Mészáros Fanni

Fotó: Bobál Katalin – bobal photography

„Budapesti vagyok, és idén végeztem a Magyar Táncművészeti Egyetemen klasszikus balett szakán. Az utolsó néhány évben megfogalmazódott bennem, hogy kortárs neoklasszikus és modern irányba szeretnék továbbhaladni. Mindenképpen fix társulathoz szerettem volna szerződni, és megtetszett a szegedi. A városban is jártam már korábban és kellemes atmoszférájúnak éreztem. A kollégáim kedvesek, befogadóak, szimpatikusak. A Coppéliát kezdtük elsőként betanulni, ami nagyon megfogott. Ez lesz az első darab, amelyben színpadra léphetek.

Sokféle táncstílust kedvelek. Az egyetemen elég széles skálán kipróbálhattam magam. Ami a zenei ízlésemet illeti, főleg alternatív számokat hallgatok, és szeretem a jazzt.

Hobbiból kreatív dolgokat szoktam készíteni, van egy nagy dobozom, ami tele van festékkel és egyéb eszközökkel. Ha igazán van időm, ezzel töltöm, hogy kicsit kikapcsoljak. Illetve a főzés köt le, annyira fontos az életemben a jó étrend kialakítása, hogy már ezt is próbálom hobbiként űzni.

Arra vágyom, hogy kiteljesedjek az életben, megtaláljam az utam. Szeretnék megtanulni gitározni, rengeteg dolgot kipróbálni, és rátalálni egy igaz és szerető társra.” 

Liszkay Zsófia

Fotó: Mészáros Csaba

„A London Contemporary Dance School-ban, más néven The Place-ben tanultam, ott diplomáztam, azután hazatérve Székesfehérvárra szerződtem. Ott két lehetőséget gondoltam ki magamnak: az egyik a visszatérés külföldi berkekbe, a másik a Szegedi Kortárs Balett volt. Tetszett a társulat mozgásvilága, a változatos repertoár és szimpatikus volt a vezetőség. A kollégák nyitottak, barátságosak, keményen dolgozó és segítőkész táncosok. Nagyon jó együtt lenni ilyen emberekkel. Szeged hasonló helynek tűnik, mint a társulat maga, csak nagyobban. Van kedve az embernek benne élni, egyre jobban megismerni, otthonának tudni.

A Carmina Buranát láttam korábban, nagyon tetszett, de ezzel nem vagyok egyedül.

Az első héten a Bernarda Alba házát és a Coppeliát kezdtük el betanulni. A mozgásanyag és a zene mindkettőben különleges hangulatot teremt és jó ebben a hangulatban „úszni”. A modern-kortárs tánc áll hozzám legközelebb, de úgy gondolom, minél több stílust megismerhetek, annál kifinomultabbá tehetem a mozgásomat.

Szabadidőmben szeretek jogázni, bár azt hiszem, ez már nem is annyira szabadidős elfoglaltság számomra, inkább a szakmám része. Győr mellől származom, ha arra járok, egy úgynevezett Apja-Lánya-Bátyja Édeskrumpli Farmot nevelgetek a szüleimmel és a bátyámmal. Filmek és zenék közül mindig más az, ami tetszik és inspirál. Legutóbbi kedvencem A remény rabjai volt és az I am Sam.

A londoni tanulmányaim alatt az fogalmazódott meg bennem, hogy szeretnék a táncosvilág egyik inspiráló, megbízható, kiszámítható tagja lenni, mindeközben nyitottan, bírálat nélkül fordulni a világ sokszínűsége felé.”

Nyeste Adrienn

Fotó: Mészáros Csaba

„Budapestről érkeztem a Közép-Európa Táncszínháztól. A Dózsa György Gimnázium és Táncművészeti Szakközépiskolában szereztem meg a táncművészeti szakképesítést, azután pedig a Gangaray Artistic Programban tanultam tovább. Mindig is vonzott Szeged, gyerekkorom óta figyelemmel követem a Szegedi Kortárs Balettet és boldog vagyok, hogy itt lehetek. Nyitottak és befogadóak a kollégáim. A várost is nagyon szeretem, hiszen hazajöttem a szülővárosomba.

A Carmina Burana nagy kedvencem, egy igazi klasszikus. Carl Orff zenéje és a hozzá készült táncjáték elképesztő és nagyon magával ragadó. Szeptember 6-án a Veszprém Táncfesztiválon, a Bernarda Alba házában táncolhattam először az itteni darabok közül. Elsősorban a tiszta táncot, de főleg az akrobatikus, fizikálisabb mozgásformákat kedvelem.

Ha könnyűzenéről van szó, kedvencem az ABBA és a Backstreet Boys, így nem meglepő, hogy a retro stílus áll hozzám legközelebb. Szeretek sütni-főzni, kirándulni, illetve a barátokkal, családdal lenni. Filmek közül Guy Ritchie alkotásait kedvelem, másik favorit a Marvel-univerzum.

Szeretnék nagyon sokat táncolni, amíg csak tudok.”

Heim Boglárka

Fotó: Wilhelm Laura

„Az utóbbi években Németországban és Hollandiában dolgoztam, tanulmányaimat Ausztriában, az Anton Bruckner Private Universityn végeztem. Már fiatalabb koromban – amikor a tánccal kezdtem foglalkozni – felnéztem a Szegedi Kortárs Balettre, és nagyon kíváncsi voltam az itteni, itthoni munkafolyamatra, darabokra. Nagyon szimpatikus, kedves és segítőkész a csapat! Jó érzés együtt dolgozni, és úgy érzem, bármilyen kérdéssel fordulhatok hozzájuk.

A Carmina Burana nagy kedvencem, a Coppélia című darabot pedig a benne rejlő kontraszt miatt találom izgalmasnak. Az első előadás, amiben szerepelhetek, a Koncert tangóharmonikára és zenekarra lesz. A kortárstánc mellett érdekesnek találom a különféle urban dance stílusokat.

Nagyon sokféle zenét szeretek, de van egy-két kedvenc bandám, előadóm: Tool, Idles, Slaves, Solomun, Kollektiv Turmstrasse. Szabadidőmben szeretem esténként felfedezni azt a város, ahol épp élek – most Szegedet – , emellett kedvelem a különféle videójátékokat és az erdei túrákat. Filmek tekintetében inkább a sorozatokat nézem.

A célom és álmom, hogy minél több ideig dolgozhassak a szakmámban, és tegyen boldoggá.”

Hudacsek Hanna

Fotó: Budai Ákos

„Idén júniusban végeztem a Madách Tánc- és Színművészeti Iskolában Budapesten. A Szegedi Kortárs Balett több előadását láttam, nagyon tetszett a mozgásviláguk, egyértelmű volt, hogy ha lehet, jelentkezem próbatáncra. Sikerült. Motiváló a légkör, jó érzés itt lenni. Kedvencem a Carmina Burana, többször láttam, minden alkalommal kiráz a hideg, amikor a végén leesnek a láncok.

A zene, a koreográfia, a látvány miatt alig vártam, hogy én is táncolhassam. Csodálatos érzés! Szeretek zenét hallgatni, klasszikustól a modernig bármi jöhet, amilyen hangulatom éppen van. Szenvedélyem az úszás, de szoktam rajzolni, és pár éve elkezdtem kalligráfiát tanulni. Nem kifejezetten kötnek le a filmek, ha van rá időm, inkább olvasok. Mostanában nagyon sok darab, előadás elérhetővé vált online, azokat szeretem nézni. Imádok utazni és persze a legjobb, ha ezt összeköthetem a tánccal.”

Marie Vilette

Fotó: Törköly József

„Franciaországból származom, egy Fontainebleau nevű városból, ami Párizstól 80 km-re van, és magániskolában végeztem a táncos tanulmányaimat.

A Szegedi Kortárs Balettel a páromon, Graziano Bongiovannin keresztül ismerkedtem meg, aki a tavalyi évad óta a társulat tagja. Elképesztő gazdag repertoárral rendelkező együttes. Tetszik, hogy folyamatos fellépésekből, turnékból áll az életük, és mindig új darabokon dolgoznak. A táncosok nagyon kedvesek, barátságos atmoszférában dolgozunk együtt, ez a színpadról is sugárzik. A legjobb helyen vagyok. Minden darab, amit tőlük láttam, más érzéseket hívott elő belőlem; az egyik legerőteljesebb találkozásom a Credóval volt. Először a Roberto Galvan koreografálta Koncert tangóharmonikára és zenekarra című darabban táncolok, amely évtizedekkel ezelőtt készült, és tavaly újították fel.

Szabadidőmben szeretek főzni és új receptekkel kísérletezni. Vannak olyan időszakok az életemben, amikor sokat írok. Majdnem minden nap beszélek a testvéreimmel, keresztrejtvényt fejtek, zenét hallgatok, esténként pedig sorozatokat nézek. Zene terén mindenevő vagyok, a hangulatomtól függően hallgatok leginkább jazzt, popot vagy keleti zenéket. Mikor nem vagyok túl fáradt, szeretek futni és jógázni. Ünnepekkor imádok utazni és új helyeket, kultúrákat felfedezni.

Számos tervem van a jövőt illetően, de ha valamit, azt határozottan megtanultam az elmúlt pár hónapban, hogy a dolgok folyamatosan változnak, és soha nem lehet tudni, mi fog történni. Ha két dolgot kívánhatnék, az boldogság és egészség volna, minden más ezek után következik.” 

A nyitóképen Nyeste Adrienn. Fotó: Mészáros Csaba