Német nyelvű és ír irodalom, gyerekkönyvek, képregények – Kezdődik a 31. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

Kortárs szerzők Ausztriából, Svájcból és Németországból

Az évente több tízezer látogatót vonzó Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált idén új helyszínen, a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központ C pavilonjában rendezi meg a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, de újdonság lesz az is, hogy ezúttal nem egy, hanem három ország – Németország, Ausztria és Svájc – kultúráját, irodalmát és könyvkiadását mutatják be, különös tekintettel a kortárs német nyelvű irodalomra. A három országból számos alkotó érkezik, de magyar származású szerzőkkel és a magyarországi német irodalom képviselőivel is találkozhat a közönség. A műfaji paletta szintén színes: szépirodalom mellett gyermek- és ifjúsági irodalom, illetve tudományos ismeretterjesztés is helyet kap a programban. 

A fesztivál vendége lesz többek között a német Martina Hefter, akinek Jó reggelt, hogy vagy? című regénye a gondoskodás, a magány és a digitális identitás kérdéseit vizsgálja, illetve a magyar gyökerekkel rendelkező svájci Nelio Biedermann, akinek Lázár című regénye egy magyar arisztokrata család nemzedékeken átívelő történetét mutatja be 1956-ig. Az osztrák Tonio Schachinger Valós idők című regényéből, a bolgár származású osztrák  Dimitré Dinev pedig a Bátrak kora című munkájából olvas majd fel a hallgatóságnak. Előbbi egy különleges felnövéstörténetet mesél el, utóbbi pedig Európa történelmét és az emberi együttélés központi kérdéseit boncolgatja. A díszvendégprogram sajátossága, hogy az író-olvasó találkozók, felolvasások és könyvbemutatók mellett számos interaktív programmal, kreatív workshopokkal, irodalomterápiás foglalkozásokkal is készülnek a szervezők.

A fesztivál díszvendége, Colm Tóibín

A német mellett az ír irodalom is kiemelt figyelmet kap a fesztiválon. A rendezvény díszvendége és egyik kiemelt előadója az ír Colm Tóibín lesz, aki a Budapest Nagydíjat is átveszi majd. Colm Tóibín a kortárs ír és világirodalom egyik meghatározó alakja, aki az írás mellett egyetemi oktatóként is tevékenykedik. Első regénye, A dél 1990-ben jelent meg, melyet számos, nemzetközi szinten is elismert alkotás – köztük A blackwateri világítóhajó, a Brooklyn, A mester és A varázsló – követett. Ez utóbbiban Thomas Mann életét dolgozza fel a 20. század történelmi viharainak árnyékában, és az idei könyvfesztiválra jelenik meg magyarul. Tóibín műveit – melyekben gyakran foglalkozik az ír identitással, a kivándorlással, az otthonkereséssel, a családdal és az érzelmek összetettségével – eddig több mint harminc nyelvre fordították le. Magyarországon megjelent kötetei eddig több ezer példányban keltek le. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia 2025-ben az Irodalmi Osztály tiszteleti tagjának választotta, így mostani budapesti látogatása során akadémiai székfoglaló beszédet is tart.

Közép-európai újdonságok a Visegrádi Pódiumon

Érdekes színfoltja lesz a fesztiválnak a Visegrádi Pódium is, ahol a kortárs közép-európai irodalom legfontosabb alkotóival és köteteivel, a kortárs szlovák, cseh, lengyel és ukrán irodalom legújabb trendjeivel ismerkedhetnek meg a látogatók, emellett folyóiratok, könyvkiadók és kortárs irodalmi műhelyek is bemutatkoznak. A könyvbemutatókon többek között az Európai Unió Irodalmi Díját elnyerő Svetlana Žuchová és Pavol Rankov legújabb köteteivel, Hanna Krall A szívkirály odébbáll című könyvével, Elina Zarzsicka A holodomor három lépcsőfoka című magyar–ukrán nyelvű regényével, Michaela Rosová és Mária Modrovich legújabb szlovák köteteivel, valamint Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című művének ukrán nyelvű kiadásával találkozhatnak a látogatók.

Néhány hazai érdekesség

A hazai irodalmi élet újdonságaival és a szerzőkkel számtalan könyvbemutatón, beszélgetésen és dedikáláson találkozhatnak az érdeklődők. Iglódi Csaba a Dreher család négy generációja után Émile Gerbeaud cukrász legendája köré szőtt regényt, Cserháti Éva és Mészöly Ágnes Halálgondolat és Fekete Advent címmel mutatják be új krimijeiket, Háy Jánossal pedig Stumpf András beszélget az író 100 nap című kötetéről. Szász Máté Digitális fenevadak – Toxikus tartalmak a virtuális térben című könyvében azt vizsgálja, hogy milyen hatással van a social media, az internet és az okostelefon gyermekeink lelki egészségére és figyelmére, Farkas Balázs frissen megjelent Hézagok című novelláskötete kapcsán Lehet-e magyar a kozmikus horror? címmel hallható beszélgetés, Babits Marcella és Mező Gábor Repüljünk át az életen! címmel beszélget a nyolcvanas évek könnyűzenéjéről, míg a Hallunk titeket című kortárs antológia a mai magyar zenei élet meghatározó dalszerzőinek olyan szövegeiből válogat, amelyek a zenétől elszakítva, önálló versként is megállják a helyüket.

Gyerekkönyvek és programok

A hazai újdonság között kiemelt helyet kapnak a gyerekeknek szóló alkotások is. Lackfi János Megveszem az iskolámat! című új regényével zenés könyvbemutatón ismerkedhetünk meg, Andrássy Réka A lány, aki visszatette a Holdat az égre című könyve kapcsán pedig az irodalomterápiáról, a mesék szimbolikus világáról és a történetek gyógyító erejéről hangzik el beszélgetés. A magyar és német gyermekkönyvekről, illetve a két ország könyvpiacának különbözőségeiről a Mitől sikeres egy gyermekkönyv? című beszélgetésen tudhatunk meg többet, míg Sarah Welk Hogyan változtasd meg a világot? című könyve alapján játékos foglalkozást rendeznek, ahol a gyerekek kipróbálhatják, hogyan érvényesíthetik az akaratukat egy közösségben, és hogyan juthatnak kompromisszumos megoldásra különböző érdekek ütközésekor.

Képregényekről elméletben és gyakorlatban

A képregények világával is számos program foglalkozik. Németh Gyula képregényrajzoló elmeséli, hogyan készül nemzetközi együttműködésben egy képregény, Gregor Lilla és Vincze Ferenc a dokumentarista képregényről beszélget Joe Sacco munkássága nyomán, a szerzői képregénykiadás útjairól és nehézségeiről Rédei Viktória, Marko Bose és Varga Tomi képregényalkotókkal hangzik el beszélgetés, míg az Egy szerepjátékos elemekkel gazdagított fantasy képregény születése című előadás a képregényalkotói folyamatot mutatja be Pádár Ádámmal és Vadas Mátéval. A képregénykészítés gyakorlati oldalát workshopok mutatják be, egyebek mellett a képregényírás és -szerkesztés, illetve a karakterlap elkészítése és az anatómiai felépítés kulisszatitkaiba engedve bepillantást.

Címlapfotó: Érdeklődők a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon a Millenáris Fogadó épületében 2022. szeptember 30-án. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt