Az eseményt Körösi Orsolyának, a Capa Központ ügyvezető igazgatójának üdvözlő szavai vezették fel, aki felhívta a figyelmet a Pécsi József fotóművészeti ösztöndíj egyre bővülő digitális archívumára, amely az összes ösztöndíjas fotósorozatait tartalmazza az 1991-es kezdetektől máig. Az öt főből álló szakmai kuratórium döntött a kiállításra beválogatott képekről és a 2022-es ösztöndíjasokról. Tagjai Csizek Gabriella, Kudász Gábor Arion, Szatmári Gergely, Urbán Ádám és Virágvölgyi István voltak.

A kortárs fotográfia meghatározó pillanata

Máté Balázs fotográfus arról beszélt a megnyitón, hogy a beszámolókiállítás a jellegéből adódóan nagyon sűrű, sőt már-már túltelített, hiszen tíz alkotó egész éves munkájának összefoglalását láthatjuk egy térben. Amikor először átnézte a kiállításra kiválogatott anyagokat, abban reménykedett, hogy vezérfonalat talál hozzájuk, ám ez lehetetlen volt, mivel egymástól eltérő látásmódú művészek heterogén csoportjának munkáit láthatjuk. De az talán mégiscsak közös a sorozatokban, hogy alkotóik kifelé figyelnek, a világot és jelenségeit, folyamatait értelmezik befelé fordulás, önvizsgálat és identitáskeresés helyett. A képek néhol párbeszédbe is lépnek egymással. Máté három csoportra osztotta őket, és úgy beszélt a művészekről és képeikről. 

Bíró Dávid, Bognár Benedek és Rédling Hanna munkáiban közös elemeknek látja a kontrollvesztés élményét, a narratívák felbomlását a posztmodernben, valamint a 21. századi technológiák – arcfelismerő szoftverek, dezinformációs hadjáratok, mesterséges tudatállapotok, VR – hatalmi struktúrák általi felhasználásának veszélyeit, valamint az ezekkel szembeni önvédelem módozatait.

Balogh Viktória, Fromm Balázs, Piti Marcell és Zoltai András kiállított alkotásaiban hangsúlyosan jelenik meg a helyhez kötöttség. Megfigyelésük fókuszába az ember és közvetlen környezete közötti dinamikát, az autonómia meg- vagy visszaszerzésére való igényt helyezték. De az ember és a környezete közötti harmónia és a kiszolgáltatottságuk is megjelenik a képeken. 

Máté szerint Bartha Máté, Darab Zsuzsa és Zagyvai Sára munkái a jelentéstulajdonítás elvont fogalmán keresztül köthetők össze. Témáik ugyan sokfélék, abban azonban hasonlítanak, hogy a megismerés határainak felderítésével és a jelentéstulajdonítás mikéntjének kutatásával, valamint a digitális és az analóg képminőségek szembeállításával foglalkoznak.

Máté Balázs korábbi Pécsi-ösztöndíjasként úgy gondolja, hogy ez a támogatás sok esetben sorsfordító lehet. A beszámolókiállítás minden évben a kortárs fotográfia meghatározó pillanata a nézők számára, mivel ekkor eredetiben láthatjuk a képeket, mielőtt virtuális útjukra indulnának.

Az új ösztöndíjasok

A kiállítást a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.-vel együttműködve hozta létre a Capa Központ. A 2011-ben alapított MANK az egyetlen olyan hazai nonprofit gazdasági társaság, amelynek deklaráltan az a feladata, hogy az alkotóművészetet és az alkotóművészeket szolgálja. Szervezi, pénzügyileg bonyolítja, gondozza és dokumentálja a pályakezdést segítő ösztöndíjpályázatokat, így a Pécsi József-ösztöndíjat is.

Tardy-Molnár Anna, a MANK ügyvezető igazgatója minden évben vegyes érzelmekkel érkezik a kiállításmegnyitóra, amely egyéves közös munka lezárása és kezdet egyszerre, mivel ekkor hirdetik ki, kik az új ösztöndíjasok. 2022-ben a következő alkotók kapják az ösztöndíjat, amely mentorációval, kiállítási lehetőséggel és havi bruttó kétszázezer forint támogatással jár.

Az első évfolyamon: Dobokay Máté, Gombos Cintia, Kis-Kéry Anna, Szabó R. János és Vizi András Tibor.

A második évfolyamon: Bíró Dávid, Bognár Benedek, Rédling Hanna és Zoltai András.

A harmadik évfolyamon: Bartha Máté.

Minden sorozat belső indíttatásból származik

A megnyitót követően Csizek Gabriella kurátort a kiállított képekről kérdeztem. Szerinte idén az utóbbi évek legerősebb anyagát tudták bemutatni. Az összes sorozatot folytathatónak és folytatandónak tartja, akár az ösztöndíjprogram keretében, akár attól függetlenül. Mivel ki is lehet hagyni éveket, lassabban kibontakozó művészeti projektet is végig lehet vinni Pécsi-ösztöndíjasként. Arra a kérdésre, hogy lát-e valamilyen tendenciát a témaválasztásokban, az applikációk és az informatika világát említette, amelyek egyre többször felbukkannak mint témák, és a technikai megvalósításra is hatnak.

Úgy véli, hogy a Pécsi-ösztöndíjnak az is előnye, hogy semmilyen témára vagy technikára vonatkozó megkötése nincs, így minden sorozat, amit a kiállításon látunk, belső indíttatásból született. Ez erőssé és hitelessé teszi őket. További pozitívum, hogy az anyagi támogatás mellett rengeteg szakmai segítséget is kapnak az ösztöndíjasok. Gyakran megtörténik, hogy a fiataloknak, miután elvégzik az egyetemet, hirtelen megszűnnek a lehetőségeik arra, hogy szakmai párbeszédet folytassanak, útmutatást kérjenek. Az alkotók a Pécsi-ösztöndíjnak köszönhetően időt, pénzt és szakmai támogatást kapnak arra, hogy azzal foglalkozzanak, amivel szeretnének. Szerinte azok, akik két-három éven keresztül Pécsi-ösztöndíjasok voltak, nagy valószínűséggel a pályán maradnak.

A Pécsi József fotóművész, fényképészeti szakíró és szaktanár (1889–1956) tiszteletére létrehozott fotóművészeti ösztöndíjat 1991-ben alapította az akkori Művelődési és Közoktatási Minisztérium. Célja az önálló művészi tevékenységet folytató, tehetséges fotográfusok pályakezdését, alkotómunkáját, művészi fejlődését segíteni, kedvező feltételeket teremteni formanyelvükben és tartalmukban korszerű, színvonalas művek létrehozásához. A most kiállított sorozatok is bizonyítják, hogy az ösztöndíjat elnyert alkotók a fotográfia sokszínű eszköztárát használva minőségi műveket hoznak létre. A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ 2016 óta a MANK Nonprofit Kft. közreműködésével rendezi meg a Pécsi József-ösztöndíjasok beszámolókiállítását.

Fotó: MANK/Csákvári Zsigmond