Bebizonyították: egy bolygónak is lehet halálvágya

Önpusztító planétát fedeztek fel csillagászok a Cheops svájci űrteleszkóp segítségével – közölte az ESA európai űrkutatási hivatal.

Canada, Northwest Territories, Yellowknife, viewing of the northern lights near the city
RENAULT Philippe / hemis.fr / hemis.fr / Hemis via AFP
Sarki fény Kanadában, az Északnyugati Területhez tartozó Yellowknife-ban. Fotó: Renault Philippe / hemis.fr / hemis.fr / Hemis via AFP

A HIP 67522 b jelű exobolygó olyan erős napkitöréseket okoz, amelyek neki is ártanak. Az erős sugárzás elsöpri a bolygó atmoszféráját, amitől évről évre kisebb lesz: az elkövetkezendő 100 millió évben Jupiter nagyságúról Neptunusz méretűre zsugorodik. Az ESA szerint ez az első bizonyítéka egy „bolygónak, amelynek halálvágya van”.

A kutatók a Nature című szaklapban tették közzé kutatási eredményeiket.

Saját csillagunkon, a Napon is előfordulnak ilyen kitörések, amikor a Nap mágneses mezeje összegabalyodik. Ilyenkor nagy mennyiségű sugárzás és ionizált részecske lökődik ki az űrbe. Amikor a részecskék a Föld mágneses mezejével és légkörével érintkeznek, az sarki fényként látható. Most azonban szakemberek először tudták igazolni azt, hogy egy bolygó is képes ilyen napkitöréseket okozni.

Már az 1990-es években csillagászok gyanították, hogy egyes bolygók olyan közel keringhetnek anyacsillagaikhoz, hogy megzavarhatják azok mágneses mezejét kiváltva napkitöréseket. A HIP 67522 b ideális megfigyelési lehetőséget biztosított ehhez csillagához való közelségével, s mindössze hét napra van szüksége ahhoz, hogy egyszer megkerülje.

Mindemellett egy alig 17 millió éves fiatal csillagról van szó. Összehasonlításul: a Nap 4,5 milliárd éves. Minél fiatalabb egy csillag, annál nagyobb energiával, illetve mágneses tevékenységgel rendelkezik.

Ugyanilyen kölcsönhatást már elméletben feltételeztek, mégis meglepetésként hatott a mostani megfigyelés, tekintettel arra, hogy az ESA szerint a vártnál százszor erősebb napkitöréseknek lehettek tanúi. A kutatók most hasonló bolygó-csillag párokat keresnek annak kiderítésére, hogy mennyire gyakori ez a jelenség.

Ez is érdekelheti

A halvány üstökösök nyomába eredtek a magyar kutatók

Év végén kezdi meg működését a chilei Vera C. Rubin Obszervatórium a világ legnagyobb csillagászati kamerájával, amely tíz évig kémleli majd a déli égboltot, színes, ultra nagy felbontású filmet készítve minden változásról. Az égboltfelmérésben magyar kutatók is részt vesznek.

A Mars és a Regulus násza a nyári égbolton

Június 16. és 18. között három estén látható lesz a Mars és az Oroszlán-csillagkép legfényesebb csillaga, a Regulus együttállása a nyári égbolton.

Sokkal hamarabb pusztul el az univerzum, mint azt hittük

A világegyetem várhatóan tíz a hetvennyolcadik hatványon év múlva pusztul el, sokkal hamarabb, mint azt korábban gondolták, amikor az univerzum végét tíz az ezeregyszázadik hatványon év múlvára jósolták – közölte a Phsy.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

Üstökösök és csillagködök sorát fedezte fel Caroline Herschel

Kétszázhetvenöt éve, 1750. március 16-án született Caroline Herschel német születésű brit asztrofizikus, matematikus, az első női csillagász, aki e tevékenységéért rendszeres fizetést kapott. Az egyik első olyan nő a csillagászat történetében, akinek a neve szerepel a jelentősebb enciklopédiákban és szakművekben, de műholdat, holdkrátert és aszteroidát is neveztek el róla.