Macskafogo-R.jpg

Ötven esztendő művészeti durranásai októberben

Az elmúlt fél évszázad októberei maradandó művészeti megnyilvánulásokkal szolgáltak: barokk opera ősbemutatóját újította fel az Operaház, mozikba került a Macskafogó, a BS-ben koncertezett Al Di Meola, John McLaughlin és Paco de Lucía, a Műcsarnok tárlata pedig az ’56-os forradalomra emlékezett.

1976: Barokk opera az Operaház színpadán

Claudio Monteverdi Odüsszeusz hazatérése című alkotása a zenés színpad korai korszakának egyik alapvető darabja. 1976-ban új betanításban állították színre, miután az előző évben megtartották a magyarországi ősbemutatót. Az előadás rendezését Mikó András vállalta magára, a mozgásokért Eck Imre koreográfus, a Pécsi Balett alapítója felelt.

Monteverdi műve átmenetet képez az udvari nemesi szórakoztatás és a mélyebb lélekábrázolásra törekvő színház között. Az 1640-es velencei ősbemutató mérföldkőnek számított, hiszen a zeneszerző kifejezetten a belépődíjat fizető nézőközönség számára, a Teatro Santi Giovanni e Paolo számára alkotta meg a partitúrát.

A szerző gazdag színpadi életművéből mindössze három nagyopera maradt fenn hiánytalanul: az Orfeo, a Poppea megkoronázása, valamint ez az opera.

1986: A harmadik legnézettebb rajzfilm

Ternovszky Béla rendező és Nepp József forgatókönyvíró közös munkája, a Macskafogó a magyar animáció egyik kultikus alkotása. A film a film noir, a kémfilmek, a tudományos-fantasztikus mozik és musicalek világát egyesíti, mindezt pedig Nepp József jellegzetes humora szövi át.

A munka több generációhoz szól egyszerre. A fiatalabb korosztály számára mozgalmas üldözési történetet kínál, az idősebb nézők stílusparódiát kapnak. Ez a kettős nézőpont biztosítja az animációs film időtállóságát, minden újabb megtekintéskor újabb rejtett utalások és részletek tárulnak fel.

A megvalósításban lényeges szerep jutott a szinkronnak. Pontosabban a színészi játéknak, tudniillik először a hangot vették fel, majd utóbb az animációt. Béres Ilona, Sinkó László, Benedek Miklós, Haumann Péter, Bodrogi Gyula, Kern András, Mikó István és Szombathy Gyula munkája nyomán az elhangzó mondatok azonnal beépültek a mindennapi közbeszédbe.

1996: Gitármágusok estje

A Budapest Sportcsarnok falai között lépett fel három műfajteremtő gitáros: Al Di Meola, John McLaughlin és Paco de Lucía. A magyar fővárosban megrendezett koncert előzménye az 1980. december 5-én, a San Franciscó-i The Warfield színházban rögzített hanganyag, amely 1981-ben Friday Night in San Francisco címmel jelent meg, és minden idők egyik legnagyobb hatású gitárlemezévé vált.

Négy évtizeddel a legendás amerikai bemutatkozást követően, 2022-ben Al Di Meola gondozásában napvilágot látott a széria folytatása, a Saturday Night in San Francisco-album. Ez a kiadvány a negyven évvel korábbi fellépéssorozat második napján, 1980. december 6-án rögzített tizenhat sávos szalagok felújított változata, amely eltérő programot, köztük a Meeting of the Spirits című tételt tartalmazva mutatja be a trió egy másik arcát.

2006: Fél évszázaddal a forradalom után

A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége rendezésében nyílt meg Az út 1956–2006 című nagyszabású tárlat a Műcsarnokban. A kiállítás az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójának állított emléket. A szervezők elkerülték a szokványos történeti visszatekintést: a kortárs magyar alkotók személyes gondolatait, a szabadság, a túlélés, a történelmi emlékezet és az útkeresés kérdésköreit járták körbe.

A bemutatott kollekciót Simonffy Márta textilművész, Szeifert Judit és Mayer Mariann művészettörténész válogatta össze és rendezte. Az országos merítésű bemutató átfogó képet nyújtott a kétezres évek közepének kortárs hazai képző- és iparművészeti törekvéseiről. A látogatók mások mellett Hager Ritta, T. Doromby Mária, Szurcsik József, Gaál József, Gábor Áron, Kalmár János, Dréher János, Molnár Péter, Gáll Ádám és Kovács Péter munkáival találkozhattak.

Címlapfotó: Jelenet a Macskafogó című filmből. Fotó: NFI

Ez is érdekelheti

Széchenyi és a Red Hot Chili Peppers: ezek voltak az elmúlt ötven év nagy durranásai

Itt van az ősz, itt van újra, indul is a kulturális szezon, lássuk, az elmúlt fél évszázadban mik voltak a legnagyobb durranások Magyarországon.

Fél évszázad júliusi kulturális durranásai Abaligettől a Népstadionon át a Művészetek Völgyéig

Abaligeti KISZ-tábor, Queen a Népstadionban, Kapolcs és a Műcsarnok videótékája: az elmúlt fél évszázad legnagyobb júliusi kulturális durranásai Magyarországon.

A hónap legnagyobb durranásai az elmúlt fél évszázadban

A legnagyobb hazai Picasso-kiállítás, Bartók-év botránnyal, az első Múzeumok Majálisa, Bevezetés a szépirodalomba, ez az FG-4-es föld.