HTEN_9_foto_intercom.jpg

A Nemzeti Filmintézetben nem volt szerencsétlen szám a tizenhármas

2024-ben több mint ötven, a Nemzeti Filmintézet (NFI) gyártási támogatásával készült filmet mutattak be: tizenhármat a hazai mozikban, több mint negyvenet pedig a televízióban láthatott a közönség.

A Filmforgalmazók Egyesülete adatai alapján 2024. január 1. és december 31. között az NFI támogatásával készült, 2024-ben bemutatott alkotásokat összesen 575 176 ember látta a mozikban.

Az NFI által támogatott filmek közül a legnagyobb sikert a Hogyan tudnék élni nélküled? című film aratta, amely az elmúlt 25 év legnézettebb zenés vígjátéka: 2025. január 5-ig több mint 354 ezer néző látta.

Az NFI által támogatott, mozikban bemutatott 13 alkotás – Dér Asia: Nem halok meg; Prikler Mátyás: Hatalom; Breier Ádám: Lefkovicsék gyászolnak; Lóth Balázs: Most vagy soha!; Csáki László: Kék Pelikan; Zurbó Dorottya–Arun Bhattarai: A boldogság ügynöke; Sebastian Buttny: Szent; Vékes Csaba: Lepattanó; Rohonyi Gábor: Bolond Istók; Fazakas Péter: Ma este gyilkolunk; Miklós Ádám: Mélypont érzés; Tősér Ádám: DAC; Orosz Dénes: Hogyan tudnék élni nélküled? – összesen mintegy 1,3 milliárd forint bevételt termelt a mozijegyeladásokból.

Az NFI támogatásával készült, a televízióban bemutatott filmek és sorozatok száma 2024-ben meghaladta a 40-et, köztük volt Nagy Anikó Mária–Lukácsy György: 1968 – Egy szerelem rekonstrukciója, Baska Barbara: Baska magyarul beszél, Kázsmér Kálmán: Bartók nyomában, Traub Viktória: Cipők és paták, Weyer Balázs: A dallamok, akik vagyunk, Mező Gábor: Elbocsátott légió, avagy a média megszállása, Kálomista László Tamás: Európa áldozatai, Beleznai Márk: Felfáztam, Novák Tamás: Hősnők, Herkó Attila–Miklósy Zoltán: Janó Manó és a Csodálatos Bolygolyóbis, Pigniczky Réka: Kaláka: a Kárpátoktól a Karib-tengerig, Mester Ákos: A Károli Gáspár Református Egyetem 30 éves, Siflis Zoltán: A kapus halála; Kiss Gábor István: Krausz Ferenc – Az elektronok nyomában, Füredi Zoltán: A legbelsőbb Ázsia – Magyarok nyomában Mongolországban, Bertha Lívia: A legpompásabb emberi elme, Iványi Marcell: Lélektáncosok, Pacskovszky József: Majdnem menyasszony, Ballai András: A magyar animáció számkivetettjei: Maros Zoltán-portréfilm, Nagy András: Az ország háza, Rátóti Zoltán: Ők tudják, mi a szerelem, Dombrovszky Linda: S.E.R.E.G., Száraz Eszter: Várdai – non solo cello, Paczolay Béla és Kovács Krisztina: Víg125, Jamrik Levente: Vörös narkó című filmje.

A Nemzeti Filmintézet döntőbizottságai 2024-ben mintegy 300 pályázatot bíráltak el, és 60 filmterv kapott gyártási támogatást, így 2025-ben is a Nemzeti Filmintézet a magyar filmipar legnagyobb mecénása.

Ez is érdekelheti

Boksz, úszósapka és bezsidulás

Egy zsidó film, ami végre nem a holokausztról szól. Egy zsidó film, ami végre nem megríkat, hanem megnevettet. Egy zsidó film, amiben végre a zsidók és nem zsidók is magukra ismerhetnek. Egy zsidó film, a Lefkovicsék gyászolnak végre friss perspektívát hoz a zsánerbe.

Így forgott a Most vagy soha! – képekkel

Áprilisban indult, 80 napig tartott a Most vagy soha! forgatása. A Lóth Balázs rendezésében, Berettyán Nándor, Mosolygó Sára, Horváth Lajos Ottó, Fehér Tibor, Koltai-Nagy Balázs, Ertl Zsombor, Novkov Máté, Hajdu Tibor, Bordás Roland és Reider Péter szereplésével készülő filmen jelenleg már a VFX-szakemberek dolgoznak.

Kispál, májkrém és a magyar lelemény

A boldogság kék madarát hozza el egy pelikán képében Csáki László animációs dokumentumfilmje. Az idehaza műfajteremtő vállalkozás a rendszerváltás utáni magyar valóságot mutatja be, s közben nosztalgikus morzsákat kínál az egyik, mítoszromboló magyarázatot a másik generációnak.

Ahol mérhető a boldogság

Boldogság az, ha nagy házunk és szép autónk van? Vagy ha kilenc kecske legel a hátsó udvarban? Talán az is elég, ha reggel, mikor felébredünk, mellettünk fekszik az, akit szeretünk? Nem tudjuk, de a Zurbó Dorottya és Arun Bhattarai által jegyzett dokumentumfilm sem. És pont ez a szép benne.