Rendülsz, felállsz. Csak a végén fekszel le. De akkor aztán lefekszel.
Kukorelly Endrével lehetetlen sablonos interjút készíteni, most sem sikerült. A sokoldalúságáról ismert szerző az irodalmi élet megannyi területén letette már a névjegyét: versesköteteket és regényeket publikál, feltámasztotta a Baumgarten-díjat, írói focicsapatot hozott létre, működteti a Nyugodt Szív a Lakhatásért Alapítványt, televíziók politikai vitaműsoraiban is feltűnik, és most mellesleg alapított egy kiadót is, a K.E.R.T.-et. Úgy néz ki, hogy mostanában nem fog lefeküdni.
A sakk veszélyes üzem (is lehet)
A sakk gyakran jelenik meg filmekben, mert vizuálisan és szimbolikusan is erős eszköz, metaforaként, a karakterek belső világának tükrözésére, konfliktusok és feszültségek megjelenítésére, valamint a történet intellektuális vonulatának hangsúlyozására is kiválóan alkalmas. Szubjektív válogatásunkba olyan magyar filmek kerültek be, amelyekben valamilyen formában megjelenik a királyok játéka, a sakk.
Krisztus ott van, ahol megtalálják
CiciKrisztus. Nehéz elképzelni ennél hatásvadászabb címet. Nick Hornby történetéből Bodor Géza írt monodrámát, amelynek egyetlen szereplője a Ficzere Béla alakította kidobó, aki jobb híján egy kortárs galériában vállal biztonsági őri állást. A férfit egy különös kép mellé állítják, amelyen a megfeszített Krisztus látható. Azonban, ha közelebbről is megvizsgáljuk az alkotást, kiderül, hogy a fiatal művésznő pornóújságokból kivágott női mellekből rajzolta ki Jézus alakját. A botrány garantált, ami viszont meglepő, hogy az újdonsült őr a kép vehemens védelmezőjévé válik. A végletekig egyszerű, minimális eszköztárral előadott darab a Budapesti Történeti Múzeumban látható.
Kicsi nyaka, nagy a hasa, kész is van a török pasa
A konstantinápolyi tűzoltóság megalapítása, a Korinthoszi-csatorna megépítése és a Vezúvra felvezető sikló mind magyar koponyáknak köszönhetőek, mégis kevesen ismerik Széchenyi Ödön, Türr István és Gerster Béla, valamint Oblieght Ernő nevét. De annak a magyar zsidó színházépítőnek a nevét sem, aki a 20. század eleji Németország egyik legjelentősebb építésze volt, aki hosszú pályafutása során az egymást követő építészeti áramlatok mindegyikében kiemelkedőt alkotott, a szecessziótól a szocialista realizmusig. Kaufmann Oszkár egyik utolsó munkája a körúti Madách Színház volt.
Itt nincs bélyegzés
László népi iparművész, csizmadiamester mesterségét az apjától vette át, és olyan sikeres, hogy műhelyében még a mennyezetről is cipők lógnak. Hivatásos, félhivatásos és amatőr néptánccsoportokat egyaránt kiszolgál, állandó megrendelője az Állami mellett a Nemzeti Táncegyüttes és a Duna Táncegyüttes is. Egyedi kérésre készített már csizmát Amerikába, Kanadába, Brazíliába, egy most is vár a gazdájára, aki majd Ausztráliába viszi. Női cipőket is készít, került már ki a kezei közül lakkdíszes, kétcsatos palóc, bársonyhímzett, egycsatos, kék csömöri, rákospalotai krétás. De a férfiaknak sem kell irigykedniük, hiszen csizmái is roppant díszesek.
Hetvenes pengével mindent le lehet kaszabolni
A kaszálásra egyre nagyobb a kereslet, mert mind többen figyelnek a minket körülvevő kis élőlényekre, ugyanakkor a gépi fűnyírózás helyetti kaszálással nemcsak rájuk, de a nagyobbakra is tekintettel lehetünk: például vasárnap a szomszéd nyugalmára – mondja Kovács Péter szerszámkovács. A kaszálás tudománya nem áll meg a pengénél, számít a jó technika, de még a nyél hossza is. Videónkból kiderül, hogy ez az ősi technika a 21. században is jól megállja még a helyét.
Poros esztergapadtól a fénylő halhatatlanságáig
Munkácsy Mihály a 19. század legnagyobb hazai és külföldi közönségsikert elért magyar festője. Az emberábrázolás nagymestere termékeny, érzékeny szociográfiai, kitűnő pszichológiai és drámai érzékkel megáldott művész volt. Körülbelül hatszázötven képet festett, de a kutatók szerint további száz rejtőzhet még magánkézben. A szegedi Móra Ferenc Múzeum Munkácsy, a festőzseni című kiállításán több mint nyolcvan eredeti alkotása látható, amelyek nagyrészt Pákh Imre amerikai magyar üzletember magángyűjteményéből érkeztek, de a múzeum három saját műtárgya is bekerült a válogatásba.
Halálfélelem, törött szív és magyar gyökerek Velencében
A Velencei Nemzetközi Filmfesztivál idén sem okozott csalódást, számos olyan alkotást vonultatott fel, amelyek meghatározzák majd az elkövetkező néhány hónap filmes diskurzusát. Pedro Almodóvar első angol nyelvű filmjével saját halálfélelmével is szembenéz, miközben két fantasztikus színésznőnek, Julianne Moore-nak és Tilda Swintonnak ad vissza nem térő lehetőséget A szomszéd szoba című filmben, hogy emberiességet tanítsanak nekünk.
Akár az Arany Oroszlánra is esélyes lehet a holokauszttúlélő magyar zsidó építész (fiktív) történetét elregélő A brutalista, amelyben Adrien Brody végig magyar akcentussal beszél, sőt, több ponton magyarul szólal meg, ami meglepően jól áll neki. Szilágyi Zsófia új filmje, a Január 2. szintén bemutatkozhatott a lagúnák városában, amelyben egy különköltözés történetét meséli el egy harmadik szereplő szemszögéből.
Idén is kiosztották az Arany Oroszlán életműdíjat, amelyet az a Peter Weir vehetett át, aki negyven év alatt csupán 13 filmet rendezett, ezekkel mégis sikerült kivívnia helyét a kortárs filmművészet legnagyobb rendezői között.
Tíz plusz három tuti tipp, de nem a totón
A 2024/2025-ös évad legizgalmasabb friss kortárs magyar drámáiból válogatunk határon innenről és túlról, Kolozsvártól Miskolcig, Soprontól Szegedig. Színre kerül Tompa Andrea-regény, egy lengyelül már bemutatott Wéber Kata-darab, két új Háy János-dráma, Alföldi Róbert pedig két művet is színre visz. Lesz itt kacaj, sírás, feldolgozás, sorstragédia és Jászai Mari, aki talán még fel is támad. Mindehhez a zenét meg Phil Collins szolgáltatja.
