Közeleg az utolsó lehetőség a mezopotámiai időutazásra
Február 2-án zár a Szépművészeti Múzeumban az ókori Mezopotámia örökségét bemutató nagyszabású kiállítás. Az Istenek és démonok királysága. Mezopotámia Kr. e. 1000–500 című tárlat több mint 150 kölcsönzött műtárgyon keresztül nyújt betekintést e letűnt kultúra világába, amely a Bibliának és közvetve európai kultúránknak is egyik gyökerét képezi.
A tárlat – amelyet október óta több mint nyolcvanezren tekintettek meg – Magyarországon az első olyan időszaki kiállítás, amely átfogó képet ad az ókori Mezopotámia anyagi és szellemi kultúrájáról.
A kiállításon több műtárgy az ókori Mezopotámia szimbolikus jelentőségű alkotása, művészeti albumok főszereplője, amelyek közük néhány, Európa fontos közgyűjteményeiből kölcsönzött művet korábban még sosem adtak kölcsön.
A budapesti kiállítás a Kr. e. I. évezred első felének mezopotámiai világába, az Újasszír és az Újbabilóni Birodalom korába vezet el bennünket. A látogatók a kilenc szekcióra bontott kiállításon megcsodálhatják az asszír palotákból származó, a nagyközönség számára esztétikailag is kiemelten hívogató palotadomborműveket, valamint a Babilonban feltárt, ragyogó lazúrkék színű Istár-kapu sárkánykígyóját és a felvonulási utat díszítő oroszlánját ábrázoló mázastégla-díszeket.
A korszak egyik legjellemzőbb tárgytípusán, a különféle ásványokból és kőzetekből készült pecséthengerek miniatűr ábrázolásain megelevenedik a mezopotámiai istenvilág. Emellett a démonvilág emblematikus alakjait, köztük a Pazuzu és Lamastu démonokat megjelenítő kis szobrok, illetve amulettek, valamint asszír és babiloni királyokat ábrázoló alkotások is bemutatásra kerülnek.
A tárgyi és képi források mellett a látogatók megismerhetik az akkád nyelvű ékírásos forrásokat, többek között a Babiloni teremtéseposz I. tábláját és a Bibliából is ismert asszír és babiloni királyok történeti szövegeit.
A tárlat lezáró szakasza bemutatja a jól ismert bibliai Bábel tornya Babilon városához kötődő motívumát és a történetét a Szépművészeti Múzeumban őrzött németalföldi festményeken és a 20. századi magyar művészeti alkotásokon keresztül, de a mezopotámiai démonvilág változatos popkulturális adaptációját sem felejtették ki a kurátorok.
