Medgyaszay (Benkó) István családi hagyományokat követve választotta az építészpályát. Bátyjával együtt lépett apja nyomdokaiba, aki kőművesmesterből vált tervezőépítésszé, és az első magyar cementgyár megalapítója volt Nyergesújfalun, kísérleti betonszerkezeteit pedig bemutatták az 1873-as párizsi világkiállításon.

Medgyaszay Bécsben a neves Otto Wagnernél, majd a budapesti Műszaki Egyetemen tanult, a legújabb trendek követőjévé vált, de a modern gondolatok kiindulási alapjául a népi építészet hagyományait választotta. Kalotaszegi, székelyföldi, dunántúli és palóc gyűjtőútjai eredményeit beépítette a terveibe, de nem díszítőelemként, hanem a szerkezeti elemek szerves alkotórészeként.

Budapest, Orlay u. 2/b

1907-ben kapott megbízást a veszprémi színház megtervezésére, ugyanebben az évben Németországban, Svájcban és Franciaországban is tanulmányutakon járt. Párizsban, a vasbetonépítés úttörőjének számító Hennebique irodájában dolgozta ki a veszprémi színház terveit. Hennebique elméletét nem csupán alkalmazta, hanem tovább is fejlesztette, a vasbetonra művészi kifejezőeszközként tekintett.

A veszprémi színház födémje, tetőszerkezete, lépcsője, páholya, ablaka vasbeton, amelyek nagy részét ráadásul előre legyártott elemekből állította össze. De épületgépészetileg is számos újítás, például a foglalat nélküli izzólámpa, annak felfüggesztése, a színházi ajtózár és a vasbeton födém szabadalma fűződik a nevéhez.

Veszprém, Petőfi Színház

Már említett, nagy visszhangot kiváltó bécsi előadását a veszprémi színház tervezéséről tartotta az akkor mindössze 31 éves építész. Elismert munkájának köszönhetően még számos színháztervezési feladatot kapott: a nagykanizsai, a soproni és a miskolci színházátépítés is az ő munkája.

Rárósmúlyad, Szent Erzsébet-templom

Egyik fontos újításának, az előre legyártott vasbetonszerkezeteknek köszönhette a rárósmúlyadi templom tervezési munkálatainak elnyerését, mert a már kész elemeket könnyebben és egyszerűbben lehetett szállítani a rossz utakon. Eerdélyi tanulmányútjainak nyomát az ország első vasbeton szerkezetű templomán is tetten érhetjük: a templom tornya a kőrösfői torony alapján készült.

Rárósmúlyad, Szent Erzsébet-templom

A nyolcszög alaprajzú, világos kupolacsarnok tetején nyolc angyal őrzi a vidéket 1910 óta, bár az építész technikai újításai miatt csak tíz év garanciát adott az épületre.

Rárósmúlyad, Szent Erzsébet-templom

A templommal egy időben épült fel a lágymányosi Orlay utcában a Szent Gellért Szövetkezet lakóépülete 17 tisztviselőcsalád számára, egyedi igényeik szerint minden emeleten teljesen más alaprajzzal, „ami a tervező építésznek és a csatornázási vállalatnak igen szórakoztató feladatokat nyújtott”. Medgyaszay előregyártott, „faragott” vasbetonelemei ezen az épületen is megfigyelhetők; ugyanazok a motívumok jelennek meg rajtuk, mint amelyeket a veszprémi színháznál alkalmazott.

Budapest, Orlay u. 2/b

Medgyaszay csak részben követte a lechneri, magyaros építészeti irányzatot: ő is a népművészet motívumait emelte be épületeibe, de nem öncélúan. A ma is csodált, dúsan díszített magyaros szecessziós épületekhez (pl. Lechner Ödön, Komor Marcell, Jakab Dezső tervezéseihez) képest ő csupán a díszítés kedvéért nem használt motívumokat: elsősorban a szerkezeti elemeket formálta különlegesre, ahogy a népi építészetből tanulta; stílusa egyszerűbb, letisztultabb volt.

A néprajzi ihletésű gyűjtőutakon kívül a magyarság keleti kötődésének kutatása céljából Egyiptomban és Indiában is járt, építészetében keleties motívumok is tetten érhetők.

Budapest, Orlay u. 2/b

Úgy gondolta, hogy az építészetnek a kor kihívásaira kell választ adnia, nem pedig a múltból meríteni, az új kor emberének új érzésvilágát kell tükröznie, és „ha díszítést akarunk itt-ott, az legyen igaz anyagból és egészen eredeti, legyen becsületes, legyen magyar és igazán szép.”

Medgyaszay épületei messziről felismerhetők, a betonból „faragott” mellvédek mint különös ismertetőjegyek jellemzik őket. A 20-as, 30-as évekre kissé változott a stílusa: a korábbi betondíszítések helyét fából készült motívumok váltották fel. Szerinte a beton és a fa tulajdonságai sokban megegyeznek, hasonlóan alakíthatók, húzhatók, tömöríthetők. Későbbi alkotásain így már inkább faragott léceket alkalmazott, a rá jellemző, viszonylag csekély díszítéssel.

E korszakának jellemző munkái közé tartozik két szakrális épülete: a református Magyar Advent Temploma Lágymányoson és a balatonalmádi Szent Imre-templom.

Budapest, Magyar Advent Temploma

A trianoni döntés után az Erdélyből áttelepülő nagy számú református hívő számára 1929-ben emelt templomot két bérház fogja közre, ezek bevételéből tartották fenn a gyülekezetet. Külseje visszafogott, a templombelsőt viszont erdélyi mintákat követő, dús fafaragás borítja.

Az 1930-ban felépült balatonalmádi Szent Imre-plébániatemplom külső megjelenésében az erdélyi templomokat idézi, de Medgyaszay a helyszínhez kapcsolódva a vörös balatoni köveket használja a homlokzaton kevés fafaragással és egy látványos sgrafittóval a bejárat felett.

Balatonalmádi, Szent Imre-templom

A 2. világháború után éppen korábbi elismertsége miatt már nem kapott újabb épülettervezési lehetőséget, de az új rendszer azért igényt tartott kiváló statikai tudására, segédtervezőként alkalmazták.

1959-ben hunyt el. Családja azóta is az általa tervezett Ménesi úti házban él, és emlékmúzeumot rendezett be a különös tehetségű építész munkásságának bemutatására.

A Medgyaszay István Emlékhely

Ars poeticáját, mely egész életművét végigkísérte, már első sikereikor megfogalmazta: „műveink a mi népünk formanyelvén beszéljenek, és azokban a mi korunk gyermekeinek lelke, a mi világnézetünk tükröződjék”.

Forrásként a Költészet vasbetonból és a Népi formakincs és modern szerkezetiség Medgyaszay István épületein című írásokat, valamint a musicart.hu összeállítását használtuk.

Nyitókép: Veszprém, Petőfi Színház. A képek a szerző felvételei.