéna két népszerű előadója, cserihanna és Bongor közreműködésével, teljesen új zenével mutatja be a produkciót a nézők következő nemzedékének Semmi 2.0 címmel” - fogalmazott az évadbejelentőn Ellinger Edina. Az eredeti szereposztás egy búcsúszéria erejéig még utoljára összeáll 2025 őszén, majd egy exkluzív esemény keretében adja át a stafétát a következő generációnak.
A 20. század legnagyobb magyar mesemondója, Lázár Ervin 2026-ban lenne 90 éves. A Budapest Bábszínházban az elmúlt években több nagy sikerű produkció is született a meséiből, a nézők közül sokan emlékezhetnek A legkisebb boszorkány, A Hétfejű Tündér vagy a Szegény Dzsoni és Árnika című előadásokra. Az évad utolsó bemutatója ismét Lázár Ervin előtt tiszteleg: Berzsián és Dideki című költői meseregényéből Veres András rendez előadást az Ország Lili Stúdióban. Az immár klasszikussá vált történet a barátság, a közösség erejéről szól, és egy kisváros csodabogár lakóinak kalandjait meséli el bábbal és élő zenével, hat éven felülieknek.
A színház a jövő évad végén ismét szeretné megrendezni a 2022-ben hagyományteremtő szándékkal elindított Abstract Budapesti Nemzetközi Kortárs Bábfesztivált, melynek keretében elhoznák Budapestre a kortárs bábművészet legizgalmasabb alkotóit és előadásait.
Ezzel párhuzamosan a tavaszi időszakban már a következő évad első bemutatójának előkészítő munkáin dolgoznak a színház alkotói és műhelyei. 2026-ban Keresztes Tamás rendezésében mutatják be Az ember tragédiáját. Madách Imre műve korábban Garas Dezső rendezésében szerepelt a színház repertoárján, ezzel a feldolgozással a mű új fénytörésbe kerül. A drámai költeményt Gimesi Dóra alakítja bábszínpadra, a bábtervezője Hoffer Károly lesz. A színház tervei között szerepel az alkotófolyamat komplexitásának megmutatása a nagyközönségnek, melynek keretében folyamatosan hírt adnak a munka fázisairól az intézmény különböző felületein, és egy szabadegyetemi előadás-sorozatot is elindítanak.