Az öttagú grémium feladata, hogy javaslatot tegyen a színház repertoárjának bővítésére, közreműködjön a következő évadok terveinek elkészítésében, segítse a jövőbeni társulat tagjainak kiválasztását, illetve olyan alkotókat segítsen megnyerni a közös munkának, akikkel együtt meghatározhatják a színház arculatát – mondta a direktor.

A jövőben a „testtudatosságot”, vagyis a színpadi mozgásokat mint művészi eszközt is erősíteni szeretnék, ezt tükrözi – az igazgató felkérésére – a művészeti tanács összetétele is, ugyanakkor nem kell attól tartani, hogy valamiféle „táncszínházzá” szeretnének válni.

Változatlanul fontosnak tartom, hogy jó értelemben véve „népszínház” legyünk, ügyelve a műfaji sokszínűségre, vállalva, hogy a színház a kultúra terjesztésének eszköze, amelynek széles körben ki kell szolgálnia a közönsége igényeit – mondta.

Ismertetése szerint a Weöres Sándor Színház művészeti tanácsának tagjai lettek Nagy Cili színművész-rendező, Horváth Csaba rendező-koreográfus, Kiss Csaba Jászai Mari-díjas rendező, József Attila-díjas drámaíró, Nagy Péter István fizikai színházi koreográfus, a celldömölki Soltis Lajos Színház művészeti vezetője, valamint Sardar Tagirovszkij rendező.

Szabó Tibor, aki február elsejétől vezeti a Weöres Sándor Színházat, elmondta: az idei évad befejezése a koronavírus-járvány miatt egyelőre bizonytalan.

Szavai szerint az elmúlt hónapok során a társulat folyamatosan dolgozott, több új előadás jött létre vagy formálódik. Bemutatásra vár Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című műve Réthly Attila rendezésében, Mike Leigh Abigali bulija című színdarabja Czukor Balázs rendezésében, Samuel Beckett A játszma vége című színműve Zsótér Sándor adaptációjában és Ion Luca Caragiale Farsangi játék című vérbő komédiája Mohácsi János rendezésében.

A következő évadban nyolc bemutatóval számolnak, a műsortervről még nem született döntés, a társulati névsor is formálódik még, a szereposztások véglegesítése márciusban várható, a közönséggel pedig májusban ismertetik a műsortervet.

A nyitókép a sajtótájékoztatón készült. Fotó: Mészáros Zsolt/Weöres Sándor Színház